1 Sámuel 20
1 Elfuta azért Dávid Nájóthból, mely Rámában van, és elméne és monda Jonathánnak: Mit cselekedtem? Mi vétkem van és mi bűnöm atyád előtt, hogy életemre tör?
達味由辣瑪納逃走，去見約納堂說：「我作了什麼，有什麼過錯，哪裏得了你父親，他竟要害我的性命﹖」
2 Ő pedig monda néki: Távol legyen! Te nem fogsz meghalni. Ímé az én atyám nem cselekszik sem nagy, sem kicsiny dolgot, hogy nékem meg ne mondaná. Miért titkolná el azért atyám előlem ezt a dolgot? Nem úgy van!
約納堂回答他說：「決沒有這回事，你決死不了。看，我父親無論作什麼大事小事，沒有不告訴我的；為什麼我父親偏要對我隱瞞這事呢﹖決不會的! 」
3 Mindazáltal Dávid még megesküvék, és monda: Bizonyára tudja a te atyád, hogy te kedvelsz engem, azért azt gondolá: Ne tudja ezt Jonathán, hogy valamikép meg ne szomorodjék. De bizonyára él az Úr és él a te lelked, hogy alig egy lépés van köztem és a halál között.
達味卻對他說：「你父親明知我在你眼裏得寵，所以他想：不要要約納堂知道這事，免得他悲傷。總之，我指著永生的上主敢在你面前發誓：我與死之間只差一步! 」
4 És felele Jonathán Dávidnak: A mit lelked kiván, megteszem éretted.
約納堂對達味說：「你願意我為你作什麼﹖」
5 És monda Dávid Jonathánnak: Ímé holnap újhold lesz, mikor a királylyal kellene leülnöm, hogy egyem, de te bocsáss el engem, hogy elrejtőzzem a mezőn a harmadik nap estvéjéig.
達味回答約納堂說：「看，明天是月朔，我原該和君王同席吃飯，但你讓我走，藏在田野間，直到第三丌晚上。
6 Ha kérdezősködnék atyád utánam, ezt mondjad: Sürgősen kéredzett Dávid tőlem, hogy elmehessen Bethlehembe, az ő városába, mert ott az egész nemzetségnek esztendőnként való áldozatja van most.
如果你父親發覺我不在，你應說：達味懇求我，讓他逃回白冷本城，因為在那裏全族舉行年祭。
7 Ha azt fogja mondani: Jól van, úgy békessége van a te szolgádnak; ha pedig nagyon megharagudnék, úgy tudd meg, hogy a gonosz tettre elhatározta magát.
他若說：好! 你的僕人就平安無事；他若勃然大怒，你就該知道：他已決意行惡。
8 Cselekedjél azért irgalmasságot a te szolgáddal, mert az Úr előtt szövetséget kötöttél én velem, a te szolgáddal. Ha azonban gonoszság van bennem, ölj meg te; miért vinnél atyádhoz engemet?
望你仁慈對待你僕人! 因你使你因上主的名與你訂了盟約；假若我有罪惡，你可殺我，為何偏要將我交給你父親呢﹖」
9 Jonathán pedig felelé: Távol legyen az tőled! Ha bizonyosan megtudom, hogy atyám elhatározta magát arra, hogy a gonosz tettet rajtad végrehajtsa, avagy nem mondanám-é meg azt néked?
約納堂答說：「千萬別這樣想! 如果我確實知道，我父親決意要加害你，豈有不告訴你的嗎﹖」
10 És monda Dávid Jonathánnak: Kicsoda adja nékem tudtomra, hogy a mit atyád felelni fog néked, szigorú-é?
達味就問約納堂說：「若你父親嚴厲答覆你，誰來通知我﹖」
11 És monda Jonathán Dávidnak: Jer, menjünk ki a mezőre; és kimenének mindketten a mezőre.
約納堂對達味說：「來，我們往田間去」。二人就往田間去了。
12 Akkor monda Jonathán Dávidnak: Az Úr az Izráelnek Istene; ha kipuhatolhatom atyámtól holnap ilyenkorig vagy holnapután, hogy ímé Dávid iránt jó akarattal van, tehát nem küldök-é ki akkor hozzád és jelentem-é meg néked?
約納堂對達味說：「上主，以色列的天主作證：明天或天這時候，我探得了我父親的意思，對達味有或否，我必派人來告訴你。
13 Úgy cselekedjék az Úr Jonathánnal most és azután is, ha atyámnak az tetszenék, hogy gonoszszal illessen téged: hogy tudtodra adom néked, és elküldelek téged, hogy békében elmehess. És az Úr legyen veled, mint volt az én atyámmal!
