1 Sámuel 9
1 És volt egy ember a Benjámin nemzetségéből, kinek neve vala Kis, Abielnek fia, ki Sérornak fia, ki Bekoráthnak fia, ki Afiákhnak fia, ki Benjámin házából való volt; igen tehetős ember vala.
Agora havia um homem de Benjamin, cujo nome era Kish, filho de Abiel, filho de Zeror, filho de Becorath, filho de Aphiah, filho de um Benjamita, um homem poderoso e valoroso.
2 És volt néki egy Saul nevű fia, ifjú és szép; ő nála Izráel fiai közül senki sem volt szebb; vállától felfelé magasabb vala az egész népnél.
Ele tinha um filho cujo nome era Saul, um jovem impressionante; e não havia entre os filhos de Israel uma pessoa mais bonita do que ele. De seus ombros para cima, ele era mais alto do que qualquer outro povo.
3 És elvesztek vala Kisnek, a Saul atyjának szamarai, és monda Kis Saulnak, az ő fiának: Végy magad mellé egyet a szolgák közül, és kelj fel, menj el, keresd meg a szamarakat.
Os burros de Kish, o pai de Saul, estavam perdidos. Kish disse a Saul seu filho: “Agora leve um dos criados com você, e levante-se, vá procurar os burros”.
4 És bejárá az Efraim hegységét, és bejárta Salisa földét, de nem találták meg; és bejárták Sáálim földét, de nem voltak ott; és bejárá Benjámin földét, de nem találták meg.
Ele passou pela região montanhosa de Efraim, e passou pela terra de Shalishah, mas eles não os encontraram. Então eles passaram pela terra de Shaalim, e não estavam lá. Então ele passou pela terra dos benjamitas, mas eles não os encontraram.
5 Mikor pedig a Suf földére jutottak, monda Saul az ő szolgájának, a ki vele volt: Jer, térjünk vissza, nehogy atyám elvetve a szamarak gondját, miattunk aggódjék.
Quando chegaram à terra de Zuph, Saul disse a seu servo que estava com ele: “Venha! Vamos voltar, para que meu pai não deixe de se preocupar com os burros e fique ansioso por nós”.
6 Az pedig monda néki: Ímé az Istennek embere most e városban van, és az az ember tiszteletben áll; mind az, a mit mond, beteljesedik. Most azért menjünk el oda, talán megmondja nékünk is a mi útunkat, hogy merre menjünk.
O servo lhe disse: “Eis que há um homem de Deus nesta cidade, e ele é um homem que é honrado”. Tudo o que ele diz certamente acontece”. Agora vamos lá. Talvez ele possa nos dizer qual o caminho a seguir”.
7 És monda Saul az ő szolgájának: Elmehetünk oda, de mit vigyünk ez embernek? mert a kenyér elfogyott tarisznyánkból, és nincsen mit vigyünk ajándékba az Isten emberének; mi van nálunk?
Então Saul disse a seu servo: “Mas eis que, se formos, o que devemos trazer o homem? Pois o pão é gasto em nossos sacos, e não há um presente para levar ao homem de Deus”. O que nós temos”?
8 A szolga pedig felele ismét Saulnak, és monda: Ímé van nálam egy ezüst siklusnak negyedrésze, oda adom ezt az Isten emberének, hogy megmondja nékünk a mi útunkat.
O criado respondeu novamente a Saul e disse: “Eis que tenho na minha mão a quarta parte de um siclo de prata. Darei isso ao homem de Deus, para nos dizer nosso caminho”.
9 Régen Izráelben azt mondák, mikor valaki elment Istent megkérdezni: Jertek, menjünk el a nézőhöz; mert a kit most prófétának neveznek, régen nézőnek hívták.
(Em tempos anteriores em Israel, quando um homem foi perguntar a Deus, ele disse: “Venha! Vamos até o vidente”; pois aquele que agora é chamado de profeta, antes era chamado de vidente).
10 És Saul monda az ő szolgájának: Helyesen beszélsz; jer, menjünk el. Elmenének azért a városba, hol az Istennek embere volt.
Então Saul disse a seu criado: “Bem dito. Venha! Vamos!”. Então eles foram para a cidade onde estava o homem de Deus.
11 A mint pedig a város felhágóján menének, leányokkal találkozának, a kik vizet meríteni jöttek ki, és mondának nékik: Itt van-é a néző?
Quando subiram para a cidade, encontraram jovens donzelas que saíam para tirar água e lhes disseram: “A vidente está aqui?”
12 És azok felelének nékik, és mondának: Igen, amott van előtted, siess azért, mert ma jött a városba, mivel ma lesz a népnek véres áldozata ím e hegyen.
Eles responderam e disseram: “Ele está. Eis que ele está diante de vocês”. Apresse-se agora, pois ele chegou hoje à cidade; pois o povo tem hoje um sacrifício no lugar alto.
13 A mint a városba mentek, azonnal megtaláljátok, mielőtt felmenne a hegyre, hogy egyék; mert a nép nem eszik addig, míg ő el nem jön, mivel a véres áldozatot ő áldja meg, és azután esznek a meghívottak. Azért most menjetek fel, mert épen most fogjátok őt megtalálni.
Assim que você entrar na cidade, você o encontrará imediatamente antes que ele suba ao alto para comer; pois o povo não comerá até que ele chegue, porque ele abençoa o sacrifício. Depois, aqueles que são convidados comem. Agora, portanto, subam; pois, neste momento, vocês o encontrarão”.
