< 2 Krónika 20 >
1 És lőn ezek után, eljövének a Moáb fiai és Ammon fiai, és velök mások is az Ammoniták közül, Jósafát ellen, hogy hadakozzanak vele.
Hathnukkhu, Moabnaw hoi Ammonnaw, hothloilah tami alouknaw hoi Jehoshaphat tuk hanelah a tho awh.
2 Eljövének pedig a hírmondók, és megmondák Jósafátnak, mondván: A tenger tulsó részéről nagy sokaság jön ellened Siriából, és már Haséson-Tamárban vannak; ez az Engedi.
Taminaw a tho teh Jehosaphat koevah, nang tuk hanelah tamihupui tuipui namran Siria lahoi a tho. Khenhaw! Hazezontamar vah ao awh, (hot teh Engedi doeh) telah atipouh awh.
3 Megfélemlék azért Jósafát, és az Urat kezdé keresni és hirdete az egész Júda országában bőjtöt.
Jehoshaphat ni a taki teh BAWIPA tawng hanelah a kâpoe. Judah ram pueng dawk rawcahai hanelah a pathang.
4 Azért felgyűlének a Júdabeliek, hogy az Úr segedelmét keressék, Júdának minden városaiból is jövének, hogy az Urat megkeressék.
Hottelah Judahnaw ni BAWIPA kabawpnae tawng hanelah a kamkhueng awh teh, Judah kho tangkuem lahoi BAWIPA tawng hanelah a tho awh.
5 És megálla Jósafát Júda és Jeruzsálem gyülekezetiben, az Úr házában az új pitvar előtt;
Jehoshaphat teh BAWIPA e im thongma katha hmalah, Judahnaw hoi Jerusalem kamkhuengnaw e hmalah a kangdue teh,
6 És monda: Oh Uram, mi atyáink Istene! nem te vagy-é egyedül Isten a mennyben, a ki uralkodol a pogányoknak minden országain? A te kezedben van az erő és hatalom, és senki nincsen, a ki ellened megállhatna.
Oe mintoenaw e Cathut Jehovah, nang teh kalvan kaawm e Cathut nahoehmaw, miphun tangkuem e uknaeram pueng ka uk e nahoehmaw. Na kut dawk hnotithainae hoi bahu ao teh, apinihai khang thai hoeh.
7 Oh mi Istenünk! nem te űzéd-é ki e földnek lakóit a te néped az Izráel előtt, és nem te adád-é azt Ábrahámnak, a te barátod magvának mindörökké?
Nang teh kaimae Cathut lah na o. Na tami Isarelnaw hete ram dawk a tho navah, hete ram dawk kaawm e alouke miphunnaw na takhoe teh, na hui Abraham e catounnaw koe hete ram teh, yungyoe e ram lah o hanelah na poe nahoehmaw.
8 És lakának azon, és építettek azon a te nevednek szentséges hajlékot, mondván:
Athung vah kho a sak awh teh, athung vah nang hane hoi na min hanelah hmuen kathoung a sak awh.
9 A mikor veszedelem jövend mi reánk, háború, ítélet, döghalál vagy éhség, megállunk e házban előtted (mert a te neved e házban van) és a mikor kiáltunk hozzád a mi nyomorúságainkban: hallgass meg és szabadíts meg minket.
Kaimouh koevah hawihoehnae, tahloi, lawkcengnae, lacik hoi takang a tho navah, hete im hoi na hmalah ka kangdue awh han. Bangkongtetpawiteh, nange na min teh hete im dawk ao. Ka temdeng navah nang koe ka hram awh vaiteh, nang ni na thai pouh vaiteh na rungngang han.
10 És most ímé az Ammoniták, a Moábiták és a Seir hegyén lakozók, a kiknek földjén nem akarád, hogy általmenjenek az Izráel fiai, mikor Égyiptom földéből kijöttek, hanem mellettök menének el és nem pusztíták el őket;
Khenhaw! Ammon, Moab hoi Seir mon dawk e taminaw, Izip ram dawk hoi a tâco awh navah, Isarelnaw ni tuk hanelah na pasoung hoeh niteh, a ban takhai e taminaw ni,
11 Ímé ezért azzal fizetnek nékünk, hogy ellenünk jönnek, hogy kiűzzenek a te örökségedből, melyet örökségül adtál nékünk.
coe hanelah na poe e ram thung hoi pâlei teh moipathung hanelah a noe awh e na thai pouh haw.
