2 Krónika 33
1 Tizenkét esztendős vala Manasse, mikor uralkodni kezdett volt, és ötvenöt esztendeig uralkodott Jeruzsálemben.
Naʻe hongofulu taʻu mo e taʻu ʻe ua ʻae motuʻa ʻo Manase ʻi heʻene kamata pule, pea naʻe pule ia ʻi Selūsalema ʻi he taʻu ʻe nimangofulu mo e taʻu ʻe nima.
2 És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt a pogányok útálatosságai szerint, a kiket az Úr az Izráel fiai elől kiűzött vala.
Ka naʻe fai ʻe ia ʻaia naʻe kovi ʻi he ʻao ʻo Sihova, ʻo hangē ko e ngaahi angakovi ʻoe hiteni ʻaia naʻe kapusi ʻe Sihova mei he ʻao ʻoe fānau ʻa ʻIsileli.
3 Mert a magaslatokat ismét megépíté, a melyeket Ezékiás az ő atyja azelőtt elrontott vala, és oltárokat emele Baálnak, Aserákat is plántála, és tisztelé az ég minden seregeit, és szolgála azoknak.
He naʻa ne toe langaʻi ʻae ngaahi potu māʻolunga, ʻaia naʻe holoki hifo ʻe heʻene tamai ko Hesekaia, ʻo ne fokotuʻu ʻae ngaahi feilaulauʻanga kia Peali, ʻo ne ngaohi ʻae ngaahi vao tapu, pea lotu ia ki he meʻa kotoa pē ʻoe langi, pea ne tauhi ki ai.
4 Sőt az Úr házában is építe oltárokat, a melyről az Úr azt mondotta volt: Jeruzsálemben lészen az én nevem örökké.
Pea naʻa ne langa ʻae ngaahi feilaulauʻanga ʻi he fale ʻo Sihova, ʻaia naʻe folofola ki ai ʻe Sihova, ʻE tuʻu hoku hingoa ʻi Selūsalema ʻo taʻengata.
5 És építe oltárokat az ég minden seregeinek, az Úr házának mindkét pitvariban.
Pea naʻa ne langa ʻae ngaahi feilaulauʻanga ki he meʻa kotoa pē ʻoe langi ʻi he loto ʻā e ua ʻoe fale ʻo Sihova.
6 És fiait átvitte a tűzön a Hinnom fiának völgyében; és az időnek forgására ügyelt, jövendőmondásokat, varázslásokat és szemfényvesztéseket űzött, ördöngösöket és jövendőmondókat szerzett, és sok gonoszságot cselekedett az Úr szemei előtt, hogy őt haragra indítaná.
Pea naʻa ne pule ʻe ia ke ʻalu ʻene fānau ʻo ʻasi ʻi he afi ʻi he teleʻa ʻoe foha ʻo Henomi: pea naʻa ne tokanga foki ki he ngaahi kuonga, pea ne fai ʻae hū fakatēvolo, pea fai ʻae tuki fakatēvolo pea naʻe kaumeʻa ia ki he laumālie kovi, pea ki he kau kikite loi: naʻa ne fai ʻae kovi lahi ʻi he ʻao ʻo Sihova, ke fakatupu ai ʻae houhau kiate ia.
7 A faragott bálványt, a melyet csináltatott vala, az Úr házában állítá fel, a melyről azt mondá az Isten Dávidnak, és az ő fiának, Salamonnak: E házban és Jeruzsálemben, a melyet választottam az Izráel minden nemzetségei közül, helyheztetem az én nevemet mindörökké;
Pea naʻe fokotuʻu ʻe ia ʻae tamapua naʻe tongi, ko e ʻotua loi naʻa ne ngaohi, ʻi he fale ʻoe ʻOtua, ʻaia naʻe folofola ai ʻae ʻOtua kia Tevita pea mo Solomone ko hono foha, “Te u tuku hoku hingoa ʻi he fale ni, pea ʻi Selūsalema ʻaia kuo u fili ʻi he ʻao ʻoe ngaahi faʻahinga kotoa pē ʻo ʻIsileli ke taʻengata:
8 És nem űzöm ki az Izráelt e földről, melyet adtam volt a ti atyáitoknak; de csak úgy, ha ők is mind megtartándják, a melyeket nékik Mózes által parancsoltam, minden törvényt, rendeléseket és ítéleteket;
pea ʻe ʻikai te u toe hiki ʻae vaʻe ʻo ʻIsileli mei he fonua ʻaia naʻaku tuʻutuʻuni moʻo hoʻomou ngaahi tamai: ʻo kapau te nau tokanga ke fai ʻaia kotoa pē naʻaku fekau kiate kinautolu, ʻo fakatatau ki he fono kotoa mo e ngaahi tuʻutuʻuni, mo e ngaahi fakamaau ʻi he nima ʻo Mōsese.”
