2 Korintusi 12
1 A dicsekvés azonban nem használ nékem; rátérek azért a látomásokra és az Úrnak kijelentéseire.
ARI, ai suaiki sota katepa ong ia. Ari so, i pan kapareda kaudial akai o kadiarok kai ren Kaun o.
2 Ismerek egy embert a Krisztusban, a ki tizennégy évvel ezelőtt (ha testben-é, nem tudom; ha testen kívül-é, nem tudom; az Isten tudja) elragadtatott a harmadik égig.
I asa duen aramas amen ren Kristus, mon saunpar eisok paieu; i sasa, ma a mi nan war a, de ma a mi likin war a, i pil sasa, Kot me kotin mangi, i aramas o, me peukadala lel nanlang kasilu.
3 És tudom, hogy az az ember, (ha testben-é, ha testen kívül-é, nem tudom; az Isten tudja),
O i asa, iei aramas o, ma a mi nan war a de likin war a, i sasa, Kot me kotin mangi.
4 Elragadtatott a paradicsomba, és hallott kimondhatatlan beszédeket, a melyeket nem szabad embernek kibeszélnie.
I me peukadalang paradis, wasa a rongadar kasoi kai, me sota muei ong aramas amen en inda.
5 Az ilyennel dicsekeszem; magammal pedig nem dicsekeszem, ha csak az én gyengeségeimmel nem.
I me i pan suaiki; a pein ngai sota pan suaiki meakot, ai luet eta.
6 Mert ha dicsekedni akarok, nem leszek esztelen; mert igazságot mondok; de megtürtőztetem magamat, hogy valaki többnek ne tartson, mint a minek lát, vagy a mit hall tőlem.
A ma i men suaiki pein ngai, i sota pan pweipwei, pwe i pan lokaia melel. Ari so, i sota pan wia, pwe amen ender wia kin ia me lapa sang duen a kin kilang ia o duen a kin rong ia.
7 És hogy a kijelentések nagysága miatt el ne bizakodjam, tövis adatott nékem a testembe, a Sátán angyala, hogy gyötörjön engem, hogy felettébb el ne bizakodjam.
A pwe i ende aklapalapaki kaudial kapuriamui kai, tuka teketek pot mi nan uduk ai, iei nain Satan, me kin dokodoko ia, pwe i ende aklapalap.
8 Ezért háromszor könyörögtem az Úrnak, hogy távozzék el ez tőlem;
Pan sile pak i ngidingid ong Kaun o, en kotiki sang ia me.
9 És ezt mondá nékem: Elég néked az én kegyelmem; mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el. Nagy örömest dicsekeszem azért az én erőtelenségeimmel, hogy a Krisztus ereje lakozzék én bennem.
I ari masani ong ia: Ai mak itar ong uk, pwe manaman ai kin sansal ren me luet akan. Nan i me i pan suaiki ai luet akan, pwe manaman en Kristus en kotikot re i.
10 Annakokáért gyönyörködöm az erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldözésekben és szorongattatásokban Krisztusért; mert a mikor erőtelen vagyok, akkor vagyok erős.
I me i perenki ai luet akan, o so konekon, o ansau apwal, o kamekam, o patau pweki Kristus, pwe ma i luet, ngai me kelail.
11 Dicsekedvén, balgataggá lettem; ti kényszerítettetek reá. Mert néktek kellett volna engem ajánlanotok; mert semmiben sem vagyok alábbvaló a fő-fő apostoloknál, noha semmi vagyok.
Ngai wialar pweipwei men, i me komail kare ong ia, mak eta, komail en kapinga kin ia, pwe i sota tikitik sang wanporon lapalap akan; ari so, sota meakot ngai.
12 Apostolságomnak jelei megbizonyosodtak közöttetek sok tűrésben, jelekben, csodákban és erőkben is.
Pwe mangidi en wanporon wiauier nan pung omail ni kanongama melel o ni kilel akan, o ni men kapuriamui kan, o ni manaman akan.
13 Mert micsoda az, a miben megkárosodtatok a többi gyülekezetek mellett, hanem ha az, hogy én magam nem voltam néktek terhetekre? Bocsássátok meg nékem ezt az igazságtalanságot!
Pwe nin da, me komail tikitikki sang momodisou tei kan, ele iet eta: I sota katoutoui kin komail meakot? Komail ari makeki ong ia sapung wet.
14 Ímé harmadízben is kész vagyok hozzátok menni, és nem leszek terhetekre; mert nem azt keresem, a mi a tiétek, hanem titeket magatokat. Mert nem a gyermekek tartoznak kincseket gyűjteni a szülőknek, hanem a szülők a gyermekeknek.
Kilang, i onoper pwar wong komail kasilepak, o i sota pan kaponede komail, pwe i sota kin rapaki me noumail, a komail. Pwe kaidin seri kan en naka penang me wia ir ada, a me wia ir da ong seri kan.
15 Én pedig nagy örömest áldozok és esem áldozatul a ti lelketekért; még ha ti, a kiket én igen szeretek, kevésbbé szerettek is engem.
A i mauki melel kiki wei meakaros, pil pein ngai ong ngen omail, i sota insenoki, ma omail pok ong ia tikitik sang ai limpok lapalap ong komail.
16 De ám legyen, hogy én nem voltam terhetekre; hanem álnok lévén ravaszsággal fogtalak meg titeket.
Ari i eta, i sota kaponedeer komail; a pweki ai lolekong, i kaloedier komail.
17 Avagy a kiket hozzátok küldtem, azok közül valamelyik által kifosztottalak-é titeket?
De iaduen, i adia sang amen komail ekis ren me i kadar wong komail er?
18 Megkértem Titust, és vele együtt elküldtem amaz atyafit; csak nem fosztott ki titeket Titus? Nem egyazon Lélek szerint jártunk-é? Nem azokon a nyomokon-é?
I poeki ren Titus ap kadar wong komail pil ri atail iang i. Ari da, Titus pitia sang komail meakot? Kit so aluki ngen ota de ni lip ota?
19 Azt hiszitek megint, hogy előttetek mentegetjük magunkat. Az Isten előtt Krisztusban szólunk; mindezt pedig, szeretteim, a ti épüléstekért.
Ansau warai me komail kiki ong me se pan pur ong, kapungala pein kit ong komail. Kit kin lokaia ki Kristus mon Kot. Kompok kan, mepukat karos kin wiaui, pwen kamauiada komail.
20 Mert félek azon, hogy ha odamegyek, nem talállak majd olyanoknak, a milyeneknek szeretnélek, és engem is olyannak találtok, a milyennek nem szeretnétek; hogy valamiképen versengések, irígységek, indulatoskodások, visszavonások, rágalmazások, fondorkodások, felfuvalkodások, pártoskodások lesznek köztetek;
Pwe i masak ni ai pan pwar wong komail, me i sota pan diar komail, duen me i mauki, o komail pil sota pan diar ia, duen me komail mauki. Ele kapei lokaia, o peirin, o makar, o akamai, o kawaikoto, o lidou mongin, o aklapalap, o moromorong mi re omail.
21 Hogy mikor újra odamegyek, megaláz engem az én Istenem ti köztetek, és sokakat megsiratok azok közül, a kik ezelőtt vétkeztek és meg nem tértek a tisztátalanságból, paráznaságból és bujaságból, a mit elkövettek.
Pwe ni ai pan pure wong komail, ele Kot pan kotin kanamenok kin ia komail, o i pan insensuedeki me toto, me wiadar dip mas o, ap sota kalukila ar samin, o nenek, o dodok sued, me re wiadar.