12 Oh mi Istenünk, nem ítéled-é meg őket? Mert nincsen mi bennünk erő e nagy sokasággal szemben, mely ellenünk jön. Nem tudjuk, mit cselekedjünk, hanem csak te reád néznek a mi szemeink.
Oe kaimae Cathut, ahnimouh koe lawk na ceng mahoeh maw. Kaimouh tuk hanelah ka tho e hete taminaw heh ka ngang thai awh mahoeh. Bangtelamaw ti han ka panuek awh hoeh. Nang dueng doeh na khet awh telah a ratoum.
13 És a Júdabeliek mindnyájan állanak vala az Úr előtt, gyermekeikkel, feleségeikkel és fiaikkal egyetemben.
Judahnaw abuemlah camo, yu, canaw hoi BAWIPA hmalah a kangdue awh.
14 Akkor Jaházielre, a Zakariás fiára (ki Benája fia, ki Jéhiel fia, ki Mattániás fia vala, és az Asáf fia közül való Lévita vala) az Úrnak lelke szálla, a gyülekezet közepette,
Hat torei teh, tamimaya rahak kaawm e Jahziel koevah, BAWIPA e Muitha teh a tho. Ahni teh Zekhariah e capa doeh. Zekhariah teh Benaiah e capa doeh. Benaiah teh Jeiel e capa doeh. Jeiel teh Mattaniah e capa doeh. Mattaniah teh Levih miphun Asaph e catoun doeh.
15 És monda: Mindnyájan, a kik Júdában és Jeruzsálemben lakoztok, és te Jósafát király, halljátok meg szómat! Így szól az Úr néktek: Ne féljetek és ne rettegjetek e nagy sokaság miatt; mert nem ti harczoltok velök, hanem az Isten.
Ahni ni Judahnaw abuemlah, Jerusalem kaawm e abuemlah hoi siangpahrang Jehoshaphat nangmanaw ni thai awh haw, BAWIPA ni nangmouh koe telah lawk a dei, taket hanh awh. Na lungpout hanh awh. Bangkongtetpawiteh, tarantuknae teh nangmae nahoeh, BAWIPA e doeh.
16 Holnap szálljatok szembe velök! Ímé ők a Czicz hágóján fognak felmenni, és rájok találtok a völgynek szélénél, a Jeruel pusztájával szemben.
Tangtho vah tuk awh. Khenhaw! Ziz kho dawk luennae lam dawk hoi a tho awh navah, Jeruel kahrawng teng, thingyei apoutnae koe na kâhmo awh han.
17 Nem kell néktek harczolnotok, hanem csak álljatok veszteg, és lássátok az Úrnak szabadítását rajtatok. Júda és Jeruzsálem, ne féljetek és ne rettegjetek! Holnap menjetek ellenök, mert az Úr veletek lesz.
Hete taran teh nangmouh ni na tuk ngai mahoeh. Kacaklah kangdout awh. Nangmouh koe kaawm e BAWIPA e rungngangnae ma hah khen awh. Oe Judahnaw hoi Jerusalem e taminaw, taket hanh awh, na lungpout hanh awh. Tangtho vah tuk hanelah tho awh. Bangkongtetpawiteh, BAWIPA teh nangmouh koe ao telah atipouh.
18 Akkor Jósafát meghajtá fejét a föld felé, s Júda és Jeruzsálem lakói leborulának az Úr előtt és imádák az Urat.
Hottelah Jehoshaphat teh minhmai talai dawk kâbet lah a tabo teh, Judahnaw abuemlah hoi Jerusalem e taminaw abuemlah BAWIPA e hmalah a tabo awh teh, BAWIPA a bawk awh.
