< 2 Korintusi 1 >

1 Pál, Jézus Krisztus apostola az Isten akaratjából, és Timótheus az atyafi, az Isten gyülekezetének, a mely Korinthusban van, mindama szentekkel egybe, a kik egész Akhájában vannak:
Hiche hi Pathen lunglama Christa Yeshua solchah a pang Paul le isopiu Timothy a kona Corinth a um Pathen houbung le Greece gamkol sungsea Pathen mithengte hodinga lekhathot ahi.
2 Kegyelem néktek és békesség Istentől a mi Atyánktól és az Úr Jézus Krisztustól.
I-Pau Pathen le Pakai Yeshua Christa chun nangho lungsetna le cham-lungmon napeu hen.
3 Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, az irgalmasságnak atyja és minden vígasztalásnak Istene;
I-Pakaiyu Yeshua Christa Pa henga chun vahchoina jouse umhen. Pathen chu mi khoto them le lhamonna jouse hung konna Pa ahi.
4 A ki megvígasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvígasztalhassunk bármely nyomorúságba esteket azzal a vígasztalással, a mellyel Isten vígasztal minket.
Aman kahahsat nau jousea eilhamonu ahin keihon jong midang kalhamon theina dingu ahi. Hahsatnan amaho aphah tenguleh, Pathen in keiho eilhamonu tobanga chu amaho jong kalhamon theina dingu ahi.
5 Mert a mint bőséggel kijutott nékünk a Krisztus szenvedéseiből, úgy bőséges a mi vígasztalásunk is Krisztus által.
Ijeh ham itileh keiho Christa dinga kaha thohgim cheh uva ahileh, Pathen in atamjo cheh a alhamonna Christa jal'a eihin sunlhah peh be dingu ahi.
6 De akár nyomorgattatunk, a ti vígasztalástokért és üdvösségtekért van az, mely hathatós ugyanazon szenvedések elviselésére, a melyeket mi is szenvedünk; akár megvígasztaltatunk a ti vígasztalástokért és üdvösségtekért van az. És a mi reménységünk erős felőletek.
Keiho hahsatna hon eidelpha jengu jongleh hichu nangho lhamonna le huhhing nachanna dingu ahiye! Ijeh inem itileh keiho tah lhamonna kachan tenguleh, keihon nangho kalhamon tei ding'u nahiuve. Chuphat leh nanghon keiho thohsa chu thoh hattah a nathoh thei dingu ahitai.
7 Tudván, hogy a miképen társaink vagytok a szenvedésben, azonképen a vígasztalásban is.
Nanghon keiho thohhahsa thohna'a nathoh jal uva, Pathen in keiho eilhamon nauva chu nangho jong nalhamon dingu kakinemun ahi.
8 Mert nem akarjuk, hogy ne tudjatok atyámfiai a mi nyomorúságunk felől, a mely Ázsiában esett rajtunk, hogy felette igen, erőnk felett megterheltettünk, úgy hogy életünk felől is kétségben valánk:
Kasopi deitahte, keihon Asia gamkaiya hahsatna ichan geiya katou ahi thudol chu nahet ding uva lom ahi katiuve. Keihon kathohjou kalval'un engbol nale lungdonna katoh un, chule keiho chu ahing dingin kaki ging cha tapouve.
9 Sőt magunk is halálra szántuk magunkat, hogy ne bizakodnánk mi magunkban, hanem Istenben, a ki feltámasztja a holtakat:
Atahbeh in thi dingin kaki gingmo tauve. Hiti ahitah jeh chun keimaho a kingam talouvin, Pathen athiho kaithoupa a bou chun kalungu kangaijo tauve.
10 A ki ilyen nagy halálból megszabadított és szabadít minket: a kiben reménykedünk, hogy ezután is meg fog szabadítani;
Chule Amachun tahsa thina thei vangsetnaa kona eihuhdoh u ahin, chule eihuhdoh kit dingu ahi. Keihon Amaa kakisonnau kangam lhauvin, Aman eipanhu uva eihuhdoh jom jing dingu ahi.
11 Velünk együtt munkálkodván ti is az érettünk való könyörgésben, hogy a sokak által nékünk adatott kegyelmi ajándék sokak által háláltassék meg mi érettünk.
Chule nangho keiho dinga nataonau chu neipanhu nau ahi. Chuphat leh mitamtah in thangvahna apeh dingu ahi, ijeh inem itileh Pathen in alungsetnaa eiho huhbit ichanna dinguva taona tamtah kimang chu asan ahitai.
12 Mert a mi dicsekedésünk ez, lelkiismeretünk bizonysága, hogy isteni őszinteséggel és tisztasággal, nem testi bölcseséggel, hanem Isten kegyelmével forgolódtunk a világon, kiváltképen pedig ti köztetek.
