1 Sámuel 23
1 Értesíték pedig Dávidot, mondván: Ímé a Filiszteusok hadakoznak Kehilla ellen, és dúlják a szérűket.
Natalily amy Davide ty hoe: Inao te maname i Keilà o nte-Pilistio, vaho tavane’ iareo o toe-pifofohañeo.
2 Akkor megkérdezé Dávid az Urat, mondván: Elmenjek és leverjem-é ezeket a Filiszteusokat? És monda az Úr Dávidnak: Eredj el, és verd le a Filiszteusokat, és szabadítsd meg Kehillát.
Aa le nañontane am’ Iehovà t’i Davide, ami’ ty hoe: Homb’eo hao iraho, handafa o nte-Pilistio? Aa hoe t’Iehovà amy Davide, Akia lafao o nte-Pilistio vaho rombaho t’i Keilà.
3 A Dávid emberei azonban mondának néki: Ímé, mi itt Júdában is félünk, mennyivel inkább, ha Kehillába megyünk a Filiszteusok táborára.
Fe hoe o mpiamy Davideo ama’e, Toe mahahembañ’ anay ty e Iehodà atoa, antsake t’ie mb’e Keilà naho mb’ amo lahindefon-te-Pilistio.
4 Akkor Dávid ismét megkérdezé az Urat, az Úr pedig válaszola néki, és monda: Kelj fel, és menj el Kehillába, mert én a Filiszteusokat kezedbe adom.
Aa le nañontane Iehovà indraike t’i Davide, le hoe t’Iehovà ama’e, Miongaha, mizotsoa mb’e Keilà mb’eo vaho hatoloko am-pità’o o nte-Pilistio.
5 Elméne azért Dávid és az ő emberei Kehillába, és harczola a Filiszteusok ellen, és elhajtá marhájokat, és felette igen megveré őket. És megszabadítá Dávid Kehilla lakosait.
Aa le nimb’e Keilà mb’eo t’i Davide rekets’ o mpiama’eo, naho nialy amo nte-Pilistio vaho tinava’ iareo o añombe’ iareo iabio; linafa am-pizamanañe jabajaba. Toe rinomba’ i Davide o mpimone’ i Keilào.
6 Lőn pedig, hogy a mikor Abjáthár, az Akhimélek fia Dávidhoz menekült, az efódot is magával vitte.
Ie nipoliotse mb’ amy Davide mb’e Keilà mb’eo t’i Abiatare ana’ i Akimeleke, le nizotso reketse kitambe am-pità’e.
7 Megmondák akkor Saulnak, hogy Dávid Kehillába ment; és monda Saul: Kezembe adta őt az Isten, mert ott szorult, mivel kulcsos és záros városba méne.
Natalily amy Saole te nimb’e Keilà t’i Davide, le hoe t’i Saole: Fa natolon’ Añahare an-tañako; ie migabeñe an-drova aman-dalam-bey naho sikadañe ao.
8 És összegyűjté Saul a harczra az egész népet, hogy Kehillába menjen, és körülfogja Dávidot és az ő embereit.
Songa natonto’ i Saole hihotakotake ondatio, hizotso mb’e Keilà mb’eo hiarikatoke i Davide naho ondati’eo.
9 Mikor pedig Dávid megtudta, hogy Saul ő ellene gonoszt forral, mondá Abjáthár papnak: Hozd elő az efódot.
Napota’ i Davide te nikinia raty aze t’i Saole le hoe re amy Abiatare mpisoroñe: Endeso atoy i kitambey.
10 És monda Dávid: Uram, Izráel Istene! bizonynyal meghallotta a te szolgád, hogy Saul ide akar jőni Kehillába, hogy elpusztítsa a várost miattam.
Le hoe t’i Davide: Ry Iehovà Andrianañahare’ Israele, Toe jinanji’ i mpitoro’oy te mipay ho mb’e Keilà mb’atoa t’i Saole, handrotsake ty rova toy ty amako.