19 A Kéhátiták fiai közül és a Kóriták fiai közül való Léviták pedig felállának, hogy az Urat, Izráel Istenét nagy felszóval dícsérjék.
Levih miphun Kohath catounnaw hoi Korah catounnaw teh kacaipounglah BAWIPA Cathut pholen hanelah a kangdue awh.
20 És reggel felkészülvén, kimenének a Tékoa pusztájára; és mikor kiindulnának onnan, megálla Jósafát, és monda: Halljátok meg szómat, Júda és Jeruzsálemben lakozók! Bízzatok az Úrban a ti Istentekben, és megerősíttettek; bízzatok az ő prófétáiban, és szerencsések lesztek!
Tangtho amom vah a thaw awh. Tekoa kahrawngum vah a cei awh. A cei laihoi Jehoshaphat a kangdue teh, Oe Judahnaw hoi Jerusalem e taminaw, ka lawk thai awh haw. Nangmae BAWIPA Cathut hah yuem awh haw, caksak lah na o awh han. Profetnaw yuem awh haw tânae na hmu awh han, telah atipouh.
21 Tanácsot tartván pedig a néppel, előállítá az Úr énekeseit, hogy dícsérjék a szentség ékességét, a sereg előtt menvén, és mondják: Tiszteljétek az Urat, mert örökkévaló az ő irgalmassága;
Taminaw pueng lawk a thui hnukkhu, ransanaw hmalah a cei laihoi BAWIPA pholennae la hoi thoungnae la ka sak hanelah a pouk awh. BAWIPA pholen awh, bangkongtetpawiteh a lungmanae teh a yungyoe a kangning, telah sak awh atipouh.
22 És a mint elkezdették az éneklést és a dícséretet: az Úr ellenséget szerze az Ammon fiai és a Moábiták és a Seir hegyén lakozók ellen, a kik Júdára jövének, és megverettetének.
La saknae hoi pholennae a kamtawng navah, Judah taranlahoi ka tho e Ammon, Moab hoi Seir mon e taminaw BAWIPA ni a sung sak.
23 Mert az Ammon és a Moáb fiai a Seir hegyén lakozók ellen támadának, hogy őket levágnák és elvesztenék; és mikor mind elvesztették a Seir hegyén lakozókat, azután egymás elpusztítását segítették elő.
Ammonnaw hoi Moabnaw ni Seir mon dawk kaawm e taminaw thei hane hoi raphoe hanelah a taran awh. Seir mon dawk e taminaw koung a raphoe hnukkhu, amamouh hoi amamanaw kâtuk hanelah bout a kamtawng awh.
24 A Júda népe pedig méne Mispába a puszta felé, és mikor a sokaság felé fordulának: ímé csak elesett holttestek valának a földön, és senki sem menekült meg.
Judahnaw kahrawngum ramvengim a pha awh navah, taminaw koelah a kangvawi awh teh, khenhaw! tamiro teh talai dawk petkâkahai, ka yawng e buet touh boehai awm hoeh.
25 Akkor elméne Jósafát és az ő népe, hogy azoknak jószágait megzsákmányolják, és találának nálok temérdek gazdagságot és a holttesteken drága szép ruhákat, melyeket lefosztának rólok, oly sokat, hogy alig vihették el, és harmadnapig kapdosták a zsákmányt, mert felette sok vala.
Hottelah Jehoshaphat hoi a taminaw ni hnopai a ceitakhai awh e la hanelah a cei awh. Ahnimouh koe e hnopai, khohna hoi talung aphu kaawm e moi a hmu awh. Phu thai hoeh totouh a la awh. Apap lawi a la awhnae koe hnin thum touh a ro awh.
26 Negyednapra pedig gyűlének a hálaadásnak völgyébe, mivel az Úrnak ott adának hálákat; azért azt a helyet hálaadás völgyének nevezék mind e mai napig.
A hnin pali navah Berakah yawn dawk a kamkhueng awh. Hote hmuen koe BAWIPA a pholen awh. Hatdawkvah, atu totouh hote hmuen teh Berakah yawn telah ati awh.
