< 2 Krónika 10 >
1 Elméne Roboám Síkembe; mert Síkembe gyűlt vala az egész Izráel, hogy őt királylyá választanák.
Napan ni Rehoboam idiay Sikem, gapu ta napan dagiti adu a tattao ti Israel idiay Sikem tapno isaadda isuna nga ari.
2 Lőn pedig, mikor ezt meghallotta Jeroboám, a Nébát fia, a ki akkor Égyiptomban vala; mert oda futott volt Salamon király elől, visszatére Jeroboám Égyiptomból.
Ket napasamak a nadamag daytoy ni Jeroboam nga anak ni Nebat (ta adda isuna idiay Egipto, a nagtarayanna manipud kenni Ari Solomon; ngem nagsubli ni Jeroboam manipud iti Egipto).
3 És hozzáküldvén, elhivaták őt. Eljöve azért Jeroboám és az egész Izráel, és szólának Roboámnak, mondván:
Isu a nangibaonda iti mapan mangayab kenkuana, ket immay ni Jeroboam ken dagiti amin a tattao ti Israel; kinasaritada ni Rehoboam ket kinunada,
4 A te atyád igen megnehezítette a mi igánkat, de te most könnyebbítsd meg atyádnak kemény szolgálatát és az ő nehéz igáját, a melyet reánk vetett, és szolgálunk néked.
“Pinadagsen ti amam ti sangolmi. Ita ngarud, palakaem ti narigat nga impatrabaho ti amam, ken palag-anem ti nadagsen a sangol nga impabaklayna kadakami, ket agserbikaminto kenka.”
5 És monda nékik: Harmadnapig gondolkodom róla, azután jőjjetek hozzám. Elméne azért a nép.
Kinuna ni Rehoboam kadakuada, “Umaykayo manen kaniak kalpasan iti tallo nga aldaw.” Isu a pimmanaw dagiti tattao.
6 És tanácskozék Roboám király a vén emberekkel, a kik Salamon előtt az ő atyja előtt állottak vala életében, mondván: Mit tanácsoltok, mit válaszoljak e népnek?
Nakiuman ni Ari Rehoboam kadagiti lallakay a nagserbi idi a kas mammagbaga ken ni Solomon nga amana idi sibibiag pay laeng isuna; kinunana, “Ania ti maibalakadyo kaniak nga isungbatko kadagitoy a tattao?”
7 És azok ekképen szólának: Ha javára leendesz ennek a népnek, s kedvezel nékik és jó szóval beszélsz hozzájok; akkor te szolgáid lesznek mindenkor.
Kinasaoda isuna ket kinunada, “No naimbagka kadagitoy a tattao ken ay-ayoem ida, ken agsaoka kadagiti nasasayaat kadakuada, ket adipenmonto ida a kanayon.”
8 De ő megvetette a vének tanácsát, a melyet néki tanácsoltak, és tanácsot tarta az ifjakkal, a kik ő vele nevekedtek volt fel és néki udvaroltak.
Ngem saan nga inkaskaso ni Rehoboam ti pammagbaga dagiti lallakay kenkuana, ket nakiuman isuna kadagiti agtutubo a lallaki a kasadaranna a dimmakkel, a mammagbaga itan kenkuana.
9 És monda azoknak: Ti micsoda tanácsot adtok, hogy választ adjunk e népnek, a kik nékem így szólának: Könnyebbítsd meg az igát, a melyet a te atyád reánk vetett.
Kinunana kadakuada, “Ania ti maibalakadyo kaniak, tapno masungbatantayo dagiti tattao a nangibaga kaniak a kinunada, 'Palag-anem ti sangol nga impabaklay ti amam kadakami'?”
10 Akkor felelének az ifjak, a kik ő vele együtt nevekedtek vala, mondván: Így szólj a népnek, a mely szólván néked, azt mondja: A te atyád megnehezítette a mi igánkat, te pedig könnyebbítsd meg nékünk; így szólj nékik: Az én legkisebb ujjam erősebb atyám derekánál;
Nakisarita kenni Rehoboam dagiti agtutubo a lallaki a kasadaranna a dimmakkel a kunada, “Kasaritam dagiti tattao a nangibaga kenka a pinadagsen ni Solomon nga amam dagiti sangolda ket masapul a palag-anem dagitoy. Rumbeng nga ibagam kadakuada, 'Napuspuskol ti kikitko ngem iti siket ti amak.
