1 Sámuel 23
1 Értesíték pedig Dávidot, mondván: Ímé a Filiszteusok hadakoznak Kehilla ellen, és dúlják a szérűket.
Filisidini dunu da Giaila moilai amo doagala: lalu, gagoma gaheabolo fai amo wamolalu. Da: ibidi da amo sia: nabi.
2 Akkor megkérdezé Dávid az Urat, mondván: Elmenjek és leverjem-é ezeket a Filiszteusokat? És monda az Úr Dávidnak: Eredj el, és verd le a Filiszteusokat, és szabadítsd meg Kehillát.
Amaiba: le, e da Hina Godema amane adole ba: i, “Na da asili Filisidini dunu doagala: ma: bela: ?” Hina Gode da bu adole i, “Ma! Ili doagala: ma amola Giaila gaga: ma!”
3 A Dávid emberei azonban mondának néki: Ímé, mi itt Júdában is félünk, mennyivel inkább, ha Kehillába megyünk a Filiszteusok táborára.
Be Da: ibidi ea dunu da ema amane sia: i, “Guiwane Yuda sogega da nini beda: ma: ne ha lai liligi defele gala. Be ninia da Giaila amoga Filisidini dadi gagui doagala: musa: ahoasea, baligili se nabimu.”
4 Akkor Dávid ismét megkérdezé az Urat, az Úr pedig válaszola néki, és monda: Kelj fel, és menj el Kehillába, mert én a Filiszteusokat kezedbe adom.
Amaiba: le, Da: ibidi da bu Hina Godema adole ba: i. Amola Hina Gode da ema amane sia: i, “Masa! Giaila moilaiga doagala: musa: masa! Bai Na da di Filisidini dunu hasalasimusa: hamomu.”
5 Elméne azért Dávid és az ő emberei Kehillába, és harczola a Filiszteusok ellen, és elhajtá marhájokat, és felette igen megveré őket. És megszabadítá Dávid Kehilla lakosait.
Amaiba: le, Da: ibidi amola ea dunu da Giaila moilaiga asili, Filisidini dunuma doagala: i. Ilia da Filisidini dunu bagohame fane lelegele, ilia laigebo huluane sasamogei. Amowane, Da: ibidi da Giaila moilai gaga: i.
6 Lőn pedig, hogy a mikor Abjáthár, az Akhimélek fia Dávidhoz menekült, az efódot is magával vitte.
Abaia: da (Ahimelege egefe) da hobeale, Da: ibidima Giaila moilaiga madelaloba, e da ‘Ifode’ gaguli asi.
7 Megmondák akkor Saulnak, hogy Dávid Kehillába ment; és monda Saul: Kezembe adta őt az Isten, mert ott szorult, mivel kulcsos és záros városba méne.
Solo da Da: ibidi da Giaila amoga asi nababeba: le, e amane sia: i, “Gode da Da: ibidi amo na gasaga fama: ne, nama i dagoi. Da: ibidi da gagili sali moilai amo ganodini asiba: le, hisu hi sanenesi dagoi.”
8 És összegyűjté Saul a harczra az egész népet, hogy Kehillába menjen, és körülfogja Dávidot és az ő embereit.
Amaiba: le, Solo da ea dadi gagui dunu gegemusa: misa: ne wele sia: i. Ilia da Giaila amoma doagala: le, Da: ibidi amola ea dunu amoga gagili salawane esalu, ilima gegemusa: dawa: i galu.
9 Mikor pedig Dávid megtudta, hogy Saul ő ellene gonoszt forral, mondá Abjáthár papnak: Hozd elő az efódot.
Da: ibidi da Solo ema doagala: musa: ilegelalu, amo nababeba: le, e da gobele salasu dunu Abaia: da ema amane sia: i, “Ifode amo goeguda: gaguli misa!”
10 És monda Dávid: Uram, Izráel Istene! bizonynyal meghallotta a te szolgád, hogy Saul ide akar jőni Kehillába, hogy elpusztítsa a várost miattam.
