1 Sámuel 4

1 És ismeretessé lett Sámuel beszéde egész Izráelben. És kiméne Izráel a Filiszteusok ellen harczolni, és tábort járának Ében-Ézernél, a Filiszteusok pedig tábort járának Áfekben.

Hagi Samuelima miko ke'ma Israeli vahe'ma zmasamige'za antahite'za hatera vu'naze. Hagi ana knafina Israeli vahe'mo'za Filistia vahe ha' huzmante'naku Ebenesa kumate seli no ome ki'za mani'nage'za, Filistia vahe'mo'za Afeki kumate seli nona eme ki'za mani'naze.

2 És csatarendbe állának a Filiszteusok Izráel ellen, és megütközének, és megveretteték Izráel a Filiszteusok által, és levágának a harczmezőn mintegy négyezer embert.

Hagi Filistia vahe'mo'za rama'a sondia vahe zamazeri retrotra hute'za, avazuhumpi hu'za nevu'za, Israeli vahera tusi'a ha' ome huzamante'za 4 tauseni'a sondia vahe ana zupa zamahe fri'naze.

3 És mikor a nép a táborba visszatért, mondának Izráel vénei: Vajjon miért vert meg minket ma az Úr a Filiszteusok előtt?! Hozzuk el magunkhoz az Úr frigyládáját Silóból, hogy jőjjön közénk az Úr, és szabadítson meg ellenségeink kezéből.

Hagi Israeli sondia vahe'mo'zama ha'tetima azage'za kva vahe'mo'za hu'za, na'a higeno Ra Anumzamo'a tatregeno Filistia vahe'mo'za hara hutagateraze? Hagi tagra Ra Anumzamofo huhagerafi huvempage vogisia Sailo kumatetira omerineta hatera nevanunkeno, ha' vahetimo'za tahe'zankura ana zamo tagu'vazigahie.

4 Elkülde azért a nép Silóba, és elhozák onnan a Seregek Urának frigyládáját, a ki ül a Khérubok felett. Ott volt Éli két fia is az Isten frigyládájával, Hofni és Fineás.

Anagema hute'za sondia vahe huzmantage'za Sailo kumatetira Ra Anumzamofo huhagerafi huvempage vogisima tarega kazigama Serobimi ankerontrema mani'nakeno Anumzamo'ma amu'nompima nemania vogisia ome eri'naze. Hagi Elina tare mofavrearare Hofani'ene Finiasikea ana hugagerafi huvempage bogisine e'na'e.

5 És mikor az Úr frigyládája a táborba érkezék, rivalgott az egész Izráel nagy rivalgással, hogy megrendüle a föld.

Hagi seli nonkuma'ma ome ante'za mani'nafima ana huhagerafi huvempage vogisima eri'za ehanatizage'za, Israeli vahe'mo'za kezanke hu'za rankema hu'naza agasasamo'a mopa azeri tore hu'ne.

6 Mikor pedig meghallották a Filiszteusok a rivalgás hangját, mondának: Micsoda nagy rivalgás hangja ez a zsidók táborában? És mikor megtudták, hogy az Úrnak ládája érkezett a táborba,

Hagi ana agasankema Filistia vahe'mo'zama nentahi'za, Hibru vahe seli nonkumapina naza fore nehie, hu'za hu'nazanagi henkama antahi'zana Ra Anumzamofo huhagerafi huvempage vogisi Hibru vahe'mo'za eri'za e'nazanke antahi'naze.

7 Megfélemlének a Filiszteusok, mert mondának: Isten a táborba jött! És mondának: Jaj nékünk! mert nem történt ilyen soha az előtt.

Hagi Filistia vahe'mo'za tusi koro nehu'za amanage hu'naze, Israeli vahe'mokizmi mago anumzazamimo seli nonkuma zamifina e'ne, hu'za nehu'za e'inahukna zana kora nonkonaza forehie.

8 Jaj nékünk! Kicsoda szabadít meg minket ennek a hatalmas Istennek kezéből? Ez az az Isten, a ki Égyiptomot mindenféle csapással sújtotta a pusztában.

Tagra tusi'a hazenkefi manigahu'ne, iza taza huno hankavenentake anumzazmimofo azampintira tavretregahie? E'i ruzahu ruzahu knazanteti ka'ma kopima Isipi vahe'ma zamazeri haviza hu'nea anumzane.

9 Legyetek bátrak és legyetek férfiak, Filiszteusok! hogy ne kelljen szolgálnotok a zsidóknak, mint a hogy ők szolgáltak néktek. Azért legyetek férfiak, és harczoljatok!

Hagi Filistia vahe'mota ru Hibru vahe'mo'zama tagri kazokzo eri'zama eri'nazankna huta, tagra zamagri kazokzo eri'za erisunki, vene'ne mani'nonanki oti hanaveti'neta hara huzmantesune.

10 Megütközének azért a Filiszteusok, és megveretett Izráel, és kiki az ő sátorába menekült; és a vereség oly nagy volt, hogy Izráel közül harminczezer gyalog hullott el.

Hagi ana zupa Filistia vahe'mo'za hanavetiza hara hu'za Israeli vahera zamarotago hu'za rama'a vahe 30 tauseni'a zamahe fri'zageno manizama'amo'za atre'za fre'za seli nonkuma zamirega vu'naze.

