2 Krónika 20
1 És lőn ezek után, eljövének a Moáb fiai és Ammon fiai, és velök mások is az Ammoniták közül, Jósafát ellen, hogy hadakozzanak vele.
A MAHOPE iho o keia mau mea, hiki mai la ka Moaba, a me ka Amona, a me lakou pu kekahi poe e ae, aole no ka Amona, e kaua mai ia Iehosapata.
2 Eljövének pedig a hírmondók, és megmondák Jósafátnak, mondván: A tenger tulsó részéről nagy sokaság jön ellened Siriából, és már Haséson-Tamárban vannak; ez az Engedi.
Hele mai la kekahi poe a hai mai ia Iehosapata, i mai la, E hiki mai ana i ou la he poe nui, mai kela aoao mai o ke kai mai Suria mai; aia hoi lakou ma Hazezona-tamara, oia o Enegedi.
3 Megfélemlék azért Jósafát, és az Urat kezdé keresni és hirdete az egész Júda országában bőjtöt.
A makau iho la o Iehosapata, a halalo iho la kona maka e imi ia Iehova, a kukala aku la i la hookeai ma Iuda a pau loa.
4 Azért felgyűlének a Júdabeliek, hogy az Úr segedelmét keressék, Júdának minden városaiból is jövének, hogy az Urat megkeressék.
A hoakoakoa mai la ka Iuda e imi ia Iehova; noloko mai o na kulanakauhale a pau o Iuda i hele mai ai lakou e imi ia Iehova.
5 És megálla Jósafát Júda és Jeruzsálem gyülekezetiben, az Úr házában az új pitvar előtt;
Alaila, ku iluna o Iehosapata iloko o ka ahakanaka o Iuda a me Ierusalema, iloko o ka hale o Iehova imua o ka pahale hou;
6 És monda: Oh Uram, mi atyáink Istene! nem te vagy-é egyedül Isten a mennyben, a ki uralkodol a pogányoknak minden országain? A te kezedben van az erő és hatalom, és senki nincsen, a ki ellened megállhatna.
Olelo aku la, E Iehova ke Akua o ko makou poe kupuna, aole anei oe ke Akua o ka lani? aole anei oe e noho alii ana maluna o na aupuni a pau o na lahuikanaka, a iloko hoi o kou lima ka mana, a me ka ikaika, i hiki ole i kekahi ke ku e ia oe?
7 Oh mi Istenünk! nem te űzéd-é ki e földnek lakóit a te néped az Izráel előtt, és nem te adád-é azt Ábrahámnak, a te barátod magvának mindörökké?
Aole anei oe ko makou Akua, ka mea nana i kipaku i ko keia aina imua o kou poe kanaka o ka Iseraela, a haawi ia mea i ka poe mamo a Aberahama kou mea i aloha ai, i mea mau loa.
8 És lakának azon, és építettek azon a te nevednek szentséges hajlékot, mondván:
A noho lakou malaila, a kukulu lakou no kou inoa i luakini, me ka i ana aku,
9 A mikor veszedelem jövend mi reánk, háború, ítélet, döghalál vagy éhség, megállunk e házban előtted (mert a te neved e házban van) és a mikor kiáltunk hozzád a mi nyomorúságainkban: hallgass meg és szabadíts meg minket.
I ka hiki ana mai o ka mea ino maluna o makou, o ka pahi kaua, o ka hoopaiia mai, o ke ahulau, a o ka wi, a ku makou imua o keia hale, a imua ou, (no ka mea, aia iloko o keia hale kou inoa, ) a kahea aku ia oe i ko makou wa pilikia, alaila e hoolohe mai oe, a e hoola.
10 És most ímé az Ammoniták, a Moábiták és a Seir hegyén lakozók, a kiknek földjén nem akarád, hogy általmenjenek az Izráel fiai, mikor Égyiptom földéből kijöttek, hanem mellettök menének el és nem pusztíták el őket;
Ano, eia hoi ka Amona, a me ka Moaba, a me ko ka mauna o Seira, ka poe au i haawi ole ai i ka Iseraela e hele io lakou la, i ko lakou hele ana mai ka aina o Aigupita mai, no ia mea, huli lakou mai o lakou aku, aole i luku ia lakou.
