< 2 Krónika 5 >
1 És elvégezteték az egész mű, a melyet Salamon király csinála az Úr házához. És bevivé Salamon Dávidtól, az ő atyjától, Istennek szenteltetett jószágot, az ezüstöt, aranyat és az összes edényeket, és helyhezteté azokat az Isten házának kincsei közé.
Xuning bilǝn Sulayman Pǝrwǝrdigarning ɵyi üqün ⱪilidiƣan barliⱪ ⱪuruluxlar tamam bolƣanda, u atisi Dawut [Hudaƣa] atap beƣixliƣan nǝrsilǝrni (yǝni kümüx, altun wǝ ⱨǝmmǝ baxⱪa buyumlarni) elip kelip, Pǝrwǝrdigarning ɵyining hǝzinilirigǝ ⱪoydurdi.
2 Akkor Salamon összegyűjté az Izráel véneit és a nemzetségek összes fejedelmeit és az Izráel háznépének fejedelmeit Jeruzsálembe, hogy felvigyék az Úr szövetségének ládáját a Dávid városából, a mely a Sion.
Xu qaƣda Sulayman Pǝrwǝrdigarning ǝⱨdǝ sanduⱪini «Dawut xǝⱨiri»din, yǝni Ziondin yɵtkǝp kelix üqün Israil aⱪsaⱪallirini, ⱪǝbilǝ bǝglirini wǝ Israil jǝmǝtlirining bǝglirini Yerusalemƣa yiƣilixⱪa qaⱪirdi.
3 És felgyűlének Izráelnek minden férfiai a királyhoz, a hetedik hónak ünnepén.
Buning üqün Israilning ⱨǝmmǝ adǝmliri Etanim eyida, yǝni yǝttinqi ayda, bekitilgǝn ⱨeytta padixaⱨning ⱪexiƣa yiƣildi
4 Mikor pedig eljöttek volna mindnyájan az Izráel vénei: felvevék a Léviták a ládát.
Israilning ⱨǝmmǝ aⱪsaⱪalliri yetip kǝlgǝndǝ Lawiylar ǝⱨdǝ sanduⱪini kɵtürüp [mangdi].
5 És felvivék a ládát, a gyülekezet sátorát és minden szent edényeket, a melyek a sátorban valának; felvivék azokat a papok és Léviták.
Ular ǝⱨdǝ sanduⱪini, jamaǝt qediri bilǝn uning iqidiki barliⱪ muⱪǝddǝs buyumlarni kɵtürüp elip qiⱪti. Kaⱨinlar bolƣan Lawiylar muxularni elip qiⱪti.
6 Salamon király pedig és az Izráel egész gyülekezete, a mely ő hozzá gyűlt, megy vala a láda előtt, áldozván juhokkal és ökrökkel, a melyek meg sem számláltathatnának, sem meg nem irattathatnának sokaságuk miatt.
Sulayman padixaⱨ wǝ barliⱪ Israil jamaiti ǝⱨdǝ sanduⱪining aldida mengip, kɵplikidin sanini elip bolmaydiƣan san-sanaⱪsiz ⱪoy bilǝn kalini ⱪurbanliⱪ ⱪiliwatatti.
7 És bevivék a papok az Úr szövetségének ládáját az ő helyére, az Isten házának belső részébe, a szentek-szentjébe, a Kérubok szárnyai alá.
Kaⱨinlar Pǝrwǝrdigarning ǝⱨdǝ sanduⱪini ɵz jayiƣa, ibadǝthanining iqki «kalamhana»siƣa, yǝni ǝng muⱪǝddǝs jayƣa elip kirip kerublarning ⱪanatlirining astiƣa ⱪoydi.
8 A Kérubok pedig szárnyaikat kiterjesztik vala a láda felett, és befedezik vala a Kérubok a ládát és annak rúdjait felülről.
Kerublarning yeyilip turƣan ⱪaniti ǝⱨdǝ sanduⱪining orni üstidǝ bolƣaqⱪa, ǝⱨdǝ sanduⱪi bilǝn uni kɵtürüp turidiƣan baldaⱪlarni yepip turatti.
9 Azután kijebb vonták annak rúdjait, úgy hogy a rudaknak végei láthatók valának a ládán kivül, a legbelső rész felől, de kivülről nem voltak láthatók. És ott volt mind e mai napig.
