1 Sámuel 2
1 És imádkozék Anna, és monda: Örvendez az én szívem az Úrban, Felmagasztaltatott az én szarvam az Úrban. Az én szám felnyílt ellenségeim ellen, Mert szabadításodnak örvendezek én!
Chuin hiti hin Hannah ataovin, “Kalungsung Pakaiyah akipah jinge, Pakaiyin eihat sah tai, Tun kamelma te donbutna ding kanei tai; Kakipahe’ ajeh chu nangman neilhatdoh tai.
2 Senki sincs olyan szent, mint az Úr, Sőt rajtad kivül senki sincs. Nincsen olyan kőszál, mint a mi Istenünk.
Pakai tobanga theng adang aumpoi! Nangma tobang koima dang aumpoi, Eiho Pathen tobang songpi dang aumpoi.
3 Ne szóljatok oly kevélyen, oly nagyon kevélyen; Szátokból ne jőjjön kérkedő szó, Mert mindentudó Isten az Úr, És a cselekedeteket ő ítéli meg.
Kiletsah vallin thu seidan, Hoitho nathu Nakam’in phapoh hih hellin. ahetlou imacha aumpoi, natohho jouse thu atanding ahi.
4 Az erős kézíjjasokat megrontja, És a roskadozókat erővel övedzi fel,
Galhat te thalpi jouse tunvang akiheh bongtan, mi thalhom chu thahat akisotai.
5 A megelégedettek bérért szegődnek el, Éhezők pedig nem lesznek; S míg a magtalan hét gyermeket szül, A sok gyermekű megfogyatkozik.
Oi vasetna neten, nehding nelouvin kel thoh in aum’un, agilkelho avasoh tauve.
Pakaiyin thinale hinna ani gellin apen, aman abang lhankhuh ah alhahsuh sah in, abang akaithouve. (Sheol h7585)
7 Az Úr szegénynyé tesz és gazdagít, Megaláz s fel is magasztal;
Pakai in abang avaichat sah’in, adang ahao sah in choisang in. abang alhahsuh sah in abang aphong ding in ahi.
8 Felemeli a porból a szegényt, És a sárból kihozza a szűkölködőt, Hogy ültesse hatalmasok mellé, És a dicsőségnek székét adja nékik; Mert az Úré a földnek oszlopai, És azokra helyezé a föld kerekségét.
Aman vaichaho leivuija konin aphong sangin chule angaichate vutvam lah’a kon’in aneiloute achoisangin ahi. Leng chapate lah’a tousah dingle, loupina laltouna-a tousah-a, thilsemho jouse hi Pakai ja ding ahi, chule vannoija thilho jouse kitoh tah in akoiye.
9 Híveinek lábait megoltalmazza, De az istentelenek setétségben némulnak el, Mert nem az erő teszi hatalmassá az embert.
Aman ama dinga tahsan umtah hochu aventup ding ahi, ahinlah michonse ho chu muthim lah’a mangthah ding ahiuve. Ajeh chu athahat na a koimacha dingjoulou ding ahi.
10 Az Úr, a kik vele versengenek, megrontja, Mennydörög felettök az égben, Az Úr megítéli a földnek határait, Királyának pedig hatalmat ad, És felemeli felkentjének szarvát!
Pakai douna-a galsat ho chu cheh chao ding ahiuve, amaho douna-a vana kona keh alhah sah ding ahi; Pakaiyin vana kon in thu ahin tan in amadinga thaonu changho chung ah, vannoija aman alengho thuneina apen athanei nao abelap peh in ahi.
11 Elméne ezután Elkána Rámába az ő házához; a gyermek pedig az Úrnak szolgája lett Éli pap előtt.
Chujouvin Samuel jaolouvin, Elkanah jong a in lam Ramah kho ah akiletan ahi.
12 Éli fiai azonban Béliál fiai valának, nem ismerék az Urat.
Eli chapa teni chu migilou michavai ahilhon toh kilhon’in Pakai gin nale jana pelou ahilhone.
13 És a papoknak ez vala szokásuk a néppel szemben: Ha mikor valaki áldozatot tesz vala, eljött a papnak szolgája, midőn a húst főzték, és a háromágú villácska az ő kezében vala;
Hichelaiya thempu hija atoh dingdol mi koi tobang hamkhat in kilhaina atodoh teng lhachapa chun, sa kithat kihonsou pet tah leh satul kathum neikhat ahin puma ahinsol jia ahi.
14 És beüti vala a serpenyőbe, vagy üstbe, vagy fazékba, vagy edénybe, és mindent, a mit a villácskával kihúz, magának veszi el a pap. Így cselekesznek egész Izráellel, kik oda mennek Silóba.
Hiche thihkhe chu khangbel sunga asolutna, asodoh pen pen chu Eli chate apeh ding, Israel chate Shiloh a gan kilhaina hunglha jouse hitia chu gihna aneiji lhon ahi.
