1 Sámuel 22
1 Elméne azért onnan Dávid, és elfutott Adullám barlangjába. És mikor meghallották testvérei és atyjának egész háza népe, oda menének hozzá.
Hitichun David in Gath adalhan Adullama songko sungah akisel’in ahi. Asopite le apa insung mite jousen ajahphat un ahengah achesuh un ahi.
2 És hozzá gyűlének mindazok, a kik nyomorúságban valának, és mindazok, a kiknek hitelezőik voltak, és minden elkeseredett ember, ő pedig vezérük lett azoknak; és mintegy négyszázan valának ő vele.
Chuin bol hesoh thoh, aleiba, alung genthei jouse le lunglhai louna jousen David chu ahin bel un ahile amaho chu jali tobang ahung lhing’un, David chu amaho lamkaiyin apangtan ahi.
3 És elméne onnan Dávid Miczpába, Moáb földére, és monda Moáb királyának: Hadd jőjjön ide hozzátok az én atyám és anyám, míg megtudom, hogy mit fog cselekedni velem az Isten.
Chujouvin David Moab gam'a Mizpeh kho’ah achen, hia chun aman lengpa jah’a, “Pathen in kachunga ipi abol ding kahet toh masangin, nakomah kanu le kapa nangho koma achenthei nadin neiphal peh in,” tin ngehna aneiyin ahi.
4 És vivé őket Moáb királya elé, és ott maradának vele mindaddig, míg Dávid a várban volt.
Hitichun David songko sunga aum sungsen, anule apa chu Moab lengpa komah aum lhone.
5 Gád próféta pedig monda Dávidnak: Ne maradj a várban, hanem eredj és menj el Júda földére. Elméne azért Dávid, és Héreth erdejébe ment.
Nikhat Gad themgao pan David koma, “Songko sungah umden hih’in naum’na dalhan lang Judah gam lang’ah chetan,” ati. Hichun David akipatdoh paiyin Hareth gamsung ajon tan ahi.
6 És meghallotta Saul, hogy előtűnt Dávid és azok az emberek, a kik vele valának; (Saul pedig Gibeában tartózkodék a hegyen a fa alatt és dárdája a kezében vala és szolgái mindnyájan mellette állának).
Judah gamsung ahunglut taiti thusoh Saul in ana jatan ahi. Hiche pettah’a chu Saul lengpa chu Gibeah khoa huisum phung noi khat’a ana toupet ahin, akhutah tengcha akichoiya, gal lamkailen ho akimvel’a tou uva ahi.
7 Monda azért Saul az ő szolgáinak, a kik mellette állottak: Halljátok meg Benjáminnak fiai! Isainak fia adni fog-é néktek mindnyájatoknak szántóföldeket és szőlőhegyeket, és mindnyájatokat ezredesekké és századosokká fog-é tenni,
Hiche thusoh ajah phat chun, Saul chun alamkai lenho masang ah hatah in asamin, “Ngaitem’un Benjamin miteho! David in nabonchauva loule lengpilei pedia kitem em? Asepaite lamkaiya pansah nadia kitem em?” ati.
8 Hogy mindnyájan összeesküdtetek ellenem? És senki sincs, a ki tudósítana engem, hogy fiam szövetséget kötött Isai fiával? És senki sincs közöttetek, a ki szánakoznék felettem, és megmondaná nékem, hogy fiam fellázította szolgámat ellenem, hogy leselkedjék utánam, mint a hogy e mai napon megtetszik?
“Hicheho jeh’a hi nanghon keima tha nadia lungthim nanei u ham? Kachapan Jesse chapatoh kitepna aneilhon chun, koimachan seipeh ding neigo pouve, keima dingin jong neigelkhoh peh pouve. Phaten kingai touvin! Kachapa tah injong eitha nading in atilkhou vin, eichanglhi lelen, ahinlah koimachan jong neiseipeh pouve,” ati.
9 Akkor felele az Edomita Doég, a ki Saul szolgái közt állott: Én láttam, hogy az Isai fia Nóbba ment vala az Akhitób fiához, Akhimélek paphoz.
Chutahchun Doeg kiti Edom mipa chu Saul toh anading khom lhonin, “Keiman Nob’a kana umlaiyin Jesse chapa chu ahungin, Ahitub chapa Ahimelech thempupa toh akihoulim lhon jong kamui,” ati.
10 A ki ő érette megkérdé az Urat, és eleséget adott néki, sőt a Filiszteus Góliáth kardját is néki adá.
Chule Ahimelech chun David din Pakai adohpeh’in chujongle nehding jong aluipeh in, Philistine mihatpa Goliath chemjam jong apei,” ati.
11 Akkor elkülde a király, hogy elhívják Akhimélek papot, az Akhitób fiát és atyjának egész házanépét, a papokat, a kik Nóbban valának; és eljövének mindnyájan a királyhoz.
Chuin Saul lengpan jong Ahitub chapa Ahimelech le ainkote chule Nob gamsung’a thempu kin bol jouse manding in mi asoltan ahi.
12 És monda Saul: Halld meg most te, Akhitóbnak fia! Ő pedig monda: Ímhol vagyok uram.
