1 Sámuel 27
1 És monda Dávid magában: Egy napon mégis el kell pusztulnom a Saul keze miatt, nincs jobb reám nézve, mintha gyorsan elmenekülök a Filiszteusok tartományába, így Saul felhagy azzal, hogy engem tovább is üldözzön Izráel egész területén, és így megszabadulok az ő kezéből.
Ahinlah David amale ama akingaiton, “Nikhat leh Saul in tha tei ding eigot ahitai. Kabol thei pentah chu ahile Philistine gam'a jamdoh ing ting, Chutileh, Saul in Israel gamsunga eidal le le hi bei tante chuteng hichu kahoidoh na achaina hitante,” ati.
2 Felkelvén azért Dávid, elméne ő és az a hatszáz ember, a kik vele valának, Ákhishoz, a Máok fiához, Gáth királyához.
Hichun David in a sepai mi jagup akipuijin, Gath lengpa Moach chapa Achish ajoptai. David le a sepaite, chule ainsung mite, Gath muna Achish toh acheng khom tauve.
3 És Dávid Ákhisnál tartózkodék Gáthban, ő és az ő emberei, mindegyik a maga házanépével együtt; Dávid és az ő két felesége, a Jezréelből való Ahinoám és a Kármelből való Abigail, a Nábál felesége.
David chu aji teni, Ahinoam Jezreel a kon, chule Abigail, Nabal inneipi meithai Carmel’a kon hotoh hungkhom ahiuve.
4 Mikor pedig Saulnak megmondották, hogy Dávid Gáthba menekült, nem üldözé tovább őt.
Saul in adel jamle le theilou nading in David Gath lengpa komah ajamlut tai tithu chu Saul in gangtah in ana jatan ahi.
5 És monda Dávid Ákhisnak: Ha kedvet találtam előtted, adj helyet nékem valamelyik vidéki városban, hogy ott lakjam: miért laknék a te szolgád veled a királyi városban?
Nikhat David in Achish komah, “Kachunga nalung alhaiya, nalungsetna kachanthei dinga ahile, hiche kholen ho lah’a hin kachenna thei ding mun khat neipen, ajeh chu ipi dinga nasohpa hi hiche lengpa khopi sunga nangtoh kachen khom khom thei ding ham?” ati.
6 És néki adá Ákhis azon a napon Siklágot; lőn azért Siklág a Júda királyaié mind e mai napig.
Hijeh chun Achish in hiche nikho chun Ziklag khopi chu David anape tai, hijeh a chu tuni changeija Ziklag khopi hi Juda lengte chang den ahitai.
7 És lőn ama napoknak száma, míg Dávid a Filiszteusok földén lakozék, egy esztendő és négy hónap.
Chule amaho Philistine mite lah’a kum khat le lha li ana chenguve.
8 És felméne Dávid embereivel együtt és megtámadták a Gessureusokat, a Girzeusokat és az Amálekitákat: mert ezek voltak annak a földnek lakosai eleitől fogva, a melyen Súrba mégy egészen Égyiptom földéig.
David le a sepai te ana kon touvun Geshur mite le Girzi mite chule Amalek mite aga chom uvin ahi. Hiche mite hohi Shur toh kinai, Egypt mite gamsunga ana chenglui ahitauve.
9 És mikor Dávid megverte az országot, sem férfit, sem asszonyt nem hagyott életben, és elvitt juhot, ökröt, szamarakat, tevéket és ruhákat, és úgy tért vissza és ment Ákhishoz.
David in ana nokhum chun koimacha ana hinghoi pon ahi. Aman kelngoi, kelcha, bong, sangan, sa-ngong sao ana kikaiyin, chule ponho analan, Achish lengpa kom ana lhut in ahi.
10 Mikor pedig Ákhis azt kérdé: Hova törtetek be most? Dávid ekként felele: Júda déli részére és Jerákhméelnek déli részére és Kéneusnak déli részére.
Achish in, “Tuchung koipen naga chom hitam?” tin anadongin ahile David in, “Juda gam lhanglam sang, Jerahmeel gamsung, Ken mite chenna gamsung dung pou kaga chom ahi,” ati.
11 Dávid azonban sem férfit, sem asszonyt nem hagyott életben, hogy Gáthba vigye, mondván: Valamikép ellenünk ne nyilatkozzanak és azt mondják: Így cselekedett Dávid. Ez volt az ő szokása amaz egész idő alatt, míg a Filiszteusok földjén tartózkodék.
David chun koimacha numei pasal khen beiyin ana thatgam jin, ama le amite natoh dol chu Gath khoa gaseidoh ding aumjipoi. Philistine miho lah’a aum sunga, avel vella hichehi abol jing kei ahi.
12 És Ákhis bízott Dávidban, mondván: Bizonyosan gyűlöletessé tette magát az ő népe, Izráel előtt, azért örökké az én szolgám leend.
Achish chun David chu atahsan jeh chun, “Tuvang hin Israel miten David hi hatah in doudal tauvin tin, kakoma uma aimatih chana kakin abol ding hita hi,” tin ana gel’e.