15 És minekelőtte a kövérét megáldoznák, eljön a papnak szolgája és azt mondja az áldozó embernek: Adj a papnak sütni való húst, mert nem fogad el tőled főtt húst, hanem csak nyerset.
Abang komle sathaoho kilhutvam masangle thempupa sohpa chu hunga kilhaina ganthatpa jah’a chu hitia ahung sei jin, “Thempupa kigo ding sahing neipen, ajeh chu aman nangma honminsa chu akilah louhel ding ahi, sahing bou adei ahiye,” tia ahung sei ding ahi.
16 És ha az ember azt mondja néki: Hadd gyújtsák meg most a kövérét, azután vedd el, a mint lelked kívánja: akkor azt mondják vala: Semmiképen nem, hanem most adjad, mert ha nem, erővel elveszem.
Mihem gan kilhaina kin sempa chun hitin adonbut jin ahi, “Nadeijat jat kilah in, ahinlah athao kihallha masading ahi,” atijin, ahin thempu sohpan jong, “Ahipoi nangman atuma neipeh doh ding ahi, achuti louva ahileh keiman pumhatna kalah Peh ding nahi,” tin aseijin ahi.
17 Igen nagy volt azért az ifjaknak bűne az Úr előtt, mert az emberek megútálják vala az Úrnak áldozatát.
Hitichun hiche khangthah teni chonsetna chu akhohlheh jengtan, ajeh chu Pakai maicham jeng jong chu kimit thipna changing aneitauvin ahi.
18 Sámuel pedig szolgál vala az Úrnak, mint gyermek, gyolcs efóddal körül övezve.
Ahinlah Samuel chu chapang cha hijongle, Pakai lhachan apangtai. Thempu kivonna tupat ponnem khat in akong akigah jin Pakai angsung ah lhachan apang jitan ahi.
19 És anyja kicsiny felső ruhát csinált vala néki, és felvivé néki esztendőnként, mikor férjével felment az esztendőnként való áldozat bemutatására.
Kumseh leh anun sangkhol chol neo khat akhuipeh in ainneipu toh kilhaina gantha bolding in achekhom lhonin ahi.
20 És megáldá Éli Elkánát és az ő feleségét, és monda: Adjon az Úr néked magzatot ez asszonytól a helyett, a kiért könyörgött, és a kit az Úrnak kért. És haza menének.
Inlama ahung kile masang teng’u leh, Eli in Elkanah le ainneipi phatthei abohjin chule hitin aseiji’e, “Pakaiyin hiche na inneipi chapa khat napeh jeh in, amanu’a konin chale nao tampi nahinsah hen,” tin aseiye.
21 És meglátogatá az Úr Annát, ki az ő méhében fogada, és szült három fiút és két leányt. És a gyermek Sámuel felnevekedék az Úrnál.
Chule Pakaiyin chapa thumle chanu ni apen, hitichun Samuel chu Pakai angsung’a ahung khangtou touvin ahi.
22 Éli pedig igen vén vala, és meghallá mindazt, a mit fiai cselekesznek egész Izráellel, és hogy az asszonyokkal hálnak, kik a gyülekezet sátorának nyílása előtt szolgálnak.
Tun Eli chu ateh lheh jeng tan, chujong le achapa tenin Israel mi tampi abol nalhon thu kithang, kikhopna ponbuh kotpi phunga lhacha a pang numeiho aluppi lhon jong ajatai.
23 Monda azért nékik: Miért cselekesztek ilyen dolgot? Mert hallom a ti gonosz cselekedeteiteket mind az egész néptől.
Hijeh chun Eli in ajah lhon ah, “Nathilbol lhon jouse Israel mipiten kakoma aseiyun kajasoh keitai, ipi bolla hitobang chonsetna hi nabol lhon ham?
24 Ne tegyétek fiaim! mert nem jó hír az, melyet hallok; vétkessé teszitek az Úrnak népét.
Na ngah teitei lhon ding ahi, kachateni! Pakai mitea kona kajah thucheng hohi ahoihih beh jeng in ahi.
25 Ha ember embertársa ellen vétkezik, megítéli az Isten; de ha az Úr ellen vétkezik az ember, ki lehetne érette közbenjáró? De nem hallgatának atyjok szavára, mert az Úr meg akará őket ölni.
Mihem khat chu mihem dang khat douna-a achonset na ahileh Pathen in asuhcham thei ahi, amavang mihem khat chu Pakai douna a achonsetna ahileh, koipen in ama dinga asei champeh ding hitam?” ati. Ahinlah Eli chapa tenin apa thusei ngainah sah in anei lhon poi. Hijeh chun Pakaiyin amani thina ding gonsan akoi tai.
26 A gyermek Sámuel pedig folytonosan növekedék és kedves volt mind az Úr, mind az emberek előtt.
Chapang cha hijongle, Samuel vang chu Pakai le mihemte mitmu’n akhangtou touvin ahi.