27 Megtére azért Júdának és Jeruzsálemnek egész népe Jósafáttal, az ő fejedelmökkel egybe, hogy visszamenjen Jeruzsálembe nagy örömmel; mert az Úr megvigasztalta vala őket az ő ellenségeik felett.
Hottelah tarannaw kong dawk BAWIPA ni lunghawinae a poe dawkvah, Jehoshaphat ni hma ahman teh, Jerusalem e taminaw hoi Judahnaw teh lunghawi laihoi Jerusalem khopui lah a ban awh.
28 És bemenének Jeruzsálembe, lantokkal, cziterákkal és trombitákkal, az Úr házához.
Hahoi tamawi, ratoung hoi mongka tumkhawng laihoi Jerusalem BAWIPA im dawk a pha awh.
29 És lőn az Istennek félelme az országok minden királyságain, mikor meghallották, hogy az Úr hadakozott vala az Izráel ellenségei ellen.
BAWIPA ni Isarel ka taran e naw a tuk tie a thai awh navah, uknaeram tangkuem kaawm e taminaw ni Cathut a taki awh.
30 Megnyugovék azért a Jósafát országa, és békességet ada néki az ő Istene minden felől.
Hottelah Jehoshaphat uknae teh karoumcalah ao. Bangkongtetpawiteh, atengpam e taminaw koehoi BAWIPA ni roumnae a poe.
31 És uralkodék Jósafát Júda felett. Harminczöt esztendős vala, mikor uralkodni kezde, és uralkodék Jeruzsálemben huszonöt esztendeig; és az ő anyjának neve Azuba vala, a Silhi leánya.
Hottelah kum 35 navah, Jehoshaphat teh Judahnaw koe siangpahrang thaw tawknae a kamtawng teh Jerusalem vah kum 25 touh a bawi. A manu e min teh Silhi canu Azubah doeh.
32 És jára Asának, az ő atyjának útján, el sem távozék attól, cselekedvén azt, a mi az Úr szeme előtt kedves dolog vala.
BAWIPA e hmaitung vah, hnokahawi a sak teh, a na pa Asa e lamthung phen laipalah a dawn.
33 Csakhogy még a magaslatok nem rontattak le, és a nép nem készítette az ő szívét az ő atyái Istenéhez.
Hatei hmuenrasangnaw a takhoe hoeh dawkvah, taminaw pueng ni mintoenaw e Cathut koe pouknae hrueng awh hoeh.
34 Jósafátnak pedig első és utolsó dolgai ímé meg vannak írva Jéhunak, a Hanáni fiának könyvében, a ki azokat beírta az Izráel királyainak könyvébe.
Khenhaw! Jehoshaphat e a tawksaknae pueng teh, kamtawngnae koehoi apout totouh, Hanani capa Jehu kong thutnae dawk thut lah ao. Hottelah Isarel siangpahrangnaw e cauk dawk pakhum lah ao.
35 Azután Jósafát, a Júda királya megbarátkozék Akháziával, az Izráel királyával, a ki gonoszul cselekedett vala;
Hathnukkhu Judah siangpahrang Jehoshaphat teh, Isarel siangpahrang Ahaziah hoi a kambawng roi, ahni ni hawihoehnae ouk a sak.
36 Mindazáltal vele megbarátkozék, hogy hajókat készítenének, melyeken Társisba mennének; és a hajókat Esiongáberben készíték.
Eziongeber vah Tarsis lah cei nahane lawng cungtalah rei a sak roi.
37 Jövendöle azért Eliézer, a Maresából való Dódava fia Jósafát ellen, mondván: Minthogy megbarátkozál Akháziával, az Úr megsemmisíti a te munkádat. És a hajók mind összetörének, és nem mehetének Társisba.
Hatei, Moreshah tami Dodavah capa Eliezer ni Jehoshaphat koevah, Ahaziah hoi na kambawng roi dawkvah, BAWIPA ni sak han na noe e na raphoe pouh e doeh, telah atipouh. Hottelah lawng koung a raphoe pouh teh Tarsis lah cet thai hoe toe.