1 Sámuel 19
1 És szóla Saul fiának, Jonathánnak, és a többi szolgáinak, hogy öljék meg Dávidot; de Jonathán, a Saul fia nagyon szereté őt.
OLELO aku la o Saula ia Ionatana i kana keiki, a i kana poe kauwa a pau, e pepehi ia Davida:
2 Megmondá azért Jonathán Dávidnak, mondván: Az én atyám, Saul azon van, hogy téged megöljön, azért vigyázz magadra reggel; titkos helyen tartózkodjál és rejtsd el magad.
Aka o Ionatana, ke keiki a Saula ua nui kona aloha ia Davida. Hai aku la o Ionatana ia Davida, i aku la, Ke imi nei o Saula, ko'u makuakane, e pepehi ia oe. Ano hoi, ke noi aku nei au ia oe, e malama ia oe iho a kakahiaka, a e noho ma kahi malu, a e huna ia oe iho.
3 Én pedig kimegyek, és atyám mellett megállok a mezőn, a hol te leszesz, és beszélni fogok atyámmal felőled, és meglátom, mint lesz, és tudtodra adom néked.
A e hele aku au mawaho a e ku me ko'u makuakane ma ke kula, ma kou wahi, a e olelo aku au i ko'u makuakane nou, a e hai aku au ia oe i ka'u mea i ike ai.
4 És Jonathán kedvezően nyilatkozék Dávid felől az ő atyja, Saul előtt, és monda néki: Ne vétkezzék a király Dávid ellen, az ő szolgája ellen, mert ő nem vétett néked, sőt szolgálata felette hasznos volt néked.
A olelo pono aku la o Ionatana ia Saula kona makuakane no Davida, i aku la ia ia, Mai noho a hana hewa ke alii i kana kauwa ia Davida; no ka mea, aole oia i hana hewa mai ia oe, aka, ua pono loa kana hana ana ia oe.
5 Mert ő koczkára tette életét és megverte a Filiszteust, és az Úr nagy szabadulást szerze az egész Izráelnek. Te láttad azt és örültél rajta; miért vétkeznél azért az ártatlan vér ellen, megölvén Dávidot ok nélkül.
Ua waiho oia i kona ola iloko o kona lima, a pepehi aku la i ke kanaka Pilisetia, a ua hana mai o Iehova i ke ola nui no ka Iseraela n pau: ua ike no oe, a ua olioli no hoi; no ke aha la oe e hana hewa i ke koko hala ole, e pepehi hala ole ia Davida.
6 És hallgatott Saul Jonathán szavára, és megesküvék Saul: Él az Úr, hogy nem fog megöletni!
Hoolohe o Saula i ka leo o Ionatana; a hoohiki iho la ma ke ola o Iehova, aole ia e make.
7 Akkor szólítá Jonathán Dávidot, és megmondá néki Jonathán mind e beszédeket; és Saulhoz vezeté Jonathán Dávidot, a ki ismét olyan lőn előtte, mint annakelőtte.
Kahea aku la o Ionatana ia Davida, a hai aku la o Ionatana ia ia i keia mau mea a pau: a lawe mai oia ia Davida io Saula la, a noho ia imua ona e like me na la mamua.
8 A háború pedig ismét megkezdődék, és Dávid kivonula, és harczola a Filiszteusok ellen, és nagy vereséget okozott nékik, és azok elfutának előle.
A he kana hou: a hele aku la o Davida, a kaua aku i ko Pilisetia, a pepehi aku la ia lakou me ka luku nui: a holo lakou mai kona alo aku.
9 Az Istentől küldött gonosz lélek azonban megszállta Sault, mikor házában ült és dárdája kezében vala; Dávid pedig pengeté a hárfát kezével.
A maluna o Saula ka uhane ino na Iehova mai, i kona noho ana iloko o kona hale, me ka ihe ma kona lima: a hookanikani iho la o Davida me kona lima.
10 Akkor Saul a dárdával Dávidot a falhoz akará szegezni, de félrehajolt Saul elől, és a dárda a falba verődött. Dávid pedig elszalada, és elmenekült azon éjjel.
Imi aku la o Saula e hou aku ia Davida a i ka paia me ka ihe; a hele aku la ia mai ke alo aku o Saula, a hou aku la ia i ka ihe ma ka paia; a holo aku la o Davida, a pakele iho la ia po.
11 És követeket külde Saul a Dávid házához, hogy reá lessenek és reggel megöljék őt. De tudtára adá Dávidnak Mikál, az ő felesége, mondván: Ha meg nem mented életedet ez éjjel, holnap megölnek.
A hoouna aku la o Saula i na elele ma ka hale o Davida e kiai ia ia, a e pepehi ia ia i kakahiaka; a hai aku la o Mikala ka wahine a Davida ia ia, i aku la, Ina aole oe e hoopakele i kou ola i keia po, apopo e pepehiia oe.
