2 Korintusi 6

1 Mint együttmunkálkodók intünk is, hogy hiába ne vettétek légyen az Isten kegyelmét.

Working together, we entreat also that you do not receive the grace of God in vain.

2 Mert ő mondja: Kellemetes időben meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek. Ímé itt a kellemetes idő, ímé itt az üdvösség napja.

For he says, “At an acceptable time I listened to you. In a day of salvation I helped you.” Behold, now is the acceptable time. Behold, now is the day of salvation.

3 Senkit semmiben meg ne botránkoztassunk, hogy a szolgálatunk ne szidalmaztassék.

We give no occasion of stumbling in anything, that our service may not be blamed,

4 Hanem ajánljuk magunkat mindenben, mint Isten szolgái; sok tűrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban.

but in everything commending ourselves as servants of God: in great endurance, in afflictions, in hardships, in distresses,

5 Vereségben, tömlöczben, háborúságban, küzködésben, virrasztásban, bőjtölésben.

in beatings, in imprisonments, in riots, in labours, in watchings, in fastings,

6 Tisztaságban, tudományban, hosszútűrésben, szívességben, Szent Lélekben, tettetés nélkül való szeretetben,

in pureness, in knowledge, in perseverance, in kindness, in the Holy Spirit, in sincere love,

7 Igazmondásban, Isten erejében; az igazságnak jobb és bal felől való fegyvereivel;

in the word of truth, in the power of God, by the armour of righteousness on the right hand and on the left,

8 Dicsőség és gyalázat által, rossz és jó hír által; mint hitetők, és igazak;

by glory and dishonour, by evil report and good report, as deceivers and yet true,

9 Mint ismeretlenek, és mégis ismeretesek; mint megholtak, és ím élők; mint ostorozottak, és meg nem ölöttek;

as unknown and yet well known, as dying and behold—we live, as punished and not killed,

10 Mint bánkódók, noha mindig örvendezők; mint szegények, de sokakat gazdagítók; mint semmi nélkül valók, és mindennel bírók.

as sorrowful yet always rejoicing, as poor yet making many rich, as having nothing and yet possessing all things.

11 A mi szánk megnyílt ti néktek, korinthusiak, a mi szívünk kitárult.

Our mouth is open to you, Corinthians. Our heart is enlarged.

12 Nem mi bennünk vagytok szorosságban, hanem szorosságban vagytok a ti szívetekben.

You are not restricted by us, but you are restricted by your own affections.

13 Viszonzásul (mint gyermekeimnek szólok) tárjátok ki ti is szíveteket.

Now in return—I speak as to my children—you also open your hearts.

14 Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak? vagy mi közössége a világosságnak a sötétséggel?

Don’t be unequally yoked with unbelievers, for what fellowship do righteousness and iniquity have? Or what fellowship does light have with darkness?

15 És mi egyezsége Krisztusnak Béliállal? vagy mi köze hívőnek hitetlenhez?

What agreement does Christ have with Belial? Or what portion does a believer have with an unbeliever?

16 Vagy mi egyezése Isten templomának bálványokkal? Mert ti az élő Istennek temploma vagytok, a mint az Isten mondotta: Lakozom bennök és közöttük járok; és leszek nékik Istenök, és ők én népem lesznek.

What agreement does a temple of God have with idols? For you are a temple of the living God. Even as God said, “I will dwell in them and walk in them. I will be their God and they will be my people.”

17 Annakokáért menjetek ki közülök, és szakadjatok el, azt mondja az Úr, és tisztátalant ne illessetek; és én magamhoz fogadlak titeket,

Therefore “‘Come out from amongst them, and be separate,’ says the Lord. ‘Touch no unclean thing. I will receive you.

18 És leszek néktek Atyátok, és ti lesztek fiaimmá, és leányaimmá, azt mondja a mindenható Úr.

I will be to you a Father. You will be to me sons and daughters,’ says the Lord Almighty.”