< 2 Krónika 14 >

1 Elaluvék pedig Abija az ő atyáival, és eltemeték őt a Dávid városában, s uralkodék helyette az ő fia, Asa, a kinek idejében tíz esztendeig volt békesség a földön.
So Abijah slept with his fathers, and they buried him in David’s city; and Asa his son reigned in his place. In his days, the land was quiet ten years.
2 És Asa mindazt cselekedé, a mi jó és igaz vala az Úr előtt, az ő Istene előtt;
Asa did that which was good and right in the LORD his God’s eyes,
3 Elrontá az idegen istenek oltárait és a magaslatokat; a bálványokat eltöreté, és az Aserákat kivágatá;
for he took away the foreign altars and the high places, broke down the pillars, cut down the Asherah poles,
4 És megparancsolá Júdának, hogy az Urat, az ő atyáik Istenét keressék, és cselekedjék az Isten törvényét és parancsolatját.
and commanded Judah to seek the LORD, the God of their fathers, and to obey his law and command.
5 Kipusztítá Júda minden városaiból a magaslatokat és a nap-oszlopokat, és az ország csendes lőn alatta.
Also he took away out of all the cities of Judah the high places and the sun images; and the kingdom was quiet before him.
6 És építtetett megerősített városokat Júdában, mivelhogy nyugodalomban volt a föld, és senki sem folytatott ellene háborút azokban az esztendőkben, mert az Úr nyugodalmat adott vala néki.
He built fortified cities in Judah; for the land was quiet, and he had no war in those years, because the LORD had given him rest.
7 Mert ezt mondja vala Júdának: Építsük meg a városokat és vegyük körül kerítéssel, tornyokkal, kapukkal, zárokkal, míg a föld birodalmunkban van; mert megkerestük az Urat, a mi Istenünket, megkerestük és nyugodalmat adott nékünk minden felől. Azért építének és lőn jó előmenetelök.
For he said to Judah, “Let’s build these cities and make walls around them, with towers, gates, and bars. The land is yet before us, because we have sought the LORD our God. We have sought him, and he has given us rest on every side.” So they built and prospered.
8 Vala pedig az Asa serege, a mely paizst és kopját visel vala, Júdából háromszázezer; és Benjáminból paizst viselők és kézívesek kétszáznyolczvanezeren valának; mindezek erős vitézek.
Asa had an army of three hundred thousand out of Judah who bore bucklers and spears, and two hundred and eighty thousand out of Benjamin who bore shields and drew bows. All these were mighty men of valour.
9 És kijöve ő ellenök a szerecsen Zérah, ezerszer ezer emberrel és háromszáz szekérrel, és méne Marésáig.
Zerah the Ethiopian came out against them with an army of a million troops and three hundred chariots, and he came to Mareshah.
10 Kiméne Asa is ő ellene, és viadalhoz készülének a Sefáta völgyben, Marésa mellett.
Then Asa went out to meet him, and they set the battle in array in the valley of Zephathah at Mareshah.
11 Akkor kiálta Asa az Úrhoz, az ő Istenéhez, és monda: Oh Uram, nincs különbség előtted a sok között és az erő nélkül való között, hogy megsegítsed! Segélj meg minket, oh mi Urunk Istenünk, mert benned bízunk, és a te nevedben jöttünk e sokaság ellen! oh Uram, te vagy a mi Istenünk, ne vegyen ember te rajtad erőt.
Asa cried to the LORD his God, and said, “LORD, there is no one besides you to help, between the mighty and him who has no strength. Help us, LORD our God; for we rely on you, and in your name are we come against this multitude. LORD, you are our God. Don’t let man prevail against you.”
12 Megveré azért az Úr a szerecseneket Asa és Júda előtt, és elfutának a szerecsenek.
So the LORD struck the Ethiopians before Asa and before Judah; and the Ethiopians fled.
13 És üldözé őket Asa az ő seregével Gerárig, és elhullának a szerecsenek közül sokan, hogy közülök senki sem marada életben, mert leverettek az Úr előtt és az ő serege előtt; és hozának nagy zsákmányt.
Asa and the people who were with him pursued them to Gerar. So many of the Ethiopians fell that they could not recover themselves, for they were destroyed before the LORD and before his army. Judah’s army carried away very much booty.
14 És Gérár környékén elpusztítának minden várost, mert az Úrtól való rettegés szállotta meg őket. És a városokat mind feldúlták, mivelhogy sok ragadomány vala azokban.
They struck all the cities around Gerar, for the fear of the LORD came on them. They plundered all the cities, for there was much plunder in them.
15 A barmok tanyáit is lerombolták, és sok juhot és tevét elhajtának, s úgy tértek vissza Jeruzsálembe.
They also struck the tents of those who had livestock, and carried away sheep and camels in abundance, then returned to Jerusalem.

< 2 Krónika 14 >