< 2 Krónika 16 >

1 Asa király uralkodásának harminczhatodik esztendejében feljöve Baása, az Izráel királya Júda ellen, és megépíté Rámát, hogy ne engedjen senkit se kimenni, se bemenni Asához a Júda királyához.
Asaning sǝltǝnitining ottuz altinqi yili, Israilning padixaⱨi Baaxa Yǝⱨudaƣa ⱪarxi ⱨujum ⱪildi; ⱨeqkim Yǝⱨudaning padixaⱨi Asa bilǝn bardi-kǝldi ⱪilmisun dǝp, Ramaⱨ xǝⱨirini mǝⱨkǝm ⱪilip yasidi.
2 De Asa az Úrnak és a királynak tárházából hoza ki ezüstöt, aranyat, és küldé azt Benhadádnak, a Siriabeli királynak, a ki lakik vala Damaskusban, mondván:
U waⱪitta Asa Pǝrwǝrdigarning ɵyidiki hǝzinilǝrdin wǝ padixaⱨning ordisidiki hǝzinilǝrdin altun-kümüxni elip ularni Dǝmǝxⱪtǝ turuxluⱪ Suriyǝ padixaⱨi Bǝn-Ⱨadadⱪa ǝwǝtip wǝ bu hǝwǝrni yǝtküzüp: —
3 Szövetség van köztem és te közötted, a mint az én atyám és a te atyád között is volt azelőtt. Ímé küldök néked ezüstöt és aranyat. Menj el, bontsd fel a te szövetségedet Baásával, az Izráel királyával, hogy távozzék el tőlem.
«Mening atam bilǝn silining atilirining arisida bolƣandǝk mǝn bilǝn silining arilirida bir ǝⱨdǝ bolsun. Mana, siligǝ kümüx bilǝn altun ǝwǝttim; ǝmdi Israilning padixaⱨi Baaxa bilǝn bolƣan ǝⱨdiliridin ⱪollirini üzsilǝ; xuning bilǝn u meni ⱪamal ⱪilixtin ⱪol üzsun» — dedi.
4 És engedvén Benhadád Asa királynak, elküldé az ő seregének vezéreit Izráel városai ellen, és bevevé Ijont, Dánt, Abelmáimot és Nafthali minden kincses városait.
Bǝn-ⱨadad Asa padixaⱨning sɵzigǝ kirip, ɵz ⱪoxunining sǝrdarlirini Israilning xǝⱨǝrlirigǝ ⱨujum ⱪilixⱪa ǝwǝtip, Ijon, Dan, Abǝl-mayim, Naftalidiki barliⱪ ambar xǝⱨǝrlirini beⱪindurdi.
5 A mit mikor meghallott Baása, abbanhagyta Ráma építését és megszünteté munkáját.
Baaxa bu hǝwǝrni anglap, Ramaⱨ istiⱨkamini yasaxtin ⱪolini yiƣip, ⱪuruluxlarning ⱨǝmmisini tohtatti.
6 Akkor Asa király felvevé az egész Júda népét, és Rámából a köveket és a fákat mind elhordák, a melyekkel Baása a várost építi vala, és azokból Gébát és Mispát építé.
Asa padixaⱨ bolsa pütkül Yǝⱨudaning adǝmlirini baxlap, Baaxa Ramaⱨ xǝⱨirini yasaxⱪa ixlǝtkǝn taxlar bilǝn yaƣaqlarni Ramaⱨtin toxup elip kǝtti. U muxularni ixlitip Gebani wǝ Mizpaⱨni mǝⱨkǝm ⱪilip yasidi.
7 Az időben méne Hanáni próféta Asához, a Júda királyához, és monda néki: Mivel a Siriabeli királyban volt bizodalmad, és nem az Úrban, a te Istenedben bízál: ezért szabadult meg a Siriabeli király hada a te kezedből.
U qaƣda, aldin kɵrgüqi Ⱨanani Yǝⱨuda padixaⱨi asaning yeniƣa kelip uningƣa: — Ɵzüng Pǝrwǝrdigar Hudayingƣa ǝmǝs, bǝlki Suriyǝ padixaⱨiƣa tayanƣanliⱪing üqün Suriyǝ padixaⱨining ⱪoxuni ɵz ⱪolungdin ⱪutuldi.