27 És eljöve Istennek embere Élihez, és monda néki: Így szól az Úr: Nem jelentettem-é ki magamat atyád házának, midőn Égyiptomban a Faraó házában valának?
Nikhat hi Pathen mi khat Eli koma ahung in, ahin amachu Pakaiya konin thu ahinpo in, hitin aseipeh tai, “Keima, Egypt gamsung Pharaoh insunga sohchanga aumlaiyuva napa insung mite henga kei le kei kiphong doh’a kahitai.
28 És kiválasztám őt papnak Izráel minden nemzetségei közül magamnak, hogy áldozzon az én oltáromon; hogy füstölő szert füstölögtessen, hogy az efódot előttem viselje; és atyád házára bíztam Izráel fiainak minden tüzes áldozatait.
Keiman Aaron hi Israel phung jousea kona kathempu hiding chule ka maicham chunga thilto ding, gim namtwi halding chule kamasanga thempu sangkhol chol kivon’a, kakin tong ding’a kalhendoh nahi hilou ham? Chule Israel chatea kona kimudoh keidinga thilto jouse chu napa insung mite kapeh dohsa ahitai.
29 Miért tapossátok meg az én véres áldozatomat és ételáldozatomat, melyet rendeltem e hajlékban? És te többre becsülöd fiaidat, mint engem, hogy magatokat hízlaljátok az én népem Izráel minden áldozatának elejével.
Achutia ahileh ipi dinga kaumna a kathupeh gankilhaina le kathilto napai manga, kami Israelte thilpeh jousea kona ahoipen chun nathaodoh sah na dinga keisanga nachapa teni naja boljoh ham? Kami Israelte thilto aphalai laiya chu nangho kivah thaochet nahiu hitam?” ati.
30 Azért így szól az Úr, Izráelnek Istene, jóllehet megmondottam, hogy a te házad és atyádnak háza mindörökké én előttem jár; de most, azt mondja az Úr, távol legyen tőlem, mert a kik engem tisztelnek, azoknak tisztességet szerzek, a kik azonban engem megutálnak, megutáltatnak.
“Hijeh a chu Pakai Israel Pathen in hitin aseiye, keiman nangma Levi insungle napa insung chu imatih chana kathempu a pang diu ahi tia nasei sa ahin, ahinlah keima eija a chu keiman jong amachu kaja ding ahi, chule keima giltah’a eibol louva chu keiman jong kakhohsah lou ding ahi.
31 Ímé, napok jőnek, és levágom a te karodat és atyád házának karját, hogy ne legyen vén ember a te házadban.
Phat ahung lhunge, vetan, Keiman nathaneina kasuh bei nading nikho ahung nai tul tule, Hiteng chule nain sunga pasal tehse khat chabeh jong hung umlou ding ahiye.
32 És meglátod az Isten hajlékának szorongattatását, mind a helyett, a mi jót cselekedett volna Izráellel; és nem lészen vén ember a te házadban soha.
Hiche phatteng chule Israel te kipe haona chu nangman ngaicha geova, namit lhilha lha a nahin vet ding ahi chujongle nainsunga kona pasal ateh’a thi khatna khat cha jong umdoh lou ding ahitai.
33 Mindazonáltal nem fogok mindenkit kiirtani oltárom mellől, te éretted, hogy szemeidet emészszem és lelkedet gyötörjem; de egész házadnépe férfikorban hal meg.
Ahingdoh chasun jong gim hesoh thoh'a umdiu, chule achate hou jong thise jenga thi diu ahi.
34 És az legyen előtted a jel, a mi következik két fiadra, Hofnira és Fineásra, hogy egy napon halnak meg mind a ketten.
Kathusei ho adih avetsahna chu, kathusei hochu hung guilhung ding, hichu nachateni chunga hung lhung ding, Hophni chule Phinehas, nikhat sunga ani lhon’a thiding ahi!
35 Támasztok azonban magamnak hűséges papot, ki kedvem és akaratom szerint cselekszik; és építek néki állandó házat, és az én felkentem előtt fog járni mindenkor.
Chutengle keiman tahsan umtah thempu eijen dingle kalung deitah bolding katundoh ding ahi. Ainsung jeng jong katundoh peh a, chule amaho chu kaleng tundoh ho thempu a tonsot'a pang dingu ahi.
36 És lészen, hogy mind az, a ki megmarad a te házadból, eljön, hogy leboruljon előtte egy ezüst pénzecskéért és egy darab kenyérért, és ezt mondja: ugyan helyezz el engem a papi tisztségek egyikébe, hogy ehessem egy falat kenyeret.
Chuteng nainsung’a ahing chengse a angsunga bohkhup uva, paisa le an athum diu, “Lungset tah in” tia asei diu, natoh ding neipeuvin, thempuho lah ah, chuteng keihon nehding kham neitavinge, atidiu ahi,” ati.