11 Ímé ezért azzal fizetnek nékünk, hogy ellenünk jönnek, hogy kiűzzenek a te örökségedből, melyet örökségül adtál nékünk.
Eia hoi ko lakou uku ana mai ia makou, hele mai lakou e kipaku mai ia makou mai ko makou ainahooili aku, ka mea au i haawi mai ai ia makou.
12 Oh mi Istenünk, nem ítéled-é meg őket? Mert nincsen mi bennünk erő e nagy sokasággal szemben, mely ellenünk jön. Nem tudjuk, mit cselekedjünk, hanem csak te reád néznek a mi szemeink.
E ko makou Akua e, aole anei oe e hoopai ia lakou? no ka mea, aole o makou mana imua o keia poe nui, ka poe i hele ku e mai ia makou; aole makou i ike i ka mea e pono ai makou ke hana, aka, ia oe ko makou mau maka.
13 És a Júdabeliek mindnyájan állanak vala az Úr előtt, gyermekeikkel, feleségeikkel és fiaikkal egyetemben.
A ku imua o Iehova ka Iuda a pau loa, me ko lakou poe uuku, a me ka lakou poe wahine, a me ka lakou poe kamalii.
14 Akkor Jaházielre, a Zakariás fiára (ki Benája fia, ki Jéhiel fia, ki Mattániás fia vala, és az Asáf fia közül való Lévita vala) az Úrnak lelke szálla, a gyülekezet közepette,
Alaila, i ke ku ana o Iahaziela iwaena o ka ahakanaka, kau mai la ka Uhane o Iehova maluna ona, oia ke keiki a Zekaria, ke keiki a Benaia, ke keiki a Matanaia ka Levi, no ka poe mamo a Asapa.
15 És monda: Mindnyájan, a kik Júdában és Jeruzsálemben lakoztok, és te Jósafát király, halljátok meg szómat! Így szól az Úr néktek: Ne féljetek és ne rettegjetek e nagy sokaság miatt; mert nem ti harczoltok velök, hanem az Isten.
Olelo mai la oia, E hoolohe oukou, e ka Iuda a pau, a me ko Ierusalema, a o oe kekahi, e ke alii, e Iehosapata, penei i olelo mai ai o Iehova, Mai makau oukou, aole hopohopo imua o keia poe nui; no ka mea, aole ia oukou ke kaua. i ke Akua no.
16 Holnap szálljatok szembe velök! Ímé ők a Czicz hágóján fognak felmenni, és rájok találtok a völgynek szélénél, a Jeruel pusztájával szemben.
I ka la apopo e iho ku e oukou io lakou la, aia hoi lakou e pii mai ana i ka pali o Ziza; a e loaa lakou ia oukou ma ke kapa o ke kahawai imua o ka waonahele o Ieruela.
17 Nem kell néktek harczolnotok, hanem csak álljatok veszteg, és lássátok az Úrnak szabadítását rajtatok. Júda és Jeruzsálem, ne féljetek és ne rettegjetek! Holnap menjetek ellenök, mert az Úr veletek lesz.
Aole oukou e kaua i keia manawa, e hoomakaukau oukou, e ku malie, a e nana i ko Iehova hoola ana mai ia oukou, e ka Iuda, a me ko Ierusalema; mai makau oukou, mai hopohopo; i ka la apopo, e hele ku e aku oukou io lakou la. O Iehova pu kekahi me oukou.
18 Akkor Jósafát meghajtá fejét a föld felé, s Júda és Jeruzsálem lakói leborulának az Úr előtt és imádák az Urat.
Alaila, kulou iho la o Iehosapata ilalo kona maka i ka honua; a o ka Iuda a pau, a me ko Ierusalema, haule iho la lakou ilalo imua o Iehova, e hoomana aku ia Iehova.
19 A Kéhátiták fiai közül és a Kóriták fiai közül való Léviták pedig felállának, hogy az Urat, Izráel Istenét nagy felszóval dícsérjék.