14 Felmenének azért a városba. És mikor a városban menének, ímé akkor jöve ki Sámuel velök szemben, hogy a hegyre felmenjen.
Eles foram até a cidade. Quando entraram na cidade, eis que Samuel saiu em direção a eles para subir até o alto.
15 És az Úr kijelentette Sámuelnek füleibe, egy nappal az előtt, hogy Saul eljött, mondván:
Agora Yahweh havia revelado a Samuel um dia antes de Saul chegar, dizendo:
16 Holnap ilyenkor küldök hozzád egy embert a Benjámin földéről, és kend fel őt fejedelmül az én népem, Izráel felett, hogy megszabadítsa az én népemet a Filiszteusok kezéből; mert megtekintém az én népemet, mivel felhatott az ő kiáltása hozzám.
“Amanhã, por esta hora, eu lhe enviarei um homem da terra de Benjamim, e você o ungirá para ser príncipe sobre meu povo Israel. Ele salvará meu povo da mão dos filisteus; pois eu olhei para o meu povo, porque o seu clamor chegou até mim”.
17 Mikor pedig Sámuel meglátta Sault, szóla néki az Úr: Ímé ez az az ember, a kiről szólottam néked, ő uralkodjék az én népem felett.
Quando Samuel viu Saul, Javé lhe disse: “Eis o homem de quem eu falei com você! Ele terá autoridade sobre meu povo”.
18 Akkor Saul a kapu alatt Sámuelhez közeledék és monda: Ugyan mondd meg nékem, hol van itt a néző háza?
Então Saul se aproximou de Samuel na porta de entrada e disse: “Por favor, me diga onde fica a casa do vidente”.
19 Sámuel pedig felele Saulnak, és monda: Én vagyok az a néző; menj fel előttem a hegyre, és egyetek ma én velem, reggel pedig elbocsátlak téged, és megmondom néked mind azt, a mi szívedben van.
Samuel respondeu a Saul e disse: “Eu sou o vidente”. Suba antes de mim para o alto, pois hoje você vai comer comigo. Pela manhã, eu os deixarei ir e lhes direi tudo o que está em seu coração”.
20 A szamarak miatt pedig, melyek tőled ezelőtt három nappal elvesztek, ne aggódjál, mert megtaláltattak. És kié leend mind az, a mi Izráelben becses? Avagy nem a tiéd és a te atyádnak egész házáé?
Quanto aos seus burros que se perderam há três dias, não se preocupe com eles, pois eles foram encontrados. Para quem todo Israel deseja? Não é você e toda a casa de seu pai?”.
21 És Saul felele, és monda: Avagy nem Benjáminita vagyok-é én, Izráelnek legkisebb törzséből való? És az én nemzetségem nem legkisebb-é Benjámin törzsének nemzetségei között? Miért szólasz tehát hozzám ilyen módon?
Saul respondeu: “Não sou eu um benjamita, da menor das tribos de Israel? E minha família é a menor de todas as famílias da tribo de Benjamim? Por que então você fala assim comigo?”
22 Akkor Sámuel megfogta Sault és az ő szolgáját, és bevezette őket az étkező helyre; és nékik adta a főhelyet a meghívottak között, kik mintegy harminczan valának.
Samuel levou Saul e seu criado e os levou para o quarto de hóspedes, e os fez sentar no melhor lugar entre aqueles que foram convidados, que eram cerca de trinta pessoas.
23 És monda Sámuel a szakácsnak: Hozd elő azt a darabot, melyet odaadtam néked, és a melyről azt mondám, hogy tartsd magadnál.
Samuel disse ao cozinheiro: “Traga a porção que eu lhe dei, da qual eu lhe disse: 'Ponha-a de lado'”.
24 Akkor a szakács felhozta a czombot és a mi rajta volt, és Saul elé tevé. És ő monda: Ímhol a megmaradt rész, vedd magad elé és egyél, mert erre az időre tétetett az el számodra, mikor mondám: Meghívtam a népet. Evék azért Saul azon a napon Sámuellel.
O cozinheiro pegou a coxa, e o que estava nela, e a colocou diante de Saul. Samuel disse: “Eis o que foi reservado! Ponha-o diante de si mesmo e coma; porque foi guardado para você pelo tempo designado, pois eu disse: 'Convidei o povo'”. Então Saul comeu com Samuel naquele dia.
25 És miután lejöttek a hegyről a városba, a felházban beszélgetett Saullal.
Quando desceram do alto para a cidade, ele conversou com Saul no topo da casa.
26 És korán felkelének. Történt ugyanis, hogy hajnalhasadtakor kiálta Sámuel Saulnak a felházba, mondván: Kelj fel, hogy elbocsássalak téged. És felkelt Saul, és kimenének ketten, ő és Sámuel az utczára.
Eles se levantaram cedo; e sobre o amanhecer, Samuel ligou para Saul no terraço, dizendo: “Levante-se, para que eu possa mandá-lo embora”. Saul se levantou, e ambos foram para fora, ele e Samuel, juntos.
27 Mikor pedig lemenének a város végére, Sámuel monda Saulnak: Mondd meg a szolgának, hogy menjen előre előttünk – és előre ment -, te pedig most állj meg, hogy megmondjam néked az Istennek beszédét.
Quando estavam descendo no final da cidade, Samuel disse a Saul: “Diga ao criado que vá à nossa frente”. Ele foi adiante, então Samuel disse: “Mas fique quieto primeiro, para que eu possa fazer com que você ouça a mensagem de Deus”.