Amalalu, Da: ibidi amane sia: i, “Isala: ili ilia Hina Gode! Na da nabi amo na hamobega, Solo da Giaila amoga misini, moilai wadela: lesimusa: ilegelala.
11 Vajjon kezébe adnak-é engem Kehilla lakosai? Vajjon lejön-é Saul, a mint hallotta a te szolgád? Óh Uram, Izráel Istene, mondd meg a te szolgádnak! És monda az Úr: Lejön.
Amo hamosea, Giaila fi dunu da na Soloma ima: bela: ? Na nabi defele, Solo da misa: bela: ? Isala: ili Hina Gode! Na da Dima edegesa! Nama adole ima!” Hina Gode da amane adole i, “Solo da misunu!”
12 És monda Dávid: Vajjon Saul kezébe adnak-é Kehilla lakosai engem és az én embereimet? És monda az Úr: Kezébe adnak.
Da: ibidi da bu adole ba: i, “Giaila fi dunu da Solo samogema: ne, na ema ima: bela: ?” Hina Gode da adole i, “Ilia da di ema imunu!”
13 Felkele azért Dávid és az ő emberei, mintegy hatszázan, és kimenének Kehillából, és ide s tova járnak vala, a hol csak járhatának. Midőn pedig Saulnak megmondák, hogy elmenekült Dávid Kehillából, felhagyott az elmenetellel.
Amaiba: le, Da: ibidi amola ea dunu (huluane da 600 agoane) da hedolowane Giaila yolesili, gadili ahoanu. Solo da Da: ibidi da Giaila amoga hobea: i, amo sia: nababeba: le, e da ea musa: ilegei yolesiagai.
14 És Dávid a pusztában tartózkodék az erős helyeken, és a Zif pusztájában levő hegységen marada. És Saul mindennap keresé, de az Isten nem adá őt kezébe.
Da: ibidi da agolo soge (wadela: i hafoga: i soge Sife moilai bai bagade gadenene gala) amo ganodini wamoaligi lalu. Solo da mae yolesili, Da: ibidi hogolalu. Be Hina Gode da Da: ibidi gaga: su.
15 Mikor pedig Dávid látta, hogy Saul kiment, hogy élete ellen törjön; és mikor Dávid a Zif pusztájában, az erdőben vala:
Da: ibidi e da Solo ea e medole legemu galebeya dawa: lebe, amo hi dawa: i galu. E da Houlese sogebi wadela: i hafoga: i soge Sife moilai bai bagade gadenene esalu.
16 Felkele Jonathán, a Saul fia, és elment Dávidhoz az erdőbe, és megerősíté az ő kezét az Istenben.
Yonada: ne da Da: ibidi ea dogo denesima: ne, amola Gode da e gaga: ma: ne esala amo olelema: ne, amoga asi.
17 És monda néki: Ne félj, mert Saulnak, az én atyámnak keze nem fog utólérni téged, és te király leszesz Izráel felett, és én második leszek te utánad, és Saul is, az én atyám, tudja, hogy így lesz.
E da Da: ibidima amane sia: i, “Mae beda: ma! Na ada Solo da di wadela: lesimu hamedei ba: mu. E da noga: le dawa: , amo di da fa: no ea hina bagade sogebi lamu, amola na da dia baligia hina ba: mu.”
18 És szövetséget kötének ketten az Úr előtt. És Dávid az erdőben marada, Jonathán pedig haza ment.
Ela da eso huluane dogolegele esaloma: ne sema ilegei. Da: ibidi da Houlese amoga esalu, amola Yonada: ne da hi diasuga asi.
19 És felmenének a Zifeusok Saulhoz Gibeába, mondván: Avagy nem nálunk lappang-é Dávid az erős helyeken az erdőben, Hakila halmán, mely a sivatagtól jobbkézre van?!
Sife fi dunu mogili da Gibia moilaiga Soloma asili ema amane sia: i, “Da: ibidi da ninia soge Houlese amo ganodini wamoaligisa. E da Ha: sila Goumi amo Yuda soge ga (south) la: idili esala.
20 Most azért minthogy lelkednek főkivánsága az, hogy lejőjj, óh király, jőjj le; és a mi gondunk lesz, hogy a királynak kezébe adjuk őt.