Ku iluna na Levi, no na Kohata, a me na Kora, o hoolea aku ia Iehova ke Akua o ka Iseraela me ka leo kiekie.
20 És reggel felkészülvén, kimenének a Tékoa pusztájára; és mikor kiindulnának onnan, megálla Jósafát, és monda: Halljátok meg szómat, Júda és Jeruzsálemben lakozók! Bízzatok az Úrban a ti Istentekben, és megerősíttettek; bízzatok az ő prófétáiban, és szerencsések lesztek!
Ala lakou i ke kakahiaka nui, a hele lakou i ka waonahele o Tekoa; a i ko lakou bele ana aku, ku iluna o Iehosapata, olelo aku la, E hoolohe mai ia'u e ka Iuda, a me ko Ierusalema; e manaoio ia Iehova i ko oukou Akua, i hookupaaia oukou; e manaoio i kana poe kaula, i lanakila oukou.
21 Tanácsot tartván pedig a néppel, előállítá az Úr énekeseit, hogy dícsérjék a szentség ékességét, a sereg előtt menvén, és mondják: Tiszteljétek az Urat, mert örökkévaló az ő irgalmassága;
A kukakuka pu oia me na kanaka, a hoonoho oia i kekahi poe hoolea mele ia Iehova o hoomaikai aku i ka nani o kona hemolele, i ko lakou hele ana imua o ka poe kaua, i ka i ana aku, E hoolea aku ia Iehova; no ka mea, ua mau loa kona aloha.
22 És a mint elkezdették az éneklést és a dícséretet: az Úr ellenséget szerze az Ammon fiai és a Moábiták és a Seir hegyén lakozók ellen, a kik Júdára jövének, és megverettetének.
A i ka wa o ko lakou hoolea ana, a hoomaikai aku, hoonoho iho la o Iehova i poe hoohalua mahope o na mamo a Amona, a me Moaba, a me ko ka mauna o Seira, i ko lakou hele ku e ana ia Iuda; a ua lukuia lakou.
23 Mert az Ammon és a Moáb fiai a Seir hegyén lakozók ellen támadának, hogy őket levágnák és elvesztenék; és mikor mind elvesztették a Seir hegyén lakozókat, azután egymás elpusztítását segítették elő.
O ka poe mamo a Amona a me ka Moaba, ku e lakou i ko ka mauna o Seira, a luku, a pepehi ia lakou a pau loa, a hoopau lakou i ko Seira; alaila, mokuahana iho la lakou, a pepehi lakou i kekahi i kekahi.
24 A Júda népe pedig méne Mispába a puszta felé, és mikor a sokaság felé fordulának: ímé csak elesett holttestek valának a földön, és senki sem menekült meg.
A hiki ka Iuda i ka halekiai ma ka waonahele, nana aku la i ka lehulehu, aia hoi, na heana o ka poe i haule i ka honua, aole wahi mea pakele.
25 Akkor elméne Jósafát és az ő népe, hogy azoknak jószágait megzsákmányolják, és találának nálok temérdek gazdagságot és a holttesteken drága szép ruhákat, melyeket lefosztának rólok, oly sokat, hogy alig vihették el, és harmadnapig kapdosták a zsákmányt, mert felette sok vala.
A hiki o Iehosapata a me kona poe kanaka e lawe aku i ka waiwai pio, ua loaa ia lakou ka waiwai nui loa ma ka ili o na heana, a me na mea maikai loa, a ua hao iho la lakou ia mau mea no lakou iho, aole pau i ka haliia; a ekolu la o ko lakou hali ana i ka waiwai pio, no ka mea, ua nui loa ia.
26 Negyednapra pedig gyűlének a hálaadásnak völgyébe, mivel az Úrnak ott adának hálákat; azért azt a helyet hálaadás völgyének nevezék mind e mai napig.
A i ka po aha, hoakoakoaia lakou ma ke awawa o Beraka; no ka mea, malaila lakou i hoomaikai aku ai ia Iehova; no ia mea, ua kapaia ka inoa o ia wahi, o ke awawa o I Beraka a hiki i keia la.