9 De Manasse elcsábítá Júdát és Jeruzsálem lakóit, hogy még gonoszabbul cselekedjenek, mint a pogányok, a kiket az Úr kigyomlált volt az Izráel fiai elől.
Ko ia naʻe pule ʻe Manase kia Siuta mo e kakai ʻo Selūsalema ke nau hē, pea ke nau fai kovi lahi hake ʻi he hiteni, ʻaia naʻe fakaʻauha ʻe Sihova mei he ʻao ʻoe fānau ʻa ʻIsileli.
10 És noha megszólította az Úr Manassét és az ő népét; de nem figyelmezének reá.
Pea naʻe folofola ʻa Sihova kia Manase, pea mo ʻene kakai: ka naʻe ʻikai te nau fie tokanga.
11 Reájok hozá azért az Úr az Assiriabeli király seregének vezéreit, a kik Manassét megfogták és vasba vervén megkötözék őt két lánczczal, és Babilóniába vivék.
Ko ia naʻe ʻomi ai ʻe Sihova kiate kinautolu ʻae ngaahi ʻeiki ʻoe tau ʻoe tuʻi ʻo ʻAsilia, ʻaia naʻa nau puke ʻa Manase ʻi he ngaahi talaʻi ʻakau, pea haʻi ʻaki ia ʻae ngaahi meʻa haʻi, pea ʻave ia ki Papilone.
12 Mikor pedig nagy nyomorúságban volna, fohászkodék az Úrhoz az ő Istenéhez, és teljesen megalázta magát az ő atyáinak Istene előtt.
Pea kuo moʻua ia ʻi he mamahi, naʻa ne hū ai kia Sihova, ko hono ʻOtua, ʻo ne fakavaivai lahi ia ʻi he ʻao ʻoe ʻOtua ʻo ʻene ngaahi tamai,
13 És könyörögvén hozzá megkegyelmeze néki, és meghallgatván könyörgését, visszahozá őt Jeruzsálembe, az ő országába. Akkor ismeré meg Manasse, hogy az Úr az igaz Isten.
Pea naʻe lotu ia kiate ia: pea naʻa ne talia ʻe ia ia, ʻo tokangaʻi ʻene lotu fakakolekole, pea ne toe ʻomi ia ki Selūsalema ki hono puleʻanga. Pea naʻe toki ʻilo ai ʻe Manase ko Sihova ko ia ko e ʻOtua.
14 Ezek után a Dávid városának külső kőfalát felépíté Gihontól napnyugat felé a völgyben, a halkapu bemeneteléig; Ofelt is körülvéteté magas kerítéssel, és Júdának minden megerősített városaiba seregvezéreket helyeze.
Pea hili ʻae meʻa ni naʻa ne langa ʻae ʻā maka ʻi tuaʻā ʻi he Kolo ʻo Tevita, ʻi he potu lulunga ʻo Kihoni, ʻi he toafa, ʻio, ʻo hoko atu ki he matapā ika, ʻo ʻalu fakatakamilo ʻi Ofili, ʻo ne fokotuʻu hake ia ke māʻolunga ʻaupito: pea naʻe fakanofo ʻae ngaahi ʻeikitau ʻi he ngaahi kolo tau kotoa pē ʻo Siuta.
15 És eltávolítá az idegen isteneket és a bálványt az Úr házából, és minden oltárt, a melyet az Úr házának hegyén és Jeruzsálemben emeltetett, kihányatá azokat a városon kivül.
Pea naʻe ʻave mei ai ʻe ia ʻae ngaahi ʻotua kehe, pea mo e ʻotua loi mei he fale ʻo Sihova, pea mo e ngaahi feilaulauʻanga ʻaia naʻa ne langa ʻi he moʻunga ʻoe fale ʻo Sihova, pea ʻi Selūsalema, ʻo ne lī ia kituaʻā mei he kolo.
16 És megépíté az Úr oltárát, és áldozék rajta hálaadó és dicsőítő áldozatokkal, és megparancsolá Júdának, hogy szolgáljanak az Úrnak, Izráel Istenének.
Pea naʻe toe ngaohi ʻe ia ʻo fakalelei ʻae feilaulauʻanga ʻo Sihova, pea ne feilaulau ki ai ʻae ngaahi feilaulau fakamelino, mo e ngaahi feilaulau fakafetaʻi, pea ne fekau ki Siuta ke tauhi ʻa Sihova ko e ʻOtua ʻo ʻIsileli.
