1 Sámuel 28
1 És történt abban az időben, hogy a Filiszteusok összegyűjték seregeiket a hadra, hogy harczoljanak Izráel ellen. És monda Ákhis Dávidnak: Tudd meg, hogy velem kell jőnöd a táborba, mind néked, mind embereidnek.
Around that time the Philistines called up their armies to go to war against Israel. So Achish told David, “You do realize that you and your men must accompany me as part of the army.”
2 Dávid pedig felele Ákhisnak: Meglátod bizonynyal, hogy mit fog cselekedni a te szolgád. És monda Ákhis Dávidnak: Ennélfogva fejem oltalmazójává teszlek mindenkorra.
“That's fine!” David replied. “Then you yourself will discover what I, your servant, can do.” “That's fine too,” Achish responded. “I'll make you my bodyguard for life.”
3 Sámuel pedig meghalt vala, és siratá őt az egész Izráel, és eltemeték őt saját városában, Rámában; Saul pedig a varázslókat és jövendőmondókat kiirtá a földről.
By now Samuel had died, and all of Israel had mourned for him and buried him in Ramah, his home town. Saul had got rid of mediums and spiritists from the country.
4 És mikor a Filiszteusok egybegyűlvén, eljövének és tábort járának Sunemnél: egybegyűjté Saul is az egész Izráelt, és tábort járának Gilboánál.
The Philistine armies gathered and set up camp at Shunem. Saul called up all the Israelite army and set up camp at Gilboa.
5 A mint azonban Saul meglátta a Filiszteusok táborát, megfélemlék és az ő szíve nagyon megrémüle.
When Saul saw the Philistine army, he was terrified, shaking with fear.
6 És megkérdezé Saul az Urat, de az Úr nem felelt néki sem álomlátás, sem az Urim, sem a próféták által.
He asked advice from the Lord, but the Lord didn't answer him either by dreams or by Urim or by prophets.
7 Akkor monda Saul az ő szolgáinak: Keressetek nékem egy halottidéző asszonyt, hogy elmenjek hozzá, és megkérdezzem őt. Szolgái pedig mondának néki: Ímé, Endorban van egy halottidéző asszony.
So Saul told his officers, “Find me a woman who is a medium so I can go and ask her advice.” “There's a woman who is a medium at Endor,” his officers replied.
8 Másnak tetteté azért Saul magát, és más ruhákat vevén magára, elméne ő és vele két férfi; és elmenének éjjel az asszonyhoz, és monda: Mondj jövendőt nékem halottidézés által, és idézd fel nékem azt, a kit mondok néked.
Saul disguised himself by wearing different clothes. He went with two of his men to the woman at night. Saul told her, “Bring up a spirit for me so I can ask some questions. I'll give you the name.”
9 És monda az asszony néki: Ímé te jól tudod, hogy mit cselekedett Saul, hogy kiirtá a földről a varázslókat és jövendőmondókat; miért akarod azért tőrbe ejteni az én lelkemet, hogy megöless engem?!
“Don't you know what Saul has done,” she replied. “He's got rid of the mediums and spiritists from the country. Are you trying to set a trap for me and get me killed?”
10 És megesküvék néki Saul az Úrra, mondván: Él az Úr, hogy e dolog miatt büntetésed nem lészen.
Saul swore an oath to her by the Lord, “As the Lord lives, you won't be held guilty for doing this.”
11 Monda azért az asszony: Kit idézzek fel néked? És ő monda: Sámuelt idézd fel nékem.
“Who do you want me to bring up for you?” the woman asked. “Bring up Samuel,” he replied.
12 Mikor pedig az asszony Sámuelt meglátta, hangosan felkiáltott. És szóla az asszony Saulnak, mondván: Miért csaltál meg engem? hiszen te vagy Saul!
But when the woman saw Samuel, she shouted loudly, and said to Saul, “Why have you tricked me? You're Saul!”
13 És monda néki a király: Ne félj! Ugyan mit láttál? Az asszony pedig monda Saulnak: istenfélét látok feljőni a földből.
“Don't be scared,” The king told her. “What can you see?” “I see a god coming up out of the ground,” the woman replied.
