1 Sámuel 8
1 És lőn, hogy a mikor Sámuel megvénhedett, az ő fiait tevé bírákká Izráel felett.
Ie nigain-kantetse t’i Samoele, le nanoe’e mpizaka’ Israele o ana-dahi’eo.
2 Elsőszülött fiának pedig Joel volt a neve és a másodiknak Abia, kik Beérsebában bíráskodtak.
Ty tahina’ i tañoloñoloña’ey le Ioele; i Abià ty faharoe; nizaka e Be’er-sevà ao iereo.
3 De fiai nem járának az ő útjain, hanem a telhetetlenség után indulának, és ajándékot fogadának el, és elfordíták az igaz ítéletet.
Fe tsy nañorike o sata’eo i ana’e rey, te mone nivike mb’an-dRavola naho nandrambe vokàñe vaho nolahe’ iareo ty hatò.
4 Összegyűlének azért Izráelnek minden vénei, és elmentek Sámuelhez Rámába.
Nifanontoñe amy zao o mpiaolo’ Israele iabio vaho niheo mb’ amy Samoele e Ramà mb’eo
5 És mondának néki: Ímé te megvénhedtél, és fiaid nem járnak útaidon; most azért válaszsz nékünk királyt, a ki ítéljen felettünk, mint minden népnél szokás.
nanao ty hoe ama’e: Oniño te bey irehe vaho tsy mañorike o lia’oo o ana’oo; aa le añorizo mpanjaka hizaka anay manahake o kilakila ‘ndatio.
6 Azonban Sámuelnek nem tetszék a beszéd, hogy azt mondák: Adj nékünk királyt, a ki ítéljen felettünk. És könyörge Sámuel az Úrhoz.
Fe tsy ninò’ i Samoele zay, ty enta’ iareo ty hoe: Itoloro mpanjaka hizaka. Le nihalaly am’ Iehovà t’i Samoele.
7 És monda az Úr Sámuelnek: Fogadd meg a nép szavát mindenben, a mit mondanak néked, mert nem téged útáltak meg, hanem engem útáltak meg, hogy ne uralkodjam felettök.
Le hoe t’Iehovà amy Samoele: Haoño ty fiarañanaña’ ondatio amo hene nisaontsia’ iareoo; ie tsy namorintseñe azo, toe Izaho ty napo’ iareo tsy ho mpanjaka’ iareo.
8 Mindama cselekedetek szerint, a melyeket véghez vittek attól a naptól kezdve, a melyen kihoztam őket Égyiptomból, egészen a mai napig (hogy elhagytak engem, és idegen isteneknek szolgáltak): veled is a szerint cselekesznek.
Hambañ’ amo fitoloña’ iareo sikal’ amy nañakarako amy Mitsraime añe pake henanekeo, ie namorintseñe ahy naho nitoroñe ‘ndrahare ila’e, ty hanoe’ iareo ama’o ka.
9 Most azért hallgass szavukra; mindazáltal tégy ellenök bizonyságot, és add tudtokra a király hatalmát, a ki uralkodni fog felettök.
Ie amy zao, haoño ty fiarañanaña’ iareo, f’ie hatahatao vaho taroño o satam-pifeheam-panjaka’ iareoo.
10 És Sámuel megmondá az Úrnak minden beszédeit a népnek, mely tőle királyt kért.
Aa le tinaro’ i Samoele am’ondaty nipay mpanjaka ama’e iabio i tsara’ Iehovà zay.
11 És monda: A királynak, a ki uralkodni fog felettetek, ez lesz a hatalma: fiaitokat elveszi és szekér vezetőivé és lovasaivá teszi őket, és szekere előtt futnak.
Le hoe re: Zao ty ho sata’ o mpanjaka hamelek’ anahareoo: ho rambese’e o ana-dahi’ areoo, le ho tendrè’e ho aze naho ho a o sarete’eo naho ho mpiningi-tsoavala’e vaho ho mpilay aolo’ o sarete’eo.
12 Ezredesekké teendi őket, és hadnagyokká ötven ember felett; velök szántatja meg barázdáit, és velök végezteti aratását, készítteti hadi szerszámait és harczi szekereihez az eszközöket.
Le ho tendrè’e ty mpifelek’ arivo naho ty mpifehe limampolo hiava i tete’ey naho hanatake i voka’ey, vaho handranjy o fialia’eo naho o haraon-tsarete’eo.
13 Leányaitokat pedig elviszi kenőcskészítőknek, szakácsnéknak és sütőknek.
Ho rambese’e ka o anak’ ampela’ areoo ho mpanao rano mañitse, ho mpanokoñe vaho mpanoñake.
14 Elveszi legjobb szántóföldeiteket, szőlőhegyeiteket és olajfás kerteiteket, és szolgáinak adja.
Ho rambese’e ka o tete’ areoo naho o tanembahe’ areoo naho o golobon’ olive’ areoo, o soa ama’eo, le hatolo’e amo mpitoro’eo.
15 Veteményeiteket és szőlőiteket megdézsmálja, és főbb embereinek és szolgáinak adja.
Hampandiva’e anahareo ty faha-folo’ ty tabiri’ areo, naho o tanem-bahe’ areoo vaho hatolo’e amo mpifehe’eo naho o mpitoro’eo.
16 Elveszi szolgáitokat, szolgálóitokat, legszebb ifjaitokat és szamaraitokat, és a maga dolgát végezteti azokkal.
Ho rambese’e o mpitoro’ areo lahilahio, naho o anak’ ampata’ areoo naho ze volovoloeñe amo ajalahi’ areoo naho o borìkeo hampitoroñe’e amo fitoloña’eo.
17 Barmaitokat megdézsmálja, és ti szolgái lesztek néki.
Hampandivà’e ty ampahafolo’ o lia-rai’ areoo vaho hinjare mpitoro’e nahareo.
18 És panaszkodni fogtok annak idejében királyotok miatt, kit magatok választottatok, de az Úr nem fog meghallgatni akkor titeket.
Le hikoihe’ areo amy andro zay i mpanjaka nijoboñe’ areoy, fe tsy hanoiñe t’Iehovà.
19 A nép azonban nem akart Sámuel szavára hallgatni, és mondának: Nem! hanem király legyen felettünk.
Fa nifoneñe tsy hañaoñe ty fiarañanaña’ i Samoele ondatio; le hoe iereo: Aiy! fa ho fehè’ i mpanjakay zahay;
20 És mi is úgy legyünk, mint a többi népek, hogy királyunk ítéljen minket is, és előttünk járjon, és vezesse a mi harczainkat.
soa te ho hambañ’ amo kilakila’ ndatio; le hizaka anay ty mpanjaka’ay naho hionjoñe aolo’ay vaho hialy amo fihotakotaha’aio.
21 És miután Sámuel meghallgatta a népnek minden szavát, megmondta azokat az Úrnak.
Jinanji’ i Samoele ze hene enta’ ondato le nisaontsie’e an-dravembia’ Iehovà,
22 És monda az Úr Sámuelnek: Hallgass szavokra, és adj nékik királyt. És Sámuel monda Izráel férfiainak: Menjetek el haza, ki-ki az ő városába.
vaho hoe t’Iehovà amy Samoele: Haoño avao ty fiarañanaña’ iareo le anendreo mpanjaka. Aa le hoe t’i Samoele amo ana’ Israeleo: Akia songa mb’ an-drova’e mb’eo.
