1 Sámuel 3

1 És a gyermek Sámuel szolgál vala az Úrnak Éli előtt. És abban az időben igen ritkán volt az Úrnak kijelentése, nem vala nyilván való látomás.

And the lad Samuel was ministering unto the Lord before 'Eli. And the word of the Lord was scarce in those days: prophecy was not extended.

2 És történt egyszer, mikor Éli az ő szokott helyén aludt, (szemei pedig homályosodni kezdének, hogy látni sem tudott),

And it came to pass one day, when 'Eli was lying down in his place, and his eyes had begun to grow dim, he could not see;

3 És az Istennek szövétneke még nem oltatott el, és Sámuel az Úrnak templomában feküdt, hol az Istennek ládája volt:

And the lamp of God had not yet gone out, while Samuel was lying down in [the hall of] the temple of the Lord, where the ark of God was;

4 Szólott az Úr Sámuelnek, ő pedig felele: Ímhol vagyok!

That the Lord called Samuel: and he said, Here am I.

5 És Élihez szalada, és monda: Ímhol vagyok, mert hívtál engem; ő pedig felele: Nem hívtalak, menj vissza, feküdjél le. Elméne azért és lefeküvék.

And he ran unto 'Eli, and said, Here am I; for thou didst call me. And he said, I did not call: lie down again. And he went and lay down.

6 És szólítá az Úr ismét: Sámuel! Sámuel pedig felkelvén, Élihez ment, és monda: Ímhol vagyok, mert hívtál engem. És ő felele: Nem hívtalak fiam, menj vissza, feküdjél le.

And the Lord continued to call again, Samuel. And Samuel arose and went to 'Eli, and said, Here am I; for thou didst call me. And he answered, I did not call, my son: lie down again.

7 Sámuel pedig még nem ismerte az Urat, mert még nem jelentetett ki néki az Úrnak ígéje.

And Samuel knew not yet the Lord, nor had the word of the Lord been as yet revealed unto him.

8 És szólítá az Úr harmadszor is Sámuelt; ő pedig felkelvén, Élihez ment és monda: Ímhol vagyok, mert hívtál engem. Akkor eszébe jutott Élinek, hogy az Úr hívja a gyermeket.

And the Lord continued to call, Samuel, the third time; and he arose and went to 'Eli, and said, Here am I; for thou didst call me. And 'Eli then perceived that the Lord was calling the lad.

9 Monda azért Éli Sámuelnek: Menj el, feküdjél le, és ha szólítanak téged, ezt mondjad: Szólj Uram, mert hallja a te szolgád. Elméne azért Sámuel, és lefeküvék az ő helyére.

And 'Eli said unto Samuel, Go, lie down; and it shall be, if he call thee, that thou shalt say, Speak, Lord; for thy servant heareth. And Samuel went and lay down in his place.

10 Akkor eljövén az Úr, oda állott és szólítá, mint annak előtte: Sámuel, Sámuel! És monda Sámuel: Szólj, mert hallja a te szolgád!

And the Lord came, and placed himself, and called as at previous times, Samuel, Samuel. And Samuel said, Speak; for thy servant heareth.

11 És monda az Úr Sámuelnek: Ímé én oly dolgot cselekszem Izráelben, melyet valakik hallanak, mind a két fülök megcsendül bele.

And the Lord said to Samuel, Behold, I will do a thing in Israel, at which both the ears of every one that heareth it shall tingle.

12 Azon a napon véghez viszem Élin mind azt, a mit kijelentettem háza ellen; megkezdem és elvégezem.

On that day will I fulfill on 'Eli all that I have spoken concerning his house: I will begin and finish.

13 Mert megjelentettem néki, hogy elítélem az ő házát mind örökre, az álnokság miatt, a melyet jól tudott, hogy miként teszik vala útálatosokká magokat az ő fiai, és ő nem akadályozta meg őket.

And I tell him that I will judge his house for ever; for the iniquity that he knew that his sons were drawing a curse on themselves, and he restrained them not.

14 Annakokáért megesküdtem az Éli háza ellen, hogy sohasem töröltetik el Éli házának álnoksága, sem véres áldozattal, sem ételáldozattal.

And therefore have I sworn unto the house of 'Eli, that the iniquity of 'Eli's house shall not be atoned for with sacrifice or meat-offering for ever.

15 Aluvék azért Sámuel mind reggelig, és akkor kinyitá az Úr házának ajtait. És Sámuel nem meri vala megjelenteni Élinek a látomást.

And Samuel lay until the morning, when he opened the doors of the house of the Lord; and Samuel feared to tell the vision unto 'Eli.

16 Szólítá azért Éli Sámuelt, és monda: Fiam, Sámuel! Ő pedig felele: Ímhol vagyok.

But 'Eli called Samuel, and said, Samuel, my son. And he said, Here am I.

17 És monda: Mi az a dolog, melyet mondott néked az Úr? El ne titkold előttem! Úgy cselekedjék veled az Isten most és azután is, ha te valamit elhallgatsz előttem mind abból, a mit mondott néked!

And he said, What is the word which he hath spoken unto thee? do not, I pray thee, conceal it from me: may God do to thee thus, and continue to do so, if thou conceal any thing from me of all the word that he hath spoken unto thee.

18 Megmondott azért Sámuel néki mindent, és semmit sem hallgatott el előtte. Ő pedig monda: Ő az Úr, cselekedjék úgy, a mint néki jónak tetszik.

And Samuel told him all the words, and concealed nothing from him. And he said, He is the Lord: let him do what seemeth good in his eyes.

19 Sámuel pedig fölnevekedék, és az Úr vala ő vele, és semmit az ő ígéiből a földre nem hagy vala esni.

And Samuel grew up, and the Lord was with him, and he did not let fall any one of all his words to the ground.

20 És megtudá egész Izráel Dántól Bersebáig, hogy Sámuel az Úr prófétájául rendeltetett.

And thus knew all Israel from Dan even to Beer-sheba' that Samuel was accredited as a prophet of the Lord.

21 És az Úr kezde ismét megjelenni Silóban, mert kijelentette magát az Úr Sámuelnek Silóban, az Úrnak beszéde által.

And the Lord continued to appear in Shiloh; for the Lord revealed himself to Samuel in Shiloh by the word of the Lord.