倘若我父親願意加害你，我若不通知你，不放你走，使你平安離去，願上主這樣這樣加倍罰我約納堂! 願上主與你同在，有如曾與我父親同在一樣!
14 És ne csak a míg én élek, és ne csak magammal cselekedjél az Úrnak irgalmassága szerint, hogy meg ne haljak;
若我那時尚在人世，願你對我表示上主的仁慈；設若我死了，
15 Hanem meg ne vond irgalmasságodat az én házamtól soha, még akkor se, hogyha az Úr kiirtja Dávid ellenségeit, mindegyiket a földnek színéről!
願你不要由我家永遠撤消你的仁慈! 連當上主由地面上一一剷除達味的敵人時；
16 Így szerze szövetséget Jonathán a Dávid házával; mondván: vegyen számot az Úr a Dávid ellenségeitől.
若約納堂的名字被達味家族消滅了，願上主藉達味的仇人的手追究此案! 」
17 És Jonathán még egyszer megesketé Dávidot, iránta való szeretetéből; mert úgy szerette őt, mint a saját lelkét.
約納堂由於愛達味，再向他起了誓，因為他愛達味如愛自己的性命。
18 Monda pedig néki Jonathán: Holnap újhold lesz, és kérdezősködni fognak utánad, mert helyed üres leend.
約納堂又對他說：「明日是月朔，因為占座位空著，人必注意你不在，
19 A harmadik napon pedig jőjj alá gyorsan, és eredj arra a helyre, a hol elrejtőzél amaz esemény napján, és maradj ott az útmutató kő mellett.
到第三天，人必更注意你不在；那麼，你要到你曾出事那日藏身的地方去，坐在那石堆旁邊。
20 És én három nyilat lövök oldalához, mintha magamtól czélba lőnék.
到第三天，我要向石堆射箭，仿佛射靶。
21 És ímé utánuk küldöm a gyermeket: Eredj, keresd meg a nyilakat. Ha azt mondom a gyermeknek: Ímé mögötted vannak emerre: hozd el azokat és jőjj elő, mert békességed van néked, és nincs baj, él az Úr!
看，我必打發一童僕去找箭，假如我我對童說：看，箭在你後面，拾回來吧! 你就可以出來，我指著永生的上主起誓：你必平安無事。
22 Ha pedig azt mondom a gyermeknek: Ímé előtted vannak a nyilak amarra: akkor menj el, mert elküldött téged az Úr.
倘若我對童僕自己說：看，箭在你前面。你就走吧! 因為上主打發你走。
23 És erre a dologra nézve, a melyet megbeszéltünk egymás közt, ímé az Úr legyen bizonyság közöttem és közötted mind örökké!
至於我和你現今所說的這話，有上主在我和你中間，永遠作證」。
24 Elrejtőzék azért Dávid a mezőn. És mikor az újhold eljött, leült a király az ebédhez, hogy egyék.
於是達味就去藏在田野間；到了月朔，君王入席吃飯。
25 És mikor leült a király a maga székébe, most is úgy, mint máskor, a fal mellett levő székbe: Jonathán felkele, és Abner ült Saul mellé; a Dávid helye pedig üres vala.
君王照例靠著牆坐在自己的位上，約納堂坐在他對面，阿貝乃爾坐在撒烏耳旁邊，達味的地方空著。
26 És Saul semmit sem szólott azon a napon, mert azt gondolá: Valami történt vele; nem tiszta, bizonyosan nem tiszta.
撒烏耳那天沒有說什麼，因為他想事情出於偶然，或許他染了不潔，還沒有自潔。
27 És lőn az újhold után következő napon, a második napon, mikor ismét üres volt a Dávid helye, monda Saul az ő fiának, Jonathánnak: Isainak fia miért nem jött el az ebédre sem tegnap, sem ma?
日，即初二日，達味的座位仍空著，撒烏耳就對兒子約納堂說：「為什麼葉瑟的兒子昨日沒有來赴宴，今日又沒有來﹖」
28 Jonathán pedig felele Saulnak: Elkéredzék tőlem Dávid Bethlehembe;
約納堂答覆撒烏耳說：「達味懇求我許他往白冷去。
29 És monda: Ugyan bocsáss el engem, mert nemzetségünknek áldozata van most a városban, és ezt parancsolta nékem bátyám; azért, ha kedvelsz engem, kérlek, hadd menjek el, hogy megnézzem testvéreimet. Ezért nem jött el a király asztalához.
