< 2 Korintusi 10 >

1 Magam pedig, én Pál, kérlek titeket a Krisztus szelídségére és engedelmességére, a ki szemtől szemben ugyan alázatos vagyok közöttetek, de távol bátor vagyok irántatok;
Hagi nagrani'a Poli'na, Kraisi anterami avu'avazampinti'ene fru avu'avazanteti tamantahinegoe. Nagra tamagranema mani'nena fru avu'ava huramante'noanagi, afete'ma mani'nena hanave naneke huneramantoe.
2 Kérlek pedig, hogy a mikor jelen leszek, ne kelljen bátornak lennem ama bizodalomnál fogva, a melylyel úgy gondolom bátor lehetek némelyekkel szemben, a kik úgy gondolkodnak felőlünk, mintha mi test szerint élnénk.
Nagrama tamagritega vanu'na hankave kea osnuegu nentahue. Hianagi nagra esu'na tagriku'ma vahe'mofo antahintireti havi eri'za e'nerize nehaza vahe'mofona hanavege eme huzmantegahue.
3 Mert noha testben élünk, de nem test szerint vitézkedünk.
Tamage mopafi vahe mani'nonanagi, mopafi vahe'mo'za hzaza huta hara nosune.
4 Mert a mi vitézkedésünk fegyverei nem testiek, hanem erősek az Istennek, erősségek lerontására;
Ha'ma huzantamima azeri'nonana, ama mopafi ha'zana omne'ne. Anumzamofo hankave ha'za me'neankino, Sata vihua ahe'nafru hugahie.
5 Lerontván okoskodásokat és minden magaslatot, a mely Isten ismerete ellen emeltetett, és foglyul ejtvén minden gondolatot, hogy engedelmeskedjék a Krisztusnak;
Tagra hakare'a havi antahintahine havigemo'enema renkani renentegeno vahe'mo'ma Anumzamofoma antahi ama nosia antahintahizmia, zamazeri rukrehe hanunke'za Kraisi amagera nentaze.
6 És készen állván megbüntetni minden engedetlenséget, mihelyst teljessé lesz a ti engedelmességtek.
Tamagrama amage'ma ante fatgoma hanageta, veganokno nehu'za, ke rutrage'namokizmia, ana nona'a knaza zamigahune.
7 A szem előtt valókra néztek? Ha valaki azt hiszi magáról, hogy ő a Krisztusé, viszont azt is gondolja meg önmagában, hogy a mint ő maga a Krisztusé, azonképen mi is a Krisztuséi vagyunk.
Tamagra mago'amota amega avufgage negeta agu'afina nonkaze. Hagi Kraisi vahe mani'noe huno hanave antahintahi nentahinimo'a, atregeno agra'a agu'afi refko huno negeno, nagra Kraisi vahe mani'noe huno nentahina, tagra'enena Kraisi vahe mani'none hugahune.
8 Mert ha még egy kissé felettébb dicsekedem is a mi hatalmunkkal, a melyet az Úr a ti építéstekre és nem megrontásotokra adott, én nem vallok szégyent;
Na'ankure Ramo'ma kva vahe manigahaze huno tazeri otigeta mani'neta tavufga rama nehunana, tamagri tamazeri so'e hunaku anara nehunanki, tamazeri haviza hunakura anara nosunankita, tagra tagazegura osugahune.
9 Hogy ne láttassam, mintha csak ijesztgetnélek a leveleim által.
Hanki tamazeri koro hunaku ama avontamina krenoramue.
10 Mert, úgy mondják, a levelei ugyan súlyosak és kemények; de a maga jelenvolta erőtelen, és beszéde silány.
Na'ankure mago'amo'za amanage nehaze, Poli'a avontafepina hankave ke kreneramino, tavure'ma ne-eno'a, akoheno kea nehige'za, amnege nehie hu'za nehaze.
11 Gondolja meg azt, a ki ilyen, hogy a milyenek vagyunk távol, a levelek által való beszédben, éppen olyanok leszünk, ha megjelenünk, cselekedetben is.
Hanki anagema nehanana vahe'moka antahio. Tagranema omanineta avontafe'tamimpima hankave kema krerami'nonankna huta tagrama esuta, hankavege eme hugahune.
12 Mert nem merjük magunkat azokhoz számítani, vagy hasonlítani, a kik magukat ajánlják; de azok magukat magukhoz mérvén és magukhoz hasonlítván magukat, nem okosan cselekesznek.
Na'ankure mago'amo'za knare vahe mani'none nehaza vahera nezmageta, tagratia zamagritera refko huta nonkone. Hianagi zamagra'a mani'naza avamente refko hu'za nege'za, tagra knare vahe mani'none hu'za refko hu'za negaza vahe'mo'za, negi vahe mani'naze.
13 De mi nem dicsekszünk mértéktelenül, hanem ama mérőzsinór mértéke szerint, a melyet Isten adott nékünk mértékül, hogy hozzátok is elérjünk.
Hianagi tagra mani'nona avamena agatereta tavufa ra osugahune. Hianagi Anumzamo'ma e'inahu huta eri'zana erita vahe'ma kegava huzmanteho huno hurante'nesia avamente mani'neta, vahera kegava hunezmanteta tamagri'enena kegava hurmantegahune.
14 Mert nem feszítjük túl magunkat, mintha nem értünk volna el hozzátok; hiszen hozzátok is eljutottunk a Krisztus evangyéliomával.
Na'ankure tagrama ese knazupa Kraisi Knare Musenke, Anumzamo'ma eriho hu'nea avamente Korintima mani'naza nagamotare erita uhaniti'nona zamofonkura, agatereta tavufga erisaga nosune.
15 A kik nem dicsekeszünk mértéktelenül mások munkájával, de reméljük, hogy hitetek megnőttével nagyokká leszünk köztetek a mi mérőzsinórunk szerint bőségesen.
Magore huta rumo'za eri'za eri'naza zantera tavufga rana osu'none. Hianagi tagripi'ma fore hanigeta kesune huta antahi neramunana, tamagri tamentintimo nehagenkeno, eri'zama tamagripima erisuna zamo'a ra huno hageno vanie huta nehune.
16 Hogy rajtatok túl is hirdessük az evangyéliomot, nem dicsekedvén más mértéke szerint a készszel.
Ana hu'negu, mago'mo'e huno Knare Musenke huama osu'naza afete kumatamimpina, tagra ome huama huta vugahune. Na'ankure koma eri'zama rumo'za e'rinesaza kumatamimpina ome e'nerisunkeno tagenoka osnazegu nehune.
17 A ki pedig dicsekszik, az Úrban dicsekedjék.
Hianagi avontafepina anage hu'ne, Iza'o avufga rama hunaku'ma hanimo'a, Ramofoma keno antahino hu'nea zanku avufga ra hino hu'ne. (Jer 9:24)
18 Mert nem az a kipróbált, a ki magát ajánlja, hanem a kit az Úr ajánl.
Na'ankure agra'agu knare hu'noe huno nehimo'ompage, Anumzamo'ma hu izo huno ra agima ami'nesimoke agra'agura musena hugahie.

< 2 Korintusi 10 >