17 Mindazáltal még akkor a nép áldozik vala a magaslatokon; de csak az Úrnak, az ő Istenének.
Ka naʻe kei fai feilaulau ʻae kakai ʻi he ngaahi potu māʻolunga, ka [naʻe fai ia ]kia Sihova pe ko honau ʻOtua.
18 Manassénak pedig többi dolgai, Istenéhez való könyörgése, a próféták intése, a kik az Úrnak, Izráel Istenének nevében szólának néki, ímé meg vannak írva az Izráel királyainak dolgai között.
Pea ko hono toe ʻoe ngāue ʻa Manase, mo ʻene lotu ki hono ʻOtua, mo e ngaahi lea ʻae kau kikite ʻaia naʻa nau lea ʻaki kiate ia ʻi he huafa ʻo Sihova ko e ʻOtua ʻo ʻIsileli, vakai, kuo tohi ia ʻi he tohi ʻoe ngaahi tuʻi ʻo ʻIsileli.
19 Az ő könyörgése pedig, és hogy az Isten mint kegyelmezett volt meg néki, s az ő minden bűne és vétke; és a helyek, a melyeken magaslatokat épített volt, s Aserákat és bálványokat állított fel, minekelőtte megalázta volna magát: ímé meg vannak írva a Hózai beszédei között.
Pea ko ʻene lotu foki, mo hono talia loto ʻofa ʻe he ʻOtua, mo ʻene angahala kotoa pē, mo ʻene fai hala, mo e ngaahi potu naʻa ne langa ai ʻae ngaahi potu māʻolunga, pea fokotuʻu ai ʻae ngaahi vao tapu, mo e ngaahi meʻa fakatātā, ʻi he teʻeki fakavaivaiʻi ia: vakai kuo tohi ia ʻi he ngaahi lea ʻae kau kikite.
20 És meghala Manasse az ő atyáival, és eltemeték őt az ő házában; és uralkodék Amon, az ő fia helyette.
Pea naʻe mohe ʻa Manase mo ʻene ngaahi tamai, pea naʻa nau tanu ia ʻi hono fale ʻoʻona: pea naʻe fetongi ia ʻi he pule ʻe hono foha ko ʻAmoni.
21 Huszonkét esztendős vala Amon, mikor uralkodni kezdett, és két esztendeig uralkodék Jeruzsálemben.
Naʻe uofulu taʻu mo e taʻu ʻe ua ʻa ʻAmoni ʻi heʻene kamata pule, pea naʻe pule ia ʻi he taʻu ʻe ua ʻi Selūsalema.
22 És gonoszul cselekedék az Úr szemei előtt, miként az ő atyja Manasse cselekedett volt, mert áldozék Amon mindama bálványoknak, a melyeket az ő atyja Manasse csináltatott, és azoknak szolgál vala.
Ka naʻe fai ʻe ia ʻaia naʻe kovi ʻi he ʻao ʻo Sihova, ʻo hangē ko ia naʻe fai ʻe Manase ko ʻene tamai: he naʻe feilaulau ʻa ʻAmoni ki he ngaahi meʻa fakatātā kotoa pē, ʻaia naʻe tātā mo ngaohi ʻe Manase ko ʻene tamai, ʻo ne tauhi ki ai:
23 Meg sem alázá magát az Úr előtt, mint az ő atyja Manasse megalázta magát; hanem még sokasítá Amon a bűnt.
Pea naʻe ʻikai te ne fakavaivai ia ʻi he ʻao ʻo Sihova, ʻo hangē ko hono fakavaivai ia ʻe Manase ko ʻene tamai: ka naʻe fakaʻaʻau ki muʻa pe ʻa ʻAmoni ʻi he fai hala.
24 Pártot ütének pedig az ő szolgái ő ellene, és őt saját házában megölék.
Pea naʻe alea fakataha ʻa ʻene kau tamaioʻeiki ʻo lapasi pea tāmateʻi ia ʻi hono fale ʻoʻona.
25 A föld népe pedig levágá mindazokat, a kik Amon király ellen pártot ütének, és királylyá tevé a föld népe Jósiást az ő fiát helyette.
Ka naʻe tāmateʻi ʻe he kakai ʻoe fonua, ʻakinautolu kotoa pē naʻe fakataha ʻo lapa ki he tuʻi ko ʻAmoni: pea naʻe fakanofo ʻe he kakai ʻoe fonua ʻa hono foha ko Sosaia ke tuʻi ko hono fetongi ia.