11 Vajjon kezébe adnak-é engem Kehilla lakosai? Vajjon lejön-é Saul, a mint hallotta a te szolgád? Óh Uram, Izráel Istene, mondd meg a te szolgádnak! És monda az Úr: Lejön.
Hatolo’ ondati’ i Keilào am-pità’e hao iraho? Hizotso mb’etoa hao t’i Saole ty amy tsinanokoy? Ry Iehovà Andrianañahare’ Israele, miambane ama’o, atalilio amo mpitoro’oo. Le hoe t’Iehovà: Hizotso re.
12 És monda Dávid: Vajjon Saul kezébe adnak-é Kehilla lakosai engem és az én embereimet? És monda az Úr: Kezébe adnak.
Le hoe t’i Davide: Hatolo’ ondati’ i Keilào am-pità’ i Saole hao iraho? Le hoe t’Iehovà, Hatolo’ iareo.
13 Felkele azért Dávid és az ő emberei, mintegy hatszázan, és kimenének Kehillából, és ide s tova járnak vala, a hol csak járhatának. Midőn pedig Saulnak megmondák, hogy elmenekült Dávid Kehillából, felhagyott az elmenetellel.
Aa le nibioñe mb’ amy ze nimete añe t’i Davide naho ondati’eo, ie ni-enen-jato varàñe. Natalily amy Saole te nienga i Keilà t’i Davide, le nado’e ty lia’e mb’eo.
14 És Dávid a pusztában tartózkodék az erős helyeken, és a Zif pusztájában levő hegységen marada. És Saul mindennap keresé, de az Isten nem adá őt kezébe.
Nimoneñe am-patrambey añe am-pipalirañe ao t’i Davide, le nitambatse am-bohibohim-patrambei’ i Zife añe. Nitsoek’ aze boak’ andro boak’ andro t’i Saole f’ie tsy natolon’ Añahare am-pità’e.
15 Mikor pedig Dávid látta, hogy Saul kiment, hogy élete ellen törjön; és mikor Dávid a Zif pusztájában, az erdőben vala:
Nioni’ i Davide te niavotse mb’eo hipay ty fiai’e t’i Saole; ie am-patrambei’ i Zife amy alay t’i Davide.
16 Felkele Jonathán, a Saul fia, és elment Dávidhoz az erdőbe, és megerősíté az ő kezét az Istenben.
Niavotse amy zao t’Ionatane ana’ i Saole vaho nimb’ amy Davide amy alay ao; le nampahaozare’e ty fità’e aman’ Añahare;
17 És monda néki: Ne félj, mert Saulnak, az én atyámnak keze nem fog utólérni téged, és te király leszesz Izráel felett, és én második leszek te utánad, és Saul is, az én atyám, tudja, hogy így lesz.
ie nisaontsie’e ty hoe: Ko hemban-drehe; fa tsy ho oni-pità’ i Saole raeko; le ihe ty ho mpifehe Israele vaho ho mpiama’o iraho; toe fohi’ i Saole raeko.
18 És szövetséget kötének ketten az Úr előtt. És Dávid az erdőben marada, Jonathán pedig haza ment.
Aa le nifañina añatrefa’ Iehovà eo iereo roe; nimoneñe añ’ ala ao t’i Davide, vaho nimpoly mb’ an-kiboho’e añe t’Ionatane.
19 És felmenének a Zifeusok Saulhoz Gibeába, mondván: Avagy nem nálunk lappang-é Dávid az erős helyeken az erdőben, Hakila halmán, mely a sivatagtól jobbkézre van?!
Niheo mb’amy Saole e Gibà mb’eo o nte-Zifeo nanao ty hoe: Tsy mietak’ ama’ay, amo fipalirañe amy alaio hao t’i Davide? an-kaboa’ i Kakilà atimo’ Iesimone ao?