14 És ő monda néki: Milyen ábrázata van? Ő pedig monda: Egy vén ember jő fel, és palást van rajta. És megismeré Saul, hogy az Sámuel, és meghajtá magát arczczal a föld felé, és tisztességet tőn néki.
“What does he look like?” Saul asked. “An old man is coming up,” she replied. “He has a robe wrapped around him” Saul thought it must be Samuel, and he bowed facedown in respect.
15 Sámuel pedig monda Saulnak: Miért háborgattál, hogy felidéztettél engemet? És felele Saul: Igen nagy szorultságban vagyok; a Filiszteusok hadakoznak ellenem, az Isten pedig eltávozék tőlem, és nem felel már nékem sem próféták által, sem álomlátás által; azért hívtalak téged, hogy megmondjad nékem, mit kelljen cselekednem?
Samuel said to Saul, “Why are you bothering me by bringing me up?” “I'm in terrible trouble,” Saul replied. “The Philistines are attacking me, and God has abandoned me. He doesn't answer me anymore, either by prophets or by dreams. That's why I have called you up so you tell me what to do.”
16 És monda Sámuel: Ugyan miért kérdezel engemet, ha az Úr eltávozott tőled és ellenségeddé lőn?!
“Why come and ask me when the Lord has abandoned you and has become your enemy?” Samuel asked.
17 És a szerint cselekedett az Úr, a mint általam megmondotta vala: elvette az Úr a királyságot a te kezedből, és adta azt a te társadnak, Dávidnak.
“The Lord has done to you exactly what he said through me, for Lord has ripped the kingdom from you and has given it to your neighbor, David.
18 Mivel nem hallgattál az Úrnak szavára, és nem hajtottad végre az ő felgerjedt haragját az Amálekitákon: azért cselekszik most így veled az Úr.
The Lord has done this to you today because you did not do what the Lord commanded and you did not execute his furious anger on the Amalekites.
19 És az Úr Izráelt is veled együtt a Filiszteusok kezébe adja, te pedig holnap fiaiddal együtt velem leszesz. Izráelnek táborát is a Filiszteusok kezébe adja az Úr.
The Lord will hand over Israel and you yourself to the Philistines. Tomorrow you and your sons will die and be with me. The Lord will also hand over the Israelite army of Israel to the Philistines.”
20 Akkor Saul a maga egész nagyságában hirtelen a földre esék, mert nagyon megrémüle Sámuel szavaitól; és semmi erő nem vala benne, mert egész nap és egész éjjel semmit sem evék.
Saul collapsed face down on the ground, terrified at what Samuel had said. He had no strength, because he hadn't eaten anything all that day and night.
21 Akkor az asszony Saulhoz ment, és mikor látta, hogy annyira megrémült, monda néki: Ímé a te szolgálóleányod hallgatott szavadra, és koczkára tettem életemet, és megfogadtam szavaidat, a melyeket mondottál nékem:
The woman came over to Saul and saw that he was absolutely terrified. She told him, “Look, sir, I did what you asked. I risked my life and did what you told me.
22 Most azért hallgass te is szolgálóleányod szavára, hadd tegyek egy falat kenyeret elődbe, és egyél, hogy erőd legyen, mikor útra kelsz.
Now please do what I tell you. Let me bring you a little bit of food. Eat it, and you'll have the strength to go on your way.”
23 Ő azonban vonakodék, és mondá: Nem eszem; de szolgái és az asszony is kényszeríték őt, és ő engedett szavoknak, felkelt a földről, és felüle az ágyra.
But he refused, saying, “I can't eat anything.” But his men and the woman encouraged him to eat, and he did what they said. He got up from the ground and sat on the bed.
24 Vala pedig az asszony házánál egy hízott borjú, és sietve levágta azt; azután lisztet vett, és meggyúrta, és sütött kovásztalan pogácsát.
The woman had a fattened calf at the house, and she quickly went and slaughtered it. She also got some flour, kneaded it, and baked some unleavened bread.
25 És vivé Saul elé és az ő szolgái elé, és evének; azután felkeltek és elmenének azon az éjszakán.
She served the meal to Saul and his men, and they ate it. Then they got up and left, the same night.