Hina bagade noga: idafa! Di da e gagulaligimu bagade hanai, amo ninia dawa: Amaiba: le, ninia sogega misa. Amasea, ninia da di amo dunu gagulaligima: ne, logo doasimu.”
21 És monda Saul: Legyetek megáldva az Úrtól, hogy szánakoztok rajtam!
Solo da ilima amane nodoi, “Dilia da nama asigiwane hamobeba: le, Hina Gode da dilima hahawane dogolegele hamomu da defea.
22 Menjetek azért el, és vigyázzatok ezután is, hogy megtudjátok és meglássátok az ő tartózkodási helyét, és hogy ki látta őt ott, mert azt mondották nékem, hogy igen ravasz ő.
Dilia ea wamoaligisu bu noga: le ba: ma: ne masa. Nowa da e ba: i galea, amo hogoma. Bai ea ogogole dawa: digisu hou, amo na da nabi.
23 Annakokáért nézzetek meg és tudjatok meg minden búvóhelyet, a hol ő lappang és minden bizonynyal térjetek vissza hozzám, hogy elmenjek veletek; és ha az országban van, kikutatom őt Júdának minden ezrei között.
Ea wamoaligisu sogebi huluane noga: le hogolalu, nama sia: legema. Amasea, na da nini masunu. E da dilia sogea amogaiwane esalea, na da ema fa: no bobogele gagulaligimu. Hedolo hame ba: sea, na da Yuda soge huluanedafa hogomu.”
24 Azok pedig felkelének, és elmenének Zifbe Saul előtt. Dávid pedig és az ő emberei Máon pusztájában valának a mezőségen, a mely a sivatagtól jobbkézre van.
Amalalu, Sife fi dunu da yolesili, ilia da Solo bisili Sife sogega buhagi. Da: ibidi amola ea dunu da Ma: ione hafoga: i soge, wadela: i fago Yuda soge ga (south) la: ididili amoga esalebe ba: i.
25 És elméne Saul az ő embereivel együtt, hogy megkeresse őt. Dávidnak azonban megizenték, és ő leszállott a kőszikláról, és Máon pusztájában tartózkodék. Mikor pedig meghallotta Saul, üldözé Dávidot Máon pusztájában.
Solo amola ea dunu da Da: ibidi hogola asi. Be Da: ibidi amo nababeba: le, gele agolo Ma: ione wadela: i hafoga: i soge amo ganodini diala, amoga asili esalu. Solo da Da: ibidi amo sogebia esalebe nabaloba, ema fa: no bobogemusa: asi.
26 És Saul a hegynek egyik oldalán méne, Dávid és az ő emberei pedig a hegynek másik oldalán. És épen, mikor Dávid nagyon sietett, hogy elmenekülhessen Saul elől, és Saul és az ő emberei már körül is kerítették Dávidot és az ő embereit, hogy megfogják,
Solo amola ea dunu da agolo la: idi esalu, amola Da: ibidi da agolo amogawane la: ididili esalebe ba: i. Da: ibidi amola ea dunu da hehenaia hobealebe ba: i. Bai Solo da ili gagulaligimu gadenene ba: i.
27 Akkor érkezék egy követ Saulhoz, mondván: Siess és jőjj! mert a Filiszteusok betörtek az országba.
Be amoha, sia: ne iasu dunu da Soloma doaga: le, ema amane sia: i, “Wahadafa buhagima! Filisidini dunu da ninia sogega doagala: le, golili daha.”
28 Akkor megtére Saul Dávid üldözéséből, és a Filiszteusok ellen ment. Azért hívják azt a hegyet a menekülés kősziklájának.
Amaiba: le, Solo da Da: ibidi sefasilalu yolesili, buhagili, Filisidini dunuma gegemusa: asi. Amaiba: le, ilia da amo agolo dio “Afafasu Agolo” asuli.
29 És Dávid elméne onnan, és Engedi erősségei közt tartózkodék.
Da: ibidi da amo soge yolesili, Enegedi sogega wamoaligimusa: asili, esalu.