Bu baldaⱪlar sanduⱪning tutⱪuqliridin naⱨayiti uzun qiⱪip turƣaqⱪa, kalamhanining aldida turup ǝⱨdǝ sanduⱪining yenidiki ikki baldaⱪning uqlirini kɵrgili bolatti, biraⱪ ɵyning sirtida ularni kɵrgili bolmaytti; bu baldaⱪlar taki bügüngǝ ⱪǝdǝr xu yǝrdǝ turmaⱪta.
10 Nem volt egyéb a ládában, hanem csak Mózes két táblája, melyeket ő a Hóreb hegyén tett vala abba, a mikor az Úr szövetséget kötött Izráel fiaival, mikor kijövének Égyiptomból.
Əⱨdǝ sanduⱪining iqidǝ Musa pǝyƣǝmbǝr Ⱨorǝb teƣida turƣanda iqigǝ salƣan ikki tahtaydin baxⱪa ⱨeqnǝrsǝ yoⱪ idi (Israillar Misir zeminidin qiⱪⱪandin keyin Pǝrwǝrdigar ular bilǝn Ⱨorǝbdǝ ǝⱨdǝ tüzgǝnidi).
11 Lőn pedig, mikor a papok kijöttek a szent helyből, (mert a papok mindnyájan, a kik ott valának, magokat megszentelték vala és akkor nem kellett megtartaniok az ő sorrendjöket,
Kaⱨinlar muⱪǝddǝs jaydin qiⱪixti (xu yǝrdǝ ⱨazir bolƣan barliⱪ kaⱨinlar, ɵz nɵwitigǝ ⱪarimay ɵzlirini Hudaƣa atap pakizliƣanidi;
12 Annakokáért az énekes Léviták mind, a mennyien valának, Asáf, Hémán, Jedutun, az ő fiaik és testvéreik fehér ruhákban, czimbalmokkal, lantokkal és cziterákkal állanak vala napkelet felől az oltárnál és ő velök százhúsz kürtölő pap;
nǝƣmǝ-nawaqi barliⱪ Lawiylar, jümlidin Asaf, Ⱨeman, Yǝdutun wǝ ularning oƣulliri ⱨǝm ⱪerindaxliri qǝkmǝn tonlirini kiyixip, ⱪurbangaⱨning xǝrⱪidǝ turup qang, tǝmbur wǝ qiltarlar qelixiwatⱪanidi; ular bilǝn billǝ kanay qeliwatⱪan yǝnǝ bir yüz yigirmǝ kaⱨin bar idi)
13 Mert a kürtölőknek és éneklőknek tisztök vala egyenlőképen zengeni az Úrnak dícséretére és tiszteletére.) És mikor nagy felszóval énekelnének kürtökkel, czimbalmokkal és mindenféle zengő szerszámokkal, dícsérvén az Urat, hogy ő igen jó és örökkévaló az ő irgalmassága: akkor a ház, az Úrnak háza megtelék köddel,
wǝ xundaⱪ bolduki, kanayqilar bilǝn nǝƣmǝ-nawaqilar ⱨǝmmisi birdǝk qelip, bir awaz bilǝn Pǝrwǝrdigarƣa tǝxǝkkür-ⱨǝmdusana eytiwatⱪanda, yǝni kanaylar, janglar wǝ ⱨǝrhil sazlarni qelip, yuⱪiri awaz bilǝn «Pǝrwǝrdigar meⱨribandur, ɵzgǝrmǝs muⱨǝbbiti ǝbǝdil’ǝbǝdgiqidur» dǝp Pǝrwǝrdigarni mǝdⱨiyǝlǝwatⱪanda — xu ⱨaman ibadǝthana, yǝni Pǝrwǝrdigarning ɵyi bir bulut bilǝn tolduruldi;
14 Annyira, hogy meg sem állhattak a papok az ő szolgálatjukban a köd miatt, mert az Úr dicsősége töltötte vala be az Istennek házát.
kaⱨinlar ǝxu bulut tüpǝylidin wǝzipilirini ɵtüxkǝ turalmaytti, qünki Pǝrwǝrdigarning julasi Hudaning ɵyini toldurƣanidi.