1 Sámuel 19
1 És szóla Saul fiának, Jonathánnak, és a többi szolgáinak, hogy öljék meg Dávidot; de Jonathán, a Saul fia nagyon szereté őt.
Saul said to Jonathan his son and to all his servants that they should kill David. But Jonathan, Saul's son, took great pleasure in David.
2 Megmondá azért Jonathán Dávidnak, mondván: Az én atyám, Saul azon van, hogy téged megöljön, azért vigyázz magadra reggel; titkos helyen tartózkodjál és rejtsd el magad.
So Jonathan told David, “Saul my father seeks to kill you. Therefore be on your guard in the morning and hide yourself in a secret place.
3 Én pedig kimegyek, és atyám mellett megállok a mezőn, a hol te leszesz, és beszélni fogok atyámmal felőled, és meglátom, mint lesz, és tudtodra adom néked.
I will go out and stand beside my father in the field where you are, and I will speak with my father about you. If I learn anything, I will tell you.”
4 És Jonathán kedvezően nyilatkozék Dávid felől az ő atyja, Saul előtt, és monda néki: Ne vétkezzék a király Dávid ellen, az ő szolgája ellen, mert ő nem vétett néked, sőt szolgálata felette hasznos volt néked.
Jonathan spoke well of David to Saul his father and said to him, “Do not let the king sin against his servant David. For he has not sinned against you, and his deeds have brought you good.
5 Mert ő koczkára tette életét és megverte a Filiszteust, és az Úr nagy szabadulást szerze az egész Izráelnek. Te láttad azt és örültél rajta; miért vétkeznél azért az ártatlan vér ellen, megölvén Dávidot ok nélkül.
For he took his life in his hand and killed the Philistine. Yahweh brought about a great victory for all Israel. You saw it and rejoiced. Why would you sin against innocent blood by killing David for no reason?”
6 És hallgatott Saul Jonathán szavára, és megesküvék Saul: Él az Úr, hogy nem fog megöletni!
Saul listened to Jonathan. Saul swore, “As Yahweh lives, he will not be put to death.”
7 Akkor szólítá Jonathán Dávidot, és megmondá néki Jonathán mind e beszédeket; és Saulhoz vezeté Jonathán Dávidot, a ki ismét olyan lőn előtte, mint annakelőtte.
Then Jonathan called David, and Jonathan told him all these things. Jonathan brought David to Saul, and he was in his presence as before.
8 A háború pedig ismét megkezdődék, és Dávid kivonula, és harczola a Filiszteusok ellen, és nagy vereséget okozott nékik, és azok elfutának előle.
There was war again, and David went out and fought with the Philistines and defeated them with a great slaughter. They fled before him.
9 Az Istentől küldött gonosz lélek azonban megszállta Sault, mikor házában ült és dárdája kezében vala; Dávid pedig pengeté a hárfát kezével.
A harmful spirit from Yahweh came on Saul as he sat in his house with his spear in his hand, and as David was playing his instrument.
10 Akkor Saul a dárdával Dávidot a falhoz akará szegezni, de félrehajolt Saul elől, és a dárda a falba verődött. Dávid pedig elszalada, és elmenekült azon éjjel.
Saul tried to pin David to the wall with the spear, but he slipped away from Saul's presence, so that Saul drove the spear into the wall. David fled and escaped that night.
11 És követeket külde Saul a Dávid házához, hogy reá lessenek és reggel megöljék őt. De tudtára adá Dávidnak Mikál, az ő felesége, mondván: Ha meg nem mented életedet ez éjjel, holnap megölnek.
Saul sent messengers to David's house to watch him that he might kill him in the morning. Michal, David's wife, told him, “If you do not save your life tonight, tomorrow you will be killed.”
12 És lebocsátá Mikál Dávidot az ablakon; ő pedig elment és elszalada, és megmenté magát.
So Michal let David down through the window. He went and fled, and escaped.
13 És vevé Mikál a theráfot és az ágyba fekteté azt, és feje alá kecskeszőrből készült párnát tett, és betakará lepedővel.
Michal took a household idol and laid it in the bed. Then she put a pillow of goats' hair at its head, and covered it with the clothes.
14 Mikor pedig Saul elküldé a követeket, hogy Dávidot megfogják, azt mondá: Dávid beteg.
When Saul sent messengers to take David, she said, “He is sick.”
15 És Saul elküldé ismét a követeket, hogy megnézzék Dávidot, mondván: Ágyastól is hozzátok őt előmbe, hogy megöljem őt.
Then Saul sent the messengers to see David; he said, “Bring him up to me in the bed, so that I may kill him.”
16 És mikor a követek oda menének: ímé, a theráf volt az ágyban, és feje alatt a kecskeszőrből készült párna volt.
When the messengers came in, behold, the household idol was in the bed along with the pillow of goats' hair at its head.
17 Akkor monda Saul Mikálnak: Mi dolog, hogy engem úgy megcsaltál? – elbocsátád az én ellenségemet, és ő elmenekült. És felele Mikál Saulnak: Ő mondá nékem, bocsáss el engem, vagy megöllek téged.
Saul said to Michal, “Why have you deceived me and let my enemy go, so that he has escaped?” Michal answered Saul, “He said to me, 'Let me go. Why should I kill you?'”
18 Dávid pedig elfutván, megszabadula; és elment Sámuelhez Rámába, és elbeszélte néki mindazt, a mit Saul vele cselekedett. Elméne ezután ő és Sámuel, és Nájóthban tartózkodának.
Now David fled and escaped, and went to Samuel in Ramah and told him all that Saul had done to him. Then he and Samuel went and stayed in Naioth.
19 És tudtára adák Saulnak, mondván: Ímé Dávid Nájóthban van, Rámában.
It was told to Saul, saying, “See, David is at Naioth in Ramah.”
20 Követeket külde azért Saul, hogy Dávidot fogják meg. A mint azonban meglátták a prófétáknak seregét, a kik prófétálának, és Sