1 Sámuel 8
1 És lőn, hogy a mikor Sámuel megvénhedett, az ő fiait tevé bírákká Izráel felett.
Pea naʻe pehē, ʻi heʻene hoko ʻo motuʻa ʻa Samuela naʻa ne fakanofo hono ongo foha ke fakamaau ki ʻIsileli.
2 Elsőszülött fiának pedig Joel volt a neve és a másodiknak Abia, kik Beérsebában bíráskodtak.
Pea ko hono hingoa ʻoe ʻuluaki foha ko Sioeli pea ko e hingoa ʻo hono tokoua, ko ʻApia pea ko e ongo fakamaau ʻakinaua ʻi Peasipa.
3 De fiai nem járának az ő útjain, hanem a telhetetlenség után indulának, és ajándékot fogadának el, és elfordíták az igaz ítéletet.
Pea naʻe ʻikai ʻalu ʻa hono ongo foha ʻi hono ngaahi hala ʻoʻona, ka naʻa na tafoki ʻo kumi koloa, ʻo na maʻu koloa totongi, pea fakahalaʻi ʻae fakamaau.
4 Összegyűlének azért Izráelnek minden vénei, és elmentek Sámuelhez Rámába.
Pea naʻe toki fakakātoa fakataha ʻakinautolu ʻe he kau mātuʻa kotoa pē ʻo ʻIsileli, ʻo haʻu kia Samuela ki Lama,
5 És mondának néki: Ímé te megvénhedtél, és fiaid nem járnak útaidon; most azért válaszsz nékünk királyt, a ki ítéljen felettünk, mint minden népnél szokás.
ʻO nau pehē kiate ia, “Vakai kuo ke motuʻa, pea ʻoku ʻikai ʻalu ʻa ho ongo foha ʻi ho ngaahi hala: pea ko eni fakanofo ha tuʻi moʻomautolu ke ne fakamaauʻi ʻakimautolu ʻo hangē ko e ngaahi puleʻanga kotoa pē.”
6 Azonban Sámuelnek nem tetszék a beszéd, hogy azt mondák: Adj nékünk királyt, a ki ítéljen felettünk. És könyörge Sámuel az Úrhoz.
Ka naʻe kovi lahi kia Samuela ʻa ʻenau pehē, “Tuku kiate kimautolu ha tuʻi ke ne fakamaauʻi ʻakimautolu.” Pea naʻe lotu ʻe Samuela kia Sihova.
7 És monda az Úr Sámuelnek: Fogadd meg a nép szavát mindenben, a mit mondanak néked, mert nem téged útáltak meg, hanem engem útáltak meg, hogy ne uralkodjam felettök.
Pea naʻe pehē ʻe Sihova kia Samuela, “Tokanga ki he leʻo ʻoe kakai ʻi he meʻa kotoa pē ʻoku nau tala kiate koe: he ʻoku teʻeki ai tenau siʻaki koe, ka kuo nau siʻaki au, ke ʻoua naʻaku pule kiate kinautolu.
8 Mindama cselekedetek szerint, a melyeket véghez vittek attól a naptól kezdve, a melyen kihoztam őket Égyiptomból, egészen a mai napig (hogy elhagytak engem, és idegen isteneknek szolgáltak): veled is a szerint cselekesznek.
Hangē ko e ngaahi ngāue ʻaia kuo nau fai talu ʻae ʻaho ʻaia ne u ʻomi ai kinautolu mei ʻIsipite, ʻio, ʻo aʻu ki he ʻaho ni, ʻaia kuo nau liʻaki au, pea tauhi ʻae ngaahi ʻotua kehe; ʻoku pehē ʻenau fai kiate koe.
9 Most azért hallgass szavukra; mindazáltal tégy ellenök bizonyságot, és add tudtokra a király hatalmát, a ki uralkodni fog felettök.
Pea ko eni, tokanga ki honau leʻo; ka ke valoki mamafa kiate kinautolu, pea fakahā kiate kinautolu hono anga ʻoe tuʻi, ʻaia ʻe pule kiate kinautolu.”
10 És Sámuel megmondá az Úrnak minden beszédeit a népnek, mely tőle királyt kért.
Pea naʻe fakahā ʻe Samuela ʻae ngaahi folofola kotoa pē ʻa Sihova ki he kakai naʻe tala tuʻi kiate ia.
11 És monda: A királynak, a ki uralkodni fog felettetek, ez lesz a hatalma: fiaitokat elveszi és szekér vezetőivé és lovasaivá teszi őket, és szekere előtt futnak.
Pea pehē ʻe ia, “Ko hono anga eni ʻoe tuʻi, ʻaia ʻe pule kiate kimoutolu: Te ne toʻo homou ngaahi foha pea vaheʻi ʻakinautolu moʻona, ki heʻene ngaahi saliote, pea ke hoko ko ʻene kau heka hoosi; pea ke lele muʻomuʻa ʻi hono ngaahi saliote.
12 Ezredesekké teendi őket, és hadnagyokká ötven ember felett; velök szántatja meg barázdáit, és velök végezteti aratását, készítteti hadi szerszámait és harczi szekereihez az eszközöket.
Pea ʻe fakanofo ʻe ia moʻona ʻae ngaahi ʻeiki pule ki he ngaahi toko afe, mo e ʻeiki pule ki he ngaahi toko nimangofulu; pea te ne fakafatongia kinautolu ke keli ʻene ngoue, pea ke tuʻusi ʻene taʻu, pea kenau ngaohi ʻene mahafutau, mo e ngaahi meʻa ki hono ngaahi saliote.
13 Leányaitokat pedig elviszi kenőcskészítőknek, szakácsnéknak és sütőknek.
Pea te ne pule ke hoko ʻa homou ngaahi ʻofefine, ko e kau ngaohi mā melie, ko e kau teu kai, mo e kau taʻo mā.
14 Elveszi legjobb szántóföldeiteket, szőlőhegyeiteket és olajfás kerteiteket, és szolgáinak adja.
Pea ʻe maʻu ʻe ia hoʻomou ngaahi ngoue, mo hoʻomou ngoue vaine, mo e ngoue ʻolive, ʻio, ʻaia ʻoku lelei lahi, pea ʻe foaki ia ki heʻene kau tamaioʻeiki.
15 Veteményeiteket és szőlőiteket megdézsmálja, és főbb embereinek és szolgáinak adja.
Pea te ne toʻo hono hongofulu ʻo hono vahe ʻi hoʻomou tengaʻi ʻakau, pea mo hoʻomou ngoue vaine, pea foaki ki heʻene kau matāpule mo ʻene kau tamaioʻeiki.
16 Elveszi szolgáitokat, szolgálóitokat, legszebb ifjaitokat és szamaraitokat, és a maga dolgát végezteti azokkal.
Pea te ne toʻo hoʻomou kau tamaioʻeiki, mo hoʻomou kau kaunanga, mo hoʻomou kau tangata toulekeleka, mo hoʻomou fanga ʻasi, ʻo tuku ʻakinautolu ki heʻene ngāue.
17 Barmaitokat megdézsmálja, és ti szolgái lesztek néki.
ʻE toʻo ʻe ia ʻo ʻave hono hongofulu ʻoe vahe ʻo hoʻomou fanga sipi: pea te mou hoko ko ʻene kau tamaioʻeiki.
18 És panaszkodni fogtok annak idejében királyotok miatt, kit magatok választottatok, de az Úr nem fog meghallgatni akkor titeket.
Pea te mou tangi kalanga ʻi he ʻaho ko ia, ko e meʻa ʻi he tuʻi ʻaia kuo mou fili moʻomoutolu; pea ʻe ʻikai ongoʻi ʻakimoutolu ʻe Sihova ʻi he ʻaho ko ia.”
19 A nép azonban nem akart Sámuel szavára hallgatni, és mondának: Nem! hanem király legyen felettünk.
Ka naʻe ʻikai tui ʻae kakai ki he leʻo ʻo Samuela, pea naʻa nau pehē, “ʻIkai, ka te mau maʻu ha tuʻi, ke pule kiate kimautolu;
20 És mi is úgy legyünk, mint a többi népek, hogy királyunk ítéljen minket is, és előttünk járjon, és vezesse a mi harczainkat.
koeʻuhi ke mau tatau foki mo e ngaahi puleʻanga; pea ke fakamaaua kimautolu ʻe homau tuʻi, pea ke ʻalu muʻomuʻa ia ʻiate kimautolu, ke fai ʻemau ngaahi tau.”
21 És miután Sámuel meghallgatta a népnek minden szavát, megmondta azokat az Úrnak.
Pea naʻe fanongo ʻe Samuela ki he ngaahi lea kotoa pē ʻae kakai, pea ne lea ʻaki ia ʻi he ʻao ʻo Sihova.
22 És monda az Úr Sámuelnek: Hallgass szavokra, és adj nékik királyt. És Sámuel monda Izráel férfiainak: Menjetek el haza, ki-ki az ő városába.
Pea naʻe pehē ʻe Sihova kia Samuela, “Tokanga ki honau leʻo, pea fakanofo ha tuʻi moʻonautolu.” Pea naʻe pehē ʻe Samuela ki he kau tangata ʻo ʻIsileli, “Mou ʻalu, ko e tangata taki taha ki hono kolo.”