8 Avagy nem vala-é a Szerecseneknek és a Libiabelieknek nagy seregök, felette sok szekereik és lovagjaik? Mindazáltal, mivel az Úrban volt bizodalmad, kezedbe adá azokat;
Efiopiylǝr bilǝn Liwiyǝliklǝr qong bir ⱪoxun ǝmǝsmidi? Jǝng ⱨarwiliri wǝ atliⱪ ǝskǝrliri intayin kɵp ǝmǝsmidi? Lekin sǝn pǝⱪǝt Pǝrwǝrdigarƣa tayanƣanda, u ularni ⱪolungƣa tapxurƣanidi.
9 Mert az Úr szemei forognak az egész földön, hogy hatalmát megmutassa azokhoz, a kik ő hozzá teljes szívvel ragaszkodnak; bolondul cselekedél ebben; azért mostantól kezdve háborúk lesznek te ellened.
Qünki Pǝrwǝrdigar kɵngli Manga tamamǝn sadiⱪ bolƣanlarƣa yardǝmdǝ bolup, Ɵzümni ⱪudrǝtlik kɵrsitǝy dǝp, kɵzlirini pütün yǝr yüzidǝ uyan-buyan yügürtidu. Sǝn bu ixta bǝk ǝhmǝⱪliⱪ ⱪilding. Əmdi buningdin keyin uruxlardin halas bolalmaysǝn, dedi.
10 Akkor megharaguvék Asa a prófétára, és veté őt a tömlöczházba, mert igen megharagudott vala e szóért reá; és ugyanakkor Asa a nép közül is sokat megnyomoríta.
Buni anglapla Asa aldin kɵrgüqigǝ intayin ƣǝzǝplinip, uni zindanƣa solap ⱪoydi; uning bu sɵzigǝ ⱪǝⱨri ⱪaynap kǝtti. U xu waⱪitlarda hǝlⱪtin bǝzilirigǝ zulum selixⱪa baxliƣanidi.
11 De ímé Asának mind első, mind utolsó dolgai meg vannak írva a Júda és az Izráel királyainak könyvében.
Mana, Asaning ⱪilƣan ixliri baxtin ahiriƣiqǝ «Yǝⱨuda wǝ Israil padixaⱨlirining tarihnamisi»da pütülgǝndur.
12 És megbetegedék Asa, királyságának harminczkilenczedik esztendejében lábaira, annyira, hogy igen súlyos volt az ő betegsége; mindazáltal betegségében is nem az Urat keresé, hanem az orvosokat.
Asaning sǝltǝnitining ottuz toⱪⱪuzinqi yilida putida bir kesǝl pǝyda boldi; wǝ kesili barƣanseri eƣirlixip kǝtti; lekin u aƣriƣandimu Pǝrwǝrdigarni izdimidi, bǝlki pǝⱪǝt tewiplardinla yardǝm izdidi.
13 És elaluvék Asa az ő atyáival, és meghala az ő királyságának negyvenegyedik esztendejében.
Asa sǝltǝnitining ⱪiriⱪ birinqi yilida ɵldi, ata-bowiliri arisida uhlidi.
14 És eltemeték őt az ő sírjába, a melyet magának vágatott vala a Dávid városában; és helyezék őt az ágyba, a melyet megtöltének drága fűszerekkel, s kenőcscsé feldolgozott jó illatokkal, és érette felette nagy égést rendezének.
Hǝlⱪlǝr uni «Dawut xǝⱨiri»dǝ ɵzigǝ atap tǝyyarlitip koliƣan ⱪǝbrigǝ dǝpnǝ ⱪildi. Ular uni ǝttarlarning usuli bilǝn tǝngxǝlgǝn ⱨǝrtürlük dora-dǝrmandin bolƣan bir arilaxma pürkǝlgǝn jinaziƣa yatⱪuzdi ⱨǝmdǝ uningƣa atap nurƣun huxbuy yandurdi.

< 2 Krónika 16 >