11 Most azért, ha az én atyám nehéz igát vetett reátok, én még nehezebbé teszem igátokat; ha az én atyám ostorral vert titeket, én skorpiókkal.
Isu nga ita, uray no pinabaklaynakayo ti amak iti nadagsen a sangol, padagsenekto pay ti sangolyo. Dinusanakayo ti amak babaen kadagiti baut, ngem dusaenkayo babaen kadagiti kasla kadagiti manggagama.”'
12 És elméne Jeroboám és az egész nép Roboámhoz harmadnap, a mint a király meghagyta, ezt mondván: Jőjjetek hozzám harmadnapon.
Napan ngarud ni Jeroboam ken dagiti adu a tattao kenni Rehoboam iti maikatlo nga aldaw, a kas imbilin ti ari idi kinunana, “Agsublikayo kaniak inton maikatlo nga aldaw.”
13 És a király kemény választ adott nékik, megvetve Roboám király a vének tanácsát.
Nagubsang ti panangsungbat ti ari kadakuada; saan nga inkaskaso ni Ari Rehoboam ti balakad dagiti lallakay.
14 És az ifjak tanácsa szerint szóla nékik, mondván: Ha az én atyám megnehezítette a ti igátokat, én még nehezebbé teszem azt; ha az én atyám ostorral vert titeket, én skorpiókkal.
Nagsao isuna kadakuada a kas iti balakad dagiti agtutubo a lallaki; kinunana, “Padagsenekto pay dagiti sangolyo; nayonakto pay dagitoy. Dinusanakayo ti amak babaen kadagiti baut, ngem dusaenkayonto babaen kadagiti kasla kadagiti manggagama.”
15 És a király nem hallgatá meg a népet; mert ezt az Úr fordította ekként, hogy megerősítené az Úr az ő beszédét, a melyet szólott vala a Silóbeli Ahija által Jeroboámnak, a Nébát fiának.
Saan ngarud nga impangag ti ari dagiti tattao; ta pagayatan ti Dios a kastoy ti mapasamak, tapno maipatungpal ni Yahweh ti saona nga insaona babaen kenni Ahija a Silonita kenni Jeroboam a putot ni Nebat.
16 Mikor pedig az egész Izráel látta, hogy nem hallgatá meg őket a király, felele a nép a királynak, mondván: Micsoda részünk van nékünk Dávidban? Nincsen nékünk örökségünk az Isai fiában! Menj el a te hajlékidba, oh Izráel! Ám viseld gondját a te házadnak, oh Dávid! Elméne azért hajlékiba az egész Izráel;
Idi nabigbig dagiti tattao ti Israel a saan ida nga impangag ti ari, simmungbat dagiti tattao kenkuana ket kinunada, “Ania ti bingaymi kenni David? Awan tawidmi iti anak ni Jesse! Rumbeng nga agsubli ti tunggal maysa kadakayo iti toldana, Israel. Ita, kitaem ti bukodmo a balay, David.” Nagsubli ngarud dagiti tattao ti Israel kadagiti toldada.
17 Úgy, hogy Roboám csak azokon az Izráel fiain uralkodék, a kik Júda városaiban laktak.
Ngem no maipapan kadagiti tattao ti Israel nga agnanaed kadagiti siudad ti Juda, inturayan ida ni Rehoboam.
18 És mikor elküldé Roboám Adorámot, az adószedőt, megkövezék őt Izráel fiai, és meghala; Roboám király pedig siete szekerébe ülni, hogy Jeruzsálembe szaladjon.
Kalpasanna, imbaon ni Ari Rehoboam ni Adoniram, a mangidadaulo kadagiti inkapilitan nga agtrabaho, ngem binato isuna dagiti tattao ti Israel agingga a natay. Dagus a naglibas ni Ari Rehoboam babaen iti karuahena ket napan idiay Jerusalem.
19 Így szakada el az Izráel népe a Dávid házától, mind e mai napig.
Isu a nagrebelde dagiti tattao ti Israel a maibusor iti balay ni David agingga iti daytoy nga aldaw.