Keihon lung ngamtah le selepha hetna thenga a kaseitheiyu chu Pathen peh thenna hinkho le nangho toh khosah khomna a lung dihtah pua kaumu hi ahi. Keiho kachihnauva kisonglouvin Pathen lungsetna a kakisongun ahi. Hiche hi keiho vannoi mite masanga, adehset'a nangho masanga kachonnau chu ahiye.
13 Mert nem egyebet írunk néktek, hanem a mit olvastok, vagy el is ismertek, sőt reménylem, hogy el is fogtok ismerni mindvégig;
Kalekhathot'u hi aki ima beihela ahin, chule imacha nahet mo dinguva akijih doh a aumpoi. Nanghon neihin hetthemna dingu nikho ahunglhun ding kakinemin ahi.
14 A minthogy némi részben el is ismertétek rólunk, hogy dicsekvéstek vagyunk, a miképen ti is nékünk az Úr Jézus napján.
Tun nanghon keiho nei hethem hih jong leuchun, I-Pakaiyu Yeshua Christa ahung kit niteng le chun, keihon nangho kakisonpi tobanguva hi nanghon jong nei kisonpi dingu ahi.
15 És ezzel a bizodalommal akartam előbb hozzátok menni, hogy másodízben nyerjetek kegyelmet;
Keiman nangho hetkhen themna le tahsanna ka photchet nom bang uva hi, nangho aniveina a hungvil kit ding kati hi phattheina athop'a kachansah nom un ahi.
16 És köztetek általmenni Macedóniába, és Macedóniából ismét hozzátok térni vissza, és tőletek elkísértetni Júdeába.
Hichu, amasaa Macedonia kachena lampia chule Macedonia a kona kahung kilena lama dinga jong kati ahi. Chujou phatleh nanghon keima Judea kachena a dinga neisolpai thei dingu ahi.
17 Hát ezt akarva, vajjon könnyelműen cselekedtem-é? vagy a mit akarok, test szerint akarom-é, hogy nálam az igen igen, és a nem nem legyen?
Ipi iti lamdola katohgon kakhel ham ti thua neidoh nom dingu kagingchai. Katohgon chu phottohna umlouva gonga neigelu vem? Vannoi miten “Henge” atiu chu “kanompoi” tina a asei tobang uva sei hidinga neigelu ham?
18 De hű az Isten, hogy a mi beszédünk hozzátok nem volt igen és nem.
Pathen tahsan umtah ahi tobanga chu, keihon nangho koma kathuseiyu hi “Henge” ahilouleh “Kanompoi” tia kheltolea kahi pouve.
19 Mert az Isten Fia Jézus Krisztus, a kit köztetek mi hirdettünk, én és Silvánus és Timótheus, nem volt igen és nem, hanem az igen lett ő benne.
Ajeh iham itileh Pathen Chapa Yeshua Christa chu “Henge” tileh “Ka nompoi” ti thuchenga lunggel kichiah ding ahipoi. Silas, Timothy chule keihon naheng uva kaseiphongu chu ama ahi, chule Ama hi Pathen in “Ahi” tia asei–anamdetna chu ahi.
20 Mert Istennek valamennyi igérete ő benne lett igenné és ő benne lett Ámenné az Isten dicsőségére mi általunk.
Ajeh iham itileh Pathen thutep jouse chu Christaa avela “Henge” tia hungvel gindoh kit'ah ahi. Chule Christa jal'a chu eihon, “Amen” itiu (hichu “Henge”) awcheng hi aloupina dinga Pathen kom geiya gingdoh a ahitai.
21 A ki pedig minket ti veletek egybe Krisztusban megerősít és megken minket, az Isten az;
Pathen chun nangho toh Christaa dingdet hikhom dinga eigon uva chule einganseu ahitai.
22 A ki el is pecsételt minket, és a léleknek zálogát adta a mi szíveinkbe.
Aman eiho ijakai Ama a hidinga eithutep u aphotchetna masa hinan ilungsung uva Lhagao Theng akhumin Ama hinna eichan tha tauve.
23 Én pedig az Istent hívom bizonyságul az én lelkemre, hogy titeket kímélve nem mentem el eddig Korinthusba.
Keiman thutah sei kahi photchetna a Pathen hi keima chung chang thua ahetoh hidinga kakou ahi. Corinth a kahung kilekitlou chu kahaphosal louna dingu kagel jeh ahi.
24 Nem hogy uralkodnánk a ti hiteteken, hanem munkatársai vagyunk a ti örömeteknek; mert hitben állotok.
Hinlah keihon natahsan nau chu natoh'a iti pohdoh ding ham tithua kahil got'u hi nachung uva vaihom kanopjeh u ahipoi. Nangho natahsan nauva nadindet'u ahi jal'a, nangho kipana na dimsetna ding uva nangho toh tohkhom kanop'u ahi.

< 2 Korintusi 1 >