2 Korintusi 4
1 Annakokáért, mivelhogy ilyen szolgálatban vagyunk, a mint a kegyelmet nyertük, nem csüggedünk el;
Xunga [Huda] bizgǝ rǝⱨim-xǝpⱪǝt kɵrsǝtkǝndǝk, bu hizmǝt bizgǝ amanǝt ⱪilinƣanikǝn, biz bǝl ⱪoywǝtmǝymiz;
2 Hanem lemondtunk a szégyen takargatásáról, mint a kik nem járunk ravaszságban, és nem is hamisítjuk meg az Isten ígéjét, de a nyilvánvaló igazsággal kelletjük magunkat minden ember lelkiismeretének az Isten előtt.
ǝmdiliktǝ xǝrmǝndilikkǝ ait yoxurun ixlarni taxlap, nǝ aldamqiliⱪta mangmay, nǝ Hudaning sɵzini burmilimay, bǝlki ⱨǝⱪiⱪǝtni ǝynǝn ayan ⱪilix bilǝn Huda aldida durusluⱪimizni ⱨǝr adǝmning wijdaniƣa kɵrsitimiz.
3 Ha mégis leplezett a mi evangyéliomunk, azoknak leplezett, a kik elvesznek:
Əmma hux hǝwirimiz qümkǝlgǝn bolsimu, u ⱨalak boluwatⱪanlarƣa nisbǝtǝn qümkǝldi;
4 A kikben e világ Istene megvakította a hitetlenek elméit, hogy ne lássák a Krisztus dicsőséges evangyéliomának világosságát, a ki az Isten képe. (aiōn g165)
Qünki Hudaning sürǝt-obrazi bolƣan Mǝsiⱨning xan-xǝripi toƣrisidiki hux hǝwǝrning nuri ularning üstidǝ yorumisun dǝp, bu zamanning ilaⱨi etiⱪadsizlarning oy-zeⱨinlirini kor ⱪildi. (aiōn g165)
5 Mert nem magunkat prédikáljuk, hanem az Úr Jézus Krisztust; magunkat pedig, mint a ti szolgáitokat, a Jézusért.
Qünki biz ɵzimizni ǝmǝs, bǝlki Mǝsiⱨ Əysani Rǝb, xuningdǝk ɵzimizni Əysa üqün silǝrning hizmǝtkaringlar dǝp elan ⱪilimiz.
6 Mert az Isten, a ki szólt: setétségből világosság ragyogjon, ő gyújtott világosságot a mi szívünkben az Isten dicsősége ismeretének a Jézus Krisztus arczán való világoltatása végett.
Qünki «ⱪarangƣuluⱪtin nur yorusun» dǝp buyruƣan Huda, Mǝsiⱨning didaridin Ɵzining xan-xǝripini tonutuxⱪa bolƣan yoruⱪluⱪning [biz arⱪiliⱪ] qeqilixi üqün, bizning ⱪǝlbimizni yorutⱪandur.
7 Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy amaz erőnek nagy volta Istené legyen, és nem magunktól való.
Əmma ⱪudrǝtning ƣayǝt zorluⱪi bizdin ǝmǝs, bǝlki Hudadin bolƣanliⱪi kɵrünsun dǝp bu gɵⱨǝrgǝ sapal idixlarda ⱪaqilaⱪliⱪ ⱨalda igidarliⱪ ⱪilimiz.
8 Mindenütt nyomorgattatunk, de meg nem szoríttatunk; kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe;
Mana biz ⱨǝrtǝrǝptǝ ⱪistilip ⱪalduⱪ, ǝmma yǝnjilmiduⱪ; tǝmtirǝp ⱪalduⱪ, ǝmma ümidsizlǝnmiduⱪ;
9 Üldöztetünk, de el nem hagyatunk; tiportatunk, de el nem veszünk;
ziyankǝxlikkǝ uqrawatimiz, ǝmma ⱨǝmdǝmsiz ⱪalmiduⱪ; yiⱪitilduⱪ, ǝmma ⱨalak bolmiduⱪ;
10 Mindenkor testünkben hordozzuk az Úr Jézus halálát, hogy a Jézusnak élete is látható legyen a mi testünkben.
Əysaning ⱨayati tenimizdǝ ayan ⱪilinsun dǝp, ⱨǝrdaim tenimizdǝ Əysaning ɵlümini kɵtürüp yürimiz.
11 Mert mi, a kik élünk, mindenkor halálra adatunk a Jézusért, hogy a Jézus élete is látható legyen a mi halandó testünkben.
Qünki Əysaning ⱨayati ɵlidiƣan ǝtlirimizdǝ ayan ⱪilinsun üqün, tirik ⱪalƣan bizlǝr ⱨǝrdaim ɵlümgǝ tapxurulmaⱪtimiz.
12 Azért a halál mi bennünk munkálkodik, az élet pedig ti bennetek.
Xuning bilǝn bizdǝ ɵlüm ixlǝwatidu, ǝmma ⱨayat silǝrdǝ ixlǝwatidu.
13 Mivelhogy pedig a hitnek mi bennünk is ugyanaz a lelke van meg, a mint írva van: Hittem és azért szóltam; hiszünk mi is, és azért szólunk;
Wǝ «Mǝn ixǝndim, xunga sɵz ⱪildim» dǝp yezilƣandikidǝk iman-ixǝnqtiki roⱨⱪa igǝ bolup, bizmu ixǝnduⱪ wǝ xuning bilǝn sɵz ⱪilimiz;
14 Tudván, hogy a ki feltámasztotta az Úr Jézust, Jézus által minket is feltámaszt, és veletek együtt előállít.
qünki Rǝb Əysani tirildürgǝn [Huda] bizni Əysa bilǝn birgǝ tirildüridu, xundaⱪla bizni silǝr bilǝn birgǝ Ɵz aldiƣa ⱨazir ⱪilidu, dǝp bilimiz.
15 Mert minden ti érettetek van, hogy a kegyelem sokasodva sokak által a hálaadást bőségessé tegye az Isten dicsőségére.
Qünki [bu] ⱨǝmmǝ ixlar silǝr üqündurki, tehimu kɵp kixilǝrning wujudida exip taxⱪuqǝ beƣixlanƣan meⱨir-xǝpⱪǝt sǝwǝbidin kɵp kixilǝrningmu Hudani uluƣlap eytⱪan tǝxǝkkürliri exip taxidu.
16 Azért nem csüggedünk; sőt ha a mi külső emberünk megromol is, a belső mindazáltal napról-napra újul.
Xunga biz bǝl ⱪoyuwǝtmǝymiz; gǝrqǝ taxⱪi insanliⱪimiz solaxsimu, dǝrⱨǝⱪiⱪǝt iqki insanliⱪimiz kündin-küngǝ yengilanmaⱪta.
