2 Korintusi 2
1 Azt tettem pedig fel magamban, hogy nem megyek közétek ismét szomorúsággal.
But I determined this with myself, not to come to you again in sorrow.
2 Mert ha én megszomorítlak titeket, ugyan ki az, a ki megvídámít engem, hanemha a kit én megszomorítok?
For if I make you sorrowful, who is he then that can make me glad, but the same who is made sorrowful by me?
3 És azért írtam néktek éppen azt, hogy mikor oda megyek, meg ne szomoríttassam azok miatt, a kiknek örülnöm kellene; meg lévén győződve mindenitek felől, hogy az én örömöm mindnyájatoké.
And I wrote this same to you; that I may not, when I come, have sorrow upon sorrow, from them of whom I ought to rejoice: having confidence in you all, that my joy is the joy of you all.
4 Mert sok szorongattatás és szívbeli háborgás között írtam néktek sok könyhullatással, nem hogy megszomoríttassatok, hanem hogy megismerjétek azt a szeretetet, a mellyel kiváltképen irántatok viseltetem.
For out of much affliction and anguish of heart, I wrote to you with many tears: not that you should be made sorrowful: but that you might know the charity I have more abundantly towards you.
5 Ha pedig valaki megszomorított, nem engem szomorított meg, hanem részben, hogy azt ne terheljem, titeket mindnyájatokat.
And if any one have caused grief, he hath not grieved me; but in part, that I may not burden you all.
6 Elég az ilyennek a többség részéről való ilyen megbüntetése:
To him who is such a one, this rebuke is sufficient, which is given by many:
7 Annyira, hogy éppen ellenkezőleg ti inkább bocsássatok meg néki és vígasztaljátok, hogy valamiképen a felettébb való bánat meg ne eméssze az ilyet.
So that on the contrary, you should rather forgive him and comfort him, lest perhaps such a one be swallowed up with overmuch sorrow.
8 Azért kérlek titeket, hogy tanusítsatok iránta szeretetet.
Wherefore, I beseech you, that you would confirm your charity towards him.
9 Mert azért írtam is, hogy bizonyosan megtudjam felőletek, ha mindenben engedelmesek vagytok-é?
For to this end also did I write, that I may know the experiment of you, whether you be obedient in all things.
10 A kinek pedig megbocsáttok valamit, én is: mert ha én is megbocsátottam valamit, ha valakinek megbocsátottam, ti érettetek cselekedtem Krisztus színe előtt; hogy meg ne csaljon minket a Sátán:
And to whom you have pardoned any thing, I also. For, what I have pardoned, if I have pardoned any thing, for your sakes have I done it in the person of Christ.
11 Mert jól ismerjük az ő szándékait.
That we be not overreached by Satan. For we are not ignorant of his devices.
12 Mikor pedig Troásba mentem a Krisztus evangyélioma ügyében és kapu nyittatott nékem az Úrban, nem volt lelkemnek nyugodalma, mivelhogy nem találtam Titust, az én atyámfiát;
And when I was come to Troas for the gospel of Christ, and a door was opened unto me in the Lord,
13 Hanem elbúcsúzván tőlük, elmentem Macedóniába.
I had no rest in my spirit, because I found not Titus my brother; but bidding them farewell, I went into Macedonia.
14 Hála pedig az Istennek, a ki mindenkor diadalra vezet minket a Krisztusban, és az ő ismeretének illatját minden helyen megjelenti mi általunk.
Now thanks be to God, who always maketh us to triumph in Christ Jesus, and manifesteth the odour of his knowledge by us in every place.
15 Mert Krisztus jó illatja vagyunk Istennek, mind az üdvözülők, mind az elkárhozók között;
For we are the good odour of Christ unto God, in them that are saved, and in them that perish.
16 Ezeknek halál illatja halálra; amazoknak pedig élet illatja életre. És ezekre kicsoda alkalmatos?
To the one indeed the odour of death unto death: but to the others the odour of life unto life. And for these things who is so sufficient?
17 Mert mi nem olyanok vagyunk, mint sokan, a kik meghamisítják az Isten ígéjét; hanem tisztán, sőt szinte Istenből szólunk az Isten előtt a Krisztusban.
For we are not as many, adulterating the word of God; but with sincerity, but as from God, before God, in Christ we speak.
