2 Korintusi 5
1 Mert tudjuk, hogy ha e mi földi sátorházunk elbomol, épületünk van Istentől, nem kézzel csinált, örökké való házunk a mennyben. (aiōnios g166)
Kilekoile amikhan jani ase jodi amikhan prithibi te thaka tombu laga ghor to bhangi jaise koile bhi, amikhan logote Isor laga ghor ase, juntu hath pora bona nohoi, hoilebi sorgo khan te thaka anonto ghor ase. (aiōnios g166)
2 Azért is sóhajtozunk ebben, óhajtván felöltözni erre a mi mennyei hajlékunkat;
Kilekoile etu tombu laga ghor te amikhan dukh pora hala kori ase, aru amikhan ke sorgo laga kapra lagai dibole itcha ase,
3 Ha ugyan felöltözötten is mezíteleneknek nem találtatunk!
Eneka pora amikhan ke kapra lagai dise koile amikhan ke kapra nalagai kene napabo.
4 Mert a kik e sátorban vagyunk is, sóhajtozunk megterheltetvén; mivelhogy nem kívánunk levetkőztetni, hanem felöltöztetni, hogy a mi halandó, elnyelje azt az élet.
Kilekoile amikhan jun khan etu tombu laga ghor te ase dukh paikena hala kori ase, bisi bhari ujon bukhi kene, kelemane amikhan kapra nalagaikena thaka hobo mon nai, kintu kapra lagai kene thakibo mon ase, titia mori bole thaka gaw ke jibon pora khai dibo.
5 A ki pedig minket erre elkészített, az Isten az, a ki a Lélek zálogát is adta minékünk.
Etiya tai jun amikhanke eneka kori bole dise etu Isor ase, jun amikhan ke Atma bisari bole nimite ekta bhabona bhi dise.
6 Azért mivelhogy mindenkor bízunk, és tudjuk, hogy e testben lakván, távol vagyunk az Úrtól.
Etu nimite amikhan hodai mon-dangor kori kene ase, etu janikena, jiman tak amikhan etu ghor te thaki kene gaw bhitor te ase, amikhan utu Probhu logote nai-
7 (Mert hitben járunk, nem látásban );
Kilekoile amikhan biswas pora berai ase, dikhi kene nohoi-
8 Bizodalmunk pedig van, azért inkább szeretnénk kiköltözni e testből, és elköltözni az Úrhoz.
Amikhan mon dangor ase, aru bhabi ase etu gaw te nathaki jabo, aru Probhu logote he thakibo.
9 Azért igyekezünk is, hogy akár itt lakunk, akár elköltözünk, néki kedvesek legyünk.
Etu nimite amikhan kaam kori ase, titia, thakile bhi nohoile nathakile bhi, amikhan ke Tai khushi pabo.
10 Mert nékünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítélőszéke előtt, hogy kiki megjutalmaztassék a szerint, a miket e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt.
Kilekoile amikhan sob Khrista bisar kora laga singhason age te khara hobole lagibo, tinehoile sob manu pabo juntu tai nijor gaw te korise, jineka tai korise, bhal hoilebi biya hoilebi.
11 Ismervén tehát az Úrnak félelmét, embereket térítünk, Isten előtt pedig nyilván vagyunk; reménylem azonban, hogy a ti lelkiesméretetek előtt is nyilván vagyunk.
Etu nimite Probhu laga bhoi janikena, amikhan pora manu khan ke kotha mani bole koi ase. Kintu amikhanke Isor pora dikhai dise, aru ami etu bhi asha kori ase apuni khan laga mon laga bhabona te amikhan ke bujhi di ase.
12 Mert nem ajánljuk ismét magunkat néktek, hanem alkalmat adunk ti néktek a velünk való dicsekedésre, hogy legyen mit felelnetek a színből és nem szívből dicsekedőknek.
Kilekoile apnikhan usorte aru bhi bhal hobole nimite eneka kora nohoi, hoile bhi apuni khan pora amikhan nimite phutani kori bole ekta homoi di ase, titia apnikhan taikhan ke jowab dibole paribo jun khan khali bahar te he sai, aru mon-bhitor nohoi.
13 Ha azért bolondok vagyunk, Istenért; ha eszesek vagyunk, érettetek van az.
Kilekoile amikhan pagala hoile, etu Isor logote ase: nohoile amikhan dimag thaka hoile, etu to apnikhan nimite ase.
14 Mert a Krisztusnak szerelme szorongat minket,
Kilekoile Khrista laga morom pora amikhanke eneka kori bole joborjosti kori ase, kele koile amikhan eneka jani loise: ekjon manu pora sob nimite morise; etu karone sob manu morise.
15 Úgy vélekedvén, hogy ha egy meghalt mindenkiért, tehát mindazok meghaltak; és azért halt meg mindenkiért, hogy a kik élnek, ezután ne magoknak éljenek, hanem annak, a ki érettök meghalt és feltámasztatott.
Aru kele koile Tai sob nimite morise, titia kunkhan jinda ase etiya pora nijor nimite jinda nathakibo, hoilebi Jun taikhan nimite morise, aru bhi uthise Tai nimite he jinda thakibo.
16 Azért mi ezentúl senkit sem ismerünk test szerint; sőt ha ismertük is Krisztust test szerint, de már többé nem ismerjük.
Etu nimite, etiya pora amikhan mangso hisab te manu ke nasabo. Hoi, amikhan Khrista ke mangso hisab te janise, hoilebi etiya to amikhan Taike eneka pora nasai.
17 Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, ímé, újjá lett minden.
Etu nimite, kunba manu Khrista bhitor te ase koile, tai ekjon notun bonai luwa jon hoise. Purana khan paar hoise. Sabi, etiya sob to notun hoise.
18 Mindez pedig Istentől van, a ki minket magával megbékéltetett a Jézus Krisztus által, és a ki nékünk adta a békéltetés szolgálatát;
Aru etu sob Isor laga ase, jun nije ke Jisu Khrista dwara amikhan logote milai loise, aru amikhan ke mil-milap kori dibole laga kaam dise.
19 Minthogy az Isten volt az, a ki Krisztusban megbékéltette magával a világot, nem tulajdonítván nékik az ő bűneiket, és reánk bízta a békéltetésnek ígéjét.
Etu bujhai diya kotha to eneka ase, Khrista dwara Isor pora prithibi ke nijor logote milai loise, aru eku golti khan taikhan usorte rakha nai; aru amikhanke etu prithibi te mil-milap kori bole laga kaam to dise.
20 Krisztusért járván tehát követségben, mintha Isten kérne mi általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel.
Etiya tinehoile amikhan Khrista laga janai diya manu khan ase, jineka Isor amikhan ke cholai kene apuni khan ke morom pora koi ase. Amikhan Khrista laga naam te apuni khan logote prathana kori ase, apuni khan “Isor logote milai lobi!
21 Mert azt, a ki bűnt nem ismert, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk ő benne.
Jun paap jana nai, Taike amikhan nimite paapi bonaise, titia amikhan Tai dwara Isor usorte dharmikta thaka hobole paribole nimite.