他說：求你讓我去，因為在城裏我們要舉行族祭，我的兄弟定要我去；所以，假若我在你眼中獲寵，求你讓我去，容我得見我的兄弟；為此，他沒有來赴君王的筳席」。
30 Akkor felgerjede Saulnak haragja Jonathán ellen és monda néki: Te elfajult, engedetlen gyermek! Jól tudom, hogy kiválasztottad az Isainak fiát a magad gyalázatára és anyád szemérmének gyalázatára!
撒烏耳對約納堂勃然大怒，對他說：「娼婦的兒子! 豈能我不知道你同葉瑟的兒子一夥，甚至羞辱你自己，又我羞辱你母親的私處嗎﹖
31 Mert mindaddig, míg Isainak fia él a földön, nem állhatsz fenn sem te, sem a te királyságod; most azért küldj érette, és hozasd ide őt hozzám, mert ő a halál fia.
你要知道，葉瑟的兒子活在世上一天，你連你的王位都不得穩當! 如今你差人去，把他給我抓來，因為他是該死的人」。
32 Jonathán pedig felele Saulnak, az ő atyjának, és monda néki: Miért kell meghalnia, mit vétett?
約納堂回答他父親撒烏耳說：「為什麼他該死﹖他作了什麼事﹖」
33 Akkor Saul utána dobta dárdáját, hogy általüsse őt. És megérté Jonathán, hogy atyja elvégezé, hogy megölje Dávidot.
撒烏耳就舉起槍來要刺死他，約納堂便明白他父親已決意要殺達味。
34 És felkele Jonathán az asztaltól nagy haraggal, és semmit sem evék az újholdnak második napján, mert bánkódott Dávid miatt, mivel atyja gyalázattal illeté őt.
約納堂就起來，氣憤憤地離開了筳席；初二那天，也沒有吃飯，因為他為達味擔憂，又因為他父親辱罵了自己。
35 És reggel kiméne Jonathán a mezőre a Dáviddal együtt meghatározott időben, és egy kis gyermek volt vele.
次日清晨，約納堂按照他與達味的約會，往田間去了；有個童僕跟隨著他。
36 És monda a gyermeknek: Eredj, keresd meg a nyilakat, a melyeket ellövök. És mikor a gyermek elfutott, ellövé a nyilat, úgy hogy rajta túl méne.
他對那童僕說：「跑去，找所放的箭! 」童僕往前跑時，他又向前放了一箭。
37 És mikor a gyermek arra a helyre érkezék, a hol a nyíl vala, melyet Jonathán ellőtt, a gyermek után kiálta Jonathán, és monda: Avagy nem tovább van-é a nyíl előtted?
當僮僕來到約納堂所射到的地方，約納堂就在僮後面喊說：「箭不是在你前面嗎﹖」
38 És kiálta Jonathán a gyermek után: Gyorsan siess, meg ne állj! És a gyermek, ki Jonathánnal vala, felszedé a nyilat és urához ment.
約納堂又在僮僕後面喊說：「趕快跑去，不要站住! 」約納堂的僮僕就拾了箭，給主人拿來。
39 A gyermek pedig semmit sem értett, hanem csak Jonathán és Dávid értették e dolgot.
那僮僕卻不知道是意思，只有約納堂和達味知道。
40 Átadá azután Jonathán fegyverét a gyermeknek, a ki vele volt, és monda néki: Eredj el, vidd be a városba.
然後約納堂把自己的武器交給他的僕僮，向他說：「帶回城去吧! 」
41 Mikor pedig elment a gyermek, felkele Dávid a kő déli oldala mellől és arczczal a földre borula, és háromszor meghajtotta magát; és megcsókolták egymást, és együtt sírtak, mígnem Dávid hangosan zokogott.
僮僕走後，達味就為不堆旁起來，俯伏在地，拜了三拜；以後他們彼此相吻，二人相抱對泣，達味哭得更甚。
42 Akkor monda Jonathán Dávidnak: Eredj el békességgel! Mivelhogy megesküdtünk mind a ketten az Úrnak nevére, mondván: Az Úr legyen köztem és közted, az én magom között és a te magod között örökre. Felkele ezután és elméne. Jonathán pedig bement a városba.
最後，約納堂對達味說：「你平安去吧! 照我們兩人以上主的名所起的誓：願上主永遠在我和你之間，在我的後代與你的後代之間! 」 達味就動身走了，約納堂也回到城裏﹖