12 És lebocsátá Mikál Dávidot az ablakon; ő pedig elment és elszalada, és megmenté magát.
Kuu iho la o Mikala ia Davida ma ka pukamakani: a hele aku la ia a holo, a pakele aku la.
13 És vevé Mikál a theráfot és az ágyba fekteté azt, és feje alá kecskeszőrből készült párnát tett, és betakará lepedővel.
Lawe ae la o Mikala i kii, a waiho ma kahi moe, a waiho hoi i ka uluna hulu kao ma kona poo, a uhi iho la i ke kapa moe.
14 Mikor pedig Saul elküldé a követeket, hogy Dávidot megfogják, azt mondá: Dávid beteg.
A hoouna aku o Saula i na elele e lalau ia Davida, i mai la ka wahine, He mai kona.
15 És Saul elküldé ismét a követeket, hogy megnézzék Dávidot, mondván: Ágyastól is hozzátok őt előmbe, hogy megöljem őt.
Hoouna hou aku o Saula i na elele e ike ia Davida, i aku la, E lawe mai ia ia io'u nei maluna o kahi moe, i pepehi ai au ia ia.
16 És mikor a követek oda menének: ímé, a theráf volt az ágyban, és feje alatt a kecskeszőrből készült párna volt.
A hiki aku la na elele, aia hoi, he kii maluna o kahi moe, me ka uluna hulu kao ma kona poo.
17 Akkor monda Saul Mikálnak: Mi dolog, hogy engem úgy megcsaltál? – elbocsátád az én ellenségemet, és ő elmenekült. És felele Mikál Saulnak: Ő mondá nékem, bocsáss el engem, vagy megöllek téged.
I aku la o Saula ia Mikala, No ke aha la oe i hoopunipuni mai ai ia'u pela, a kuu aku i kuu enemi, i pakele ai ia? I mai la o Mikala ia Saula, Olelo mai no ia ia'u, E kuu ae oe ia'u, no ke aha la e pepehi aku ai au ia oe?
18 Dávid pedig elfutván, megszabadula; és elment Sámuelhez Rámába, és elbeszélte néki mindazt, a mit Saul vele cselekedett. Elméne ezután ő és Sámuel, és Nájóthban tartózkodának.
A holo aku la o Davida, a pakele aku la, a hele io Samuela la ma Rama, a hai aku la ia ia i na mea a pau a Saula i hana mai ai ia ia; a hele aku la laua me Samuela a noho ma Naiota.
19 És tudtára adák Saulnak, mondván: Ímé Dávid Nájóthban van, Rámában.
A ua haiia ia Saula, i ka i ana ae, Aia hoi o Davida ma Naiota i Rama.
20 Követeket külde azért Saul, hogy Dávidot fogják meg. A mint azonban meglátták a prófétáknak seregét, a kik prófétálának, és Sámuelt, a ki ott állott, mint az ő előljárójuk; akkor az Istennek lelke Saul követeire szállott, és azok is prófétálának.
Hoouna aku la o Saula i na elele e lalau ia Davida: a ike lakou i ka poe kaula e wanana ana, a me Samuela e ku ana i hoonohoia maluna o lakou, hiki mai ka Uhane o ke Akua maluna o na elele a Saula, a wanana iho la lakou.
21 Mikor pedig megmondták Saulnak, más követeket külde, és azok is prófétálának. Akkor harmadízben is követeket külde Saul, de azok is prófétálának.
A haiia ia mea ia Saula, hoouna aku la ia i na elele hou, a wanana hoi lakou. A hoouna hou aku la o Saula i na elele, o ke kolu keia, a wanana no hoi lakou.
22 Elméne azért ő maga is Rámába. És a mint a nagy kúthoz érkezék, mely Székuban van, megkérdezé, mondván: Hol van Sámuel és Dávid? És felelének: Ímé Nájóthban, Rámában.
Alaila hele aku la hoi ia ma Rama, a hiki ma ka punawai nui ma Seku: ninau aku la ia, i aku la, Mahea o Samuela a me Davida? a haiia mai, Aia ma Naiota i Rama.
23 És elméne oda Nájóthba, Rámában. És az Istennek lelke szálla ő reá is, és folytonosan prófétála, míg eljutott Nájóthba, Rámában.
A hele aku la ia ma Naiota i Rama: a hiki mai ka Uhane o ke Akua maluna ona, a hele aku la ia e wanana ana, a hiki ma Naiota i Rama.
24 És leveté ő is ruháit, és prófétála, ő is Sámuel előtt és ott feküvék meztelenül azon az egész napon és egész éjszakán. Azért mondják: Avagy Saul is a próféták közt van-é?
A wehe ae la ia i kona aahu, a wanana ae la hoi ia imua o Samuela, a haule iho la ia me ka aahu ole ia la a pau, a ia po a pau. No ia mea, olelo ae la lakou, O Saula anei kekahi me ka poe kaula?
