2 Korintusi 6

1 Mint együttmunkálkodók intünk is, hogy hiába ne vettétek légyen az Isten kegyelmét.

2 Mert ő mondja: Kellemetes időben meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek. Ímé itt a kellemetes idő, ímé itt az üdvösség napja.

3 Senkit semmiben meg ne botránkoztassunk, hogy a szolgálatunk ne szidalmaztassék.

4 Hanem ajánljuk magunkat mindenben, mint Isten szolgái; sok tűrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban.

5 Vereségben, tömlöczben, háborúságban, küzködésben, virrasztásban, bőjtölésben.

6 Tisztaságban, tudományban, hosszútűrésben, szívességben, Szent Lélekben, tettetés nélkül való szeretetben,

7 Igazmondásban, Isten erejében; az igazságnak jobb és bal felől való fegyvereivel;

8 Dicsőség és gyalázat által, rossz és jó hír által; mint hitetők, és igazak;

9 Mint ismeretlenek, és mégis ismeretesek; mint megholtak, és ím élők; mint ostorozottak, és meg nem ölöttek;

10 Mint bánkódók, noha mindig örvendezők; mint szegények, de sokakat gazdagítók; mint semmi nélkül valók, és mindennel bírók.

11 A mi szánk megnyílt ti néktek, korinthusiak, a mi szívünk kitárult.

12 Nem mi bennünk vagytok szorosságban, hanem szorosságban vagytok a ti szívetekben.

13 Viszonzásul (mint gyermekeimnek szólok) tárjátok ki ti is szíveteket.

14 Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak? vagy mi közössége a világosságnak a sötétséggel?

15 És mi egyezsége Krisztusnak Béliállal? vagy mi köze hívőnek hitetlenhez?

16 Vagy mi egyezése Isten templomának bálványokkal? Mert ti az élő Istennek temploma vagytok, a mint az Isten mondotta: Lakozom bennök és közöttük járok; és leszek nékik Istenök, és ők én népem lesznek.

17 Annakokáért menjetek ki közülök, és szakadjatok el, azt mondja az Úr, és tisztátalant ne illessetek; és én magamhoz fogadlak titeket,

18 És leszek néktek Atyátok, és ti lesztek fiaimmá, és leányaimmá, azt mondja a mindenható Úr.