Aman a cheho ahung lhun phat’un, Saul’in lunghang tah’in, “Ahitub chapa ngaijin! Hichun Ahimelech in jong, “Lengpa ipi thu hitam?” tin adongin ahi.
13 És monda néki Saul: Miért ütöttetek pártot ellenem, te és Isainak fia, hogy kenyeret és kardot adtál néki, és ő érette megkérdezéd az Istent, hogy fellázadjon ellenem, hogy leselkedjék, mint a hogy most történik?
Saul in, “Ipijeh’a nangle Jesse chapan keidou na’a na natoh lhon ham? Ipijeh’a nehding le chemjam napeh ham? Ipijeh’a ama dinga Pathen koma nadohpeh ham? Ipijeh’a kei tha nadinga natilkhou ham? Tua eidouva, kei that dia chang pang jing ahi,” ati.
14 És felele Akhimélek a királynak, és monda: Minden szolgáid között kicsoda hűségesebb Dávidnál, a ki a királynak veje, és a ki akaratod szerint jár, és tisztelt ember a te házadban?
Ahimelech in adonbut in, “Ahinlah kapu, nasohte holah’a hi koi pentah hi natupa David banga kitah um am? David chu navengtup holah’a lamkai hiya chule leng inpi sung’a mitin in ajapentah hilou ham?” ati.
15 Vajjon csak ma kezdém-e az Istent ő érette megkérdezni? Távol legyen tőlem! Ne tulajdonítson olyat a király szolgájának, sem atyám egész házanépének, mert erről a dologról semmit sem tud a te szolgád, sem kicsinyt, sem nagyot.
“Ken ama dinga Pathen henga thudoh kabolpeh hi tuchunga hi apatna jong ahi tapoi. Ahinlah hiche chung change hin lengpan kei le kainsung mite neingoh thei pouvin te ajeh chu nang douna le tha nadia thil kigong ho hi khat’a khatcha kahepha poi.” Ati.
16 A király pedig monda: Meg kell halnod Akhimélek, néked és a te atyád egész házanépének!
Hiche tah chun lengpan jong Ahimelech jah ah, “Nathi teitei ding ahi, nangjong na insung mite jouse jong nabonchauva nathi teitei diu ahi,” tin ahohsal tai.
17 És monda a király a poroszlóknak, a kik mellette állának: Vegyétek körül és öljétek le az Úrnak papjait, mert az ő kezök is Dávid mellett vala, mert tudták, hogy ő menekül, és még sem mondták meg nékem. A király szolgái azonban nem akarták kezeiket felemelni, hogy az Úrnak papjaira rohanjanak.
Chule lengpan akoma ding ama ngah’a pang sepai pa jah’a chun, “Pakai thempuho hi that gam jengin, ijeh-inem itile, amaho jong hi David toh kikhutjop cheh ahiuve ajeh chu David ajamtai ti ahesoh keijun, ahinlah eiseipeh pouve!” ati. Ahinlah Saul sepaite ho chun Pakai thempuho tha jeng ding chu akhut alhang ngam tapouvin ahi.
18 Akkor monda a király Doégnak: Fordulj nékik te, és rohanj a papokra. És ellenük fordula az Edomita Doég, és ő rohana a papokra. És azon a napon nyolczvanöt embert ölt meg, a kik gyolcs efódot viselének.
Hichun lengpan Doeg jah’a, “Nangin bol jeng in,” atile, Edom mipa Doeg chun hiche nikho chun thempu vona kivon Pakai thempu som get le nga anathat gam’in ahi.
19 És Nóbot is, a papok városát fegyvernek élével vágatá le, mind a férfit, mind az asszonyt, mind a gyermeket, mind a csecsemőt; az ökröt és szamarat és bárányt, fegyvernek élével.
Chuin thempuho chenna Nob’ah achen, thempu ho insung mit jouse abouchauvin numeile pasal, chapangle nao noicheplai, bongchal jouse le sangante, kekngoiho geijin athatgam hel tan ahi.
20 Akhitób fiának, Akhiméleknek egy fia azonban, a kit Abjáthárnak hívtak, elmenekült, és Dávid után futott.
Ahin Ahimelech chapate lah’a amin Abiathar kitipa bouseh chu ajamdoh man’in David komah anajamlut tai.
21 És megmondá Abjáthár Dávidnak, hogy megölette Saul az Úrnak papjait.
Saul in Pakai thempu jouse athagam chu Abiathar in David komah aseipeh tai.
22 Dávid pedig monda Abjáthárnak: Tudtam én azt már aznap, mert ott volt az Edomita Doég, hogy bizonyosan megmondja Saulnak. Én adtam okot atyád egész házanépének halálára.
Hichun David in jong Abiathar jah ah, “Edom mipa Doeg kamu nia patna chu Saul jah-a aseitei tei ding kahetsa ahitai, keiman napa insung mite aboncha kathilosah ahitai.
23 Maradj nálam, ne félj; mert a ki az én életemet halálra keresi, az keresi a te életedet is, azért te bátorságosan lehetsz mellettem.
Keima koma um'in, kicha hih’in, keiman kahinkho phal ngam in navengbit nange, ajeh chu nangma thadinga naholpan, keijong tha dinga eihol ahi,” tin aseipeh tan ahi.