27 Megtére azért Júdának és Jeruzsálemnek egész népe Jósafáttal, az ő fejedelmökkel egybe, hogy visszamenjen Jeruzsálembe nagy örömmel; mert az Úr megvigasztalta vala őket az ő ellenségeik felett.
Alaila, hoi ka Iuda a pau a me ko Ierusalema, a o Iehosapata ka mea mamua, i ka hoi ana i Ierusalema, me ka olioli; no ka mea, ua hoohauoli o Iehova ia lakou maluna o ko lakou poe enemi.
28 És bemenének Jeruzsálembe, lantokkal, cziterákkal és trombitákkal, az Úr házához.
A hoi mai lakou i Ierusalema me na mea kani, a me na mea ukeke, a me na pu, i ka hale o Iehova.
29 És lőn az Istennek félelme az országok minden királyságain, mikor meghallották, hogy az Úr hadakozott vala az Izráel ellenségei ellen.
A kau mai ka weliweli i ke Akua maluna o na aupuni o ka honua, i ko lakou lohe ana, ua kaua aku o Iehova i ka poe enemi o ka Iseraela.
30 Megnyugovék azért a Jósafát országa, és békességet ada néki az ő Istene minden felől.
A ua maluhia ke aupuni o Iehosapata, a ua hoomalu mai kona Akua ia ia a puni.
31 És uralkodék Jósafát Júda felett. Harminczöt esztendős vala, mikor uralkodni kezde, és uralkodék Jeruzsálemben huszonöt esztendeig; és az ő anyjának neve Azuba vala, a Silhi leánya.
A noho alii o Iehosapata maluna o ka Iuda. He kanakolukumamalima makahiki kona i kona hoomaka ana e noho alii, a noho alii ia i na makahiki he iwakaluakumamalima, a o ka inoa o kona makuwahine, o Azuba, ke kaikamahine a Silehi.
32 És jára Asának, az ő atyjának útján, el sem távozék attól, cselekedvén azt, a mi az Úr szeme előtt kedves dolog vala.
A hele ia ma ka aoao o kona makuakane o Asa, aole i huli mai ia aoao aku; ua hana oia i na mea pololei i na maka o Iehova.
33 Csakhogy még a magaslatok nem rontattak le, és a nép nem készítette az ő szívét az ő atyái Istenéhez.
Aka, aole i hoohioloia na wahi kiekie: aole hoomakaukau na kanaka i ko lakou mau naau no ke Akua o ko lakou poe kupuna.
34 Jósafátnak pedig első és utolsó dolgai ímé meg vannak írva Jéhunak, a Hanáni fiának könyvében, a ki azokat beírta az Izráel királyainak könyvébe.
A o ke koena o na hana a Iehosapata, na mea mua, a me na mea hope, aia hoi, ua kakauia iloko o ka buke a Iehu ko keiki a Henani, ka mea i oleloia'i iloko o ka buke o na'lii o ka Iseraela.
35 Azután Jósafát, a Júda királya megbarátkozék Akháziával, az Izráel királyával, a ki gonoszul cselekedett vala;
A mahope aku, hui pu o Iehosapata ke alii o Iuda me Ahazia, ko alii o ka Iseraela, ka mea i hana hewa.
36 Mindazáltal vele megbarátkozék, hogy hajókat készítenének, melyeken Társisba mennének; és a hajókat Esiongáberben készíték.
Huipu oia me ia e hana i mau moku e holo i Taresa. A hana no laua i mau moku ma Eziona-gebera.
37 Jövendöle azért Eliézer, a Maresából való Dódava fia Jósafát ellen, mondván: Minthogy megbarátkozál Akháziával, az Úr megsemmisíti a te munkádat. És a hajók mind összetörének, és nem mehetének Társisba.
Alaila, wanana mai la o Eliezera ke keiki a Dodava no Maresa, ia Iehosapata, i mai la, I kou huipu ana me Ahazia, e wawahi auanei o Iehova i ka mea au i hana'i. A naha iho la na moku, aole i hiki ia lakou ke holo i Taresa.