20 Most azért minthogy lelkednek főkivánsága az, hogy lejőjj, óh király, jőjj le; és a mi gondunk lesz, hogy a királynak kezébe adjuk őt.
Aa le mizotsoa mb’eo ry mpanjaka, mizotsoa an-kapean-tsatrin’ arofo’o, le hatolo’ay am-pità’ i mpanjakay.
21 És monda Saul: Legyetek megáldva az Úrtól, hogy szánakoztok rajtam!
Le hoe t’i Saole; Ho tahie’ Iehovà, ami’ty fitretreza’ areo ahy.
22 Menjetek azért el, és vigyázzatok ezután is, hogy megtudjátok és meglássátok az ő tartózkodási helyét, és hogy ki látta őt ott, mert azt mondották nékem, hogy igen ravasz ő.
Akia arè, venteo le arendreho indraike, vaho oniño i toem-pipalira’ey; fa inao, toe mpamañahy re.
23 Annakokáért nézzetek meg és tudjatok meg minden búvóhelyet, a hol ő lappang és minden bizonynyal térjetek vissza hozzám, hogy elmenjek veletek; és ha az országban van, kikutatom őt Júdának minden ezrei között.
Aa le arendreho naho fohìno o toem-pipalira’eo, le mibaliha mb’amako mb’etoa reketse i niventeñey vaho hindrezako; ie amy zay, kanao an-tane ao re, le ho kodebèko amo arivo’ Iehodao.
24 Azok pedig felkelének, és elmenének Zifbe Saul előtt. Dávid pedig és az ő emberei Máon pusztájában valának a mezőségen, a mely a sivatagtól jobbkézre van.
Aa le niavotse iereo niaolo i Saole mb’e Zife mb’eo; fe tan-dratraratra’ i Maone añe t’i Davide naho ondati’eo, añ’Arabà atimo’ Iesimone ao.
25 És elméne Saul az ő embereivel együtt, hogy megkeresse őt. Dávidnak azonban megizenték, és ő leszállott a kőszikláról, és Máon pusztájában tartózkodék. Mikor pedig meghallotta Saul, üldözé Dávidot Máon pusztájában.
Nimb’eo t’i Saole rekets’ o mpiama’eo hitsoek’ aze. Nitalilieñe t’i Davide; aa le nizotso mb’an-damilamy mb’eo re niambesatse an-dratraratra’ i Maone ao. Ie jinanji’ i Saole izay le nihoridàñe’e t’i Davide an-dratraratra’ i Maone añe.
26 És Saul a hegynek egyik oldalán méne, Dávid és az ő emberei pedig a hegynek másik oldalán. És épen, mikor Dávid nagyon sietett, hogy elmenekülhessen Saul elől, és Saul és az ő emberei már körül is kerítették Dávidot és az ő embereit, hogy megfogják,
Añ’ ila’ i vohitsey atoy t’i Saole le añ’ ila’e aroa t’i Davide naho o mpiama’eo; nalisa nienga ty fiatrefa’ i Saole t’i Davide, fa hiarikoboñe i Davide naho ondati’eo t’i Saole naho ondati’eo hitsepak’ aze.
27 Akkor érkezék egy követ Saulhoz, mondván: Siess és jőjj! mert a Filiszteusok betörtek az országba.
Fe nivotrak’ amy Saole ty mpihitrike, nanao ty hoe: Masikà, mihavia, fa mitavañe ty tanen-tika o nte-Pilistio.
28 Akkor megtére Saul Dávid üldözéséből, és a Filiszteusok ellen ment. Azért hívják azt a hegyet a menekülés kősziklájának.
Aa le nimpoly t’i Saole tsy nañoridañe i Davide fa nionjomb’ amo nte-Pilistio mb’eo; aa le natao Sela-Kamalekote i toetsey.
29 És Dávid elméne onnan, és Engedi erősségei közt tartózkodék.
Nionjoñe boak’ ao t’i Davide vaho nimoneñe an-kijoli’ i En-gedy ao.
