< 2 Krónika 11 >

1 Méne azért Roboám Jeruzsálembe, és összegyűjté a Júda és Benjámin házát, száznyolczvanezer válogatott hadviselőket, hogy hadakoznának Izráel ellen, és visszanyernék az országot Roboámnak.
Ie tafam-poly e Ierosalaime ao t’i Rekoboame le natonto’e ty anjomba’ Iehoda naho i Beniamine, ondaty jinoboñe rai-hetse-tsi-valo-ale, lahindefoñe, hialy am’ Israele, hampimpolia’e amy Rekoboame i fifeheañey.
2 Szóla pedig az Úr Semájának, az Isten emberének, mondván:
Fe niheo amy Semaià ondatin’ Añahare ty tsara’ Iehovà nanao ty hoe:
3 Mondd meg Roboámnak, Salamon fiának, Júda királyának és az egész Izráelnek Júdában és Benjáminban, így szólván:
Saontsio amy Rekoboame ana’ i Selomò mpanjaka’ Iehoda naho amy Israele e Iehoda naho e Beniamine ao iaby ty hoe:
4 Ezt mondja az Úr: Ne menjetek fel és ne hadakozzatok atyátokfiai ellen; térjetek meg ki-ki a maga házába, mert én tőlem lett e dolog. És engedének az Úr szavának, és megtérének a helyett, hogy Jeroboám ellen mennének.
Hoe t’Iehovà: Ko mionjomb’eo, ko mialy aman-droahalahi’ areo; fonga mimpolia mb’an-kiboho’e mb’eo, fa amako o raha zao. Aa le hinao’ iareo o tsara’ Iehovào vaho nimpoly tsy nionjoñe hiatreatre am’ Iarovame.
5 Lakozék azért Roboám Jeruzsálemben, és megerősíté a városokat Júdában.
Nimo­neñe e Ierosalaime ao t’i Rekoboame vaho namboatse rovam-piaro­vañe e Iehoda ao.
6 Így megépíté Bethlehemet, Etámot és Tékoát,
Namboare’e ty Betlekheme naho i Etame naho i Tekoà
7 Bethsúrt, Sókót és Adullámot,
naho i Bete-tsore naho i Sokò naho i Adola­me
8 Gátot, Marésát és Zifet,
naho i Gate naho i Maresà naho i Zife
9 Adoráimot, Lákist és Azekát,
naho i Adorame naho i Lakise naho i Azekà
10 Sorát, Ajalont és Hebront, melyek erős városok valának Júdában és Benjáminban.
naho i Tsorà naho i Aiialone vaho i Kebrone; ie rova aman-kijoly e Iehodà naho e Beniamine ao.
11 És mikor megerősítette ez erősségeket, helyezett azokba előljárókat és szerze tárházakat eleségnek és bornak és olajnak.
Le nihafatrare’e o rova aman-kijolio naho najo’e am’ iereo ao ty mpifeleke naho nañajà’e mahakama naho menake vaho divay.
12 És mindenik városban szerze paizsokat és kopjákat, és rendkivül megerősíté azokat. És az övé lőn Júda és Benjámin.
Le nasia’e fikalan-defo naho lefoñe o rova iabio vaho vata’e nihafatrare’e. Iehoda naho i Beniamine avao ty nimpirekets’ ama’e.
13 Továbbá a papok és a Léviták, a kik az egész Izráelben valának, ő hozzá csatlakozának minden ő határukból;
Nirekets’ ama’e o mpisoroñe naho nte-Levy e Israele iaby hirik’ am-paripari’e iabio.
14 Mert a Léviták elhagyták az ő faluikat és jószágukat, és Júdába és Jeruzsálembe menének, mert kiűzte vala őket Jeroboám és az ő fiai, hogy az Úrnak ne szolgálnának.
Nado’ o nte-Levio o tanem-piandraza’ iareoo naho o hanaña’ iareoo vaho nivotrake e Iehodà naho e Ierosalaime ao, amy te nifarie’ Iarovame naho o ana-dahi’eo, ie tsy nampitoloñe’e o fisoroñañe am’ Iehovào,
15 És rendele magának papokat a magaslatokhoz, a bakokhoz és a borjúkhoz, a melyeket csináltatott vala.
te mone no­riza’e ho am-bata’e ty mpisoroñe amo toets’ aboo naho amo kokolampao vaho amo bania niranjie’eo.
16 És utánuk Izráel minden nemzetségei közül azok, a kik szívök szerint keresték az Urat, Izráelnek Istenét, menének Jeruzsálembe, hogy áldoznának az Úrnak, az ő atyáik Istenének.
Fe nanonjohy iareo ze hene boak’ am-pifokoa’ Israele nifahatse añ’arofo hipay Iehovà Andrianañahare’ Israele, nimb’e Ierosa­laime mb’eo hañenga soroñe am’ Iehovà Andrianañaharen-droae’ iareo.
17 És megerősíték Júda országát, és megerősíték Roboámot, a Salamon fiát három esztendeig; mert három esztendeig járának Dávidnak és Salamonnak útján.
Aa le nihafatrare’ iereo ty fifehea’ Iehoda vaho nandrondroñe i Rekoboame ana’ i Selo­mò, telo taoñe, ie nañavelo an-dala’ i Davide naho i Selomò telo taoñe.
18 És feleségül vevé Roboám Mahalátát, Jérimótnak, a Dávid fiának leányát és Abihailt, Eliábnak, az Isai fiának leányát,
Nañenga valy t’i Rekoboame: i Makalate anak’ ampela’ Ierimote ana’ i Davide naho a i Abihaile anak’ ampela’ i Eliabe ana’ Iiseiy;
19 A ki szüle néki fiakat: Jeust, Semáriát és Zahámot,
le nisamake ana-dahy: Ieose naho i Semarià vaho i Zahame.
20 És ő utána vevé Maakát, az Absolon leányát, a ki szülé néki Abiját, Attait, Zizát és Selómitot.
Añe izay, le nañenga i Maakà ana’ i Abisalome, ze nisamake i Abiià naho i Ataý naho i Ziza vaho i Selomite.
21 Legjobban szereté pedig Roboám Maakát, az Absolon leányát minden feleségei és ágyasai között; mert tizennyolcz felesége és hatvan ágyasa volt. És nemze huszonnyolcz fiút és hatvan leányt.
Nikokoa’ i Rekoboame mandikoatse ze hene vali’e naho sakeza’e t’i Maakà ana’ i Abisalome; toe folo-valo’ amby ty valy nengae’e naho enempolo ty sakeza’e le nisamak’ anadahy roapolo-valo’ amby naho anak’ ampela enempolo.
22 És Roboám Abiját, a Maaka fiát tette testvérei között vezérré és előljáróvá, mert őt akará királylyá tenni.
Tinendre’ i Rekoboame ho talè t’i Abiià ana’ i Maakà, ho mpifeleke o rahalahi’eo, hihentseña’e ho mpanjaka.
23 És okosan gondolkodván, szétosztá fiait mind Júda és Benjámin földén a megerősített városokba, a kiknek bőségesen adott eleséget és sok feleséget szerzett számukra.
Le an-kihitse ty nampi­poha’e amy ze faripari’ Iehoda naho i Beniamine iaby o ana-dahi’eo, amy ze rova fatratse iaby; le tinolo’e mahakama nahaeneñe vaho nipaia’e valy maro.

< 2 Krónika 11 >