11 És az Isten ládája is elvétetett, és meghala Élinek mindkét fia, Hofni és Fineás.

Hagi ana zupage huhagerafi huvempage vogisia Filistia vahe'mo'za zamahe'za nehanre'za, Elina tare ne' mofavre'ararena Hopnine Finiasinena zanahe fri'naze.

12 Akkor elszalada a harczból egy ember a Benjámin nemzetségéből, és Silóba ment azon a napon, ruháit megszaggatván és port hintvén a fejére.

Hagi ana zupage Benzameni nagapinti mago ne'mo ha'ma nehazafinti atreno agareno Sailo kumate vuno kukena'a ome tagoto tagatu nehuno, kugusopa kateno anumpi netreno, asunkura hu'ne.

13 És ímé mikor oda ért, Éli az ő székében ült, az útfélen várakozván; mert szíve rettegésben volt az Isten ládája miatt. És mihelyt odaért az ember, hogy hírt mondjon a városban, jajveszékelt az egész város.

Hagi Eli'a nemania tra'a erino eme anteno kante mani'neno negeno, Ra Anumzamofo huhagerafi huvempage vogisigura tusi agesa nentahino asunku nehigeno, ana ne'mo'a kumapina ufreno ana nanekea zamasamige'za ana rankumapi vahe'mo'za tusi zavi krafa hu'naze.

14 És meghallotta Éli a kiáltás hangját, és monda: Micsoda nagy zajongás ez? Az az ember pedig sietve eljöve, és megmondotta Élinek.

Hagi ana kumapinti'ma zavi krafagema hazanke'ma Eli'ma nentahino, nazafore nehie? Huno nehigeno ana ne'mo'a ame huno eno ana nanekea eme asami'ne.

15 Éli pedig kilenczvennyolcz esztendős volt, és szemei annyira meghomályosodtak, hogy már nem is látott.

Hagi ana knarera Eli'a 98'a kafu higeno, avumo'a asu hu'negeno keso'e osu'ne.

16 És monda az ember Élinek: Én a harczból jövök, én a harczból menekültem ma. És monda: Mi dolog történt, fiam?

Hagi ana ne'mo'a Elina asamino, Nagra ha'pintira meni ama e'noe, higeno Eli'a huno, mofavrenimoka inankna ha'mo'a nehifi nasamio?

17 Felele a követ, és monda: Megfutamodék Izráel a Filiszteusok előtt, és igen nagy veszteség lőn a népben, és a te két fiad is meghalt, Hofni és Fineás, és az Isten ládáját is elvették.

Higeno ana kema erino e'nea ne'mo'a Elina asamino, Israeli vahe'mo'za kore atre'za frageno, Filistia sondia vahe'mo'za tusia vahe zamahazageno, anampina tare ne' mofavreka'ararena Hopnike Finiasikea frikeno, hago huhagerafi huvempage vogisia Filistia vahe'mo'za eri'naze.

18 És lőn, hogy midőn az Isten ládáját említé, hátraesék a székről a kapufélhez, és nyakát szegte és meghala, mert immár vén és nehéz ember vala. És ő negyven esztendeig ítélt Izráel felett.

Hagi Anumzamofo huhagerafi huvempage vogisima eri'naze ke'ma Eli'a nentahino'a amagenaregati traka huno umasegeno, rankumamofo kafante aheno ananke rehantagigeno fri'ne. Na'ankure agra ranafaregeno avufamo'a kna hu'ne. Hagi Eli'a 40'a kafufi Israeli vahe kva mani'ne.

19 És az ő menye, Fineásnak felesége, várandós vala; és a mikor meghallá a hírt, hogy az Isten ládája elvétetett és az ő ipa és férje meghalának, térdre esék és szűle, mert a fájdalmak meglepték.

Hagi Finiasi nenaro'a amu'ene hu'neno mofavre ante'za nehia knafi anazana fore higeno, ana a'mo'ma antahiama Ra Anumzamofo huhagerafi huvempage vogisi'a ha' vahe'mo'za erizageno, nenofero ne'ma frigeno, neve'ma fria kema nentahino'a ame huno ata negrigeno renareno mofavrea kasente'ne.

20 És mikor elalélt, mondának azok, akik mellette állanak vala: Ne félj, mert fiút szültél; de ő nem felelt és nem figyelt arra.

Hagi mofavrema kasenenteno fri'zama nehigeno'a, mofavrema azahuno antenemia a'mo'a asamino, ne' mofavre kasentananki korora osuo, huno asamianagi, ana kenona'a osu'ne.

21 És nevezé a gyermeket Ikábódnak, mondván: „Oda van Izráel dicsősége”, mert elvétetett az Isten ládája, és az ő ipa és az ő férje.

Ana higeno ana mofavremofo agi'a Ikabotie huno antemineankino, ana agimofo agafa'a Israeli vahe'mota Anumzamofo hanavemo'a hago tatre'ne hu'ne. Na'ankure Anumzamofo huhagerafi huvempage vogisia erizageno, nenanofero nera hago fri'geno neve'enena fri'negeno'e.

22 És monda ismét: Oda van Izráel dicsősége, mert elvétetett az Isten ládája.

Hagi ana amo'a huno, Anumzamofo hanavemo'a hago Israeli vahera tatre'ne. Na'ankure Anumzamofo huhagerafi huvempage vogisia hago ha' vahe'mo'za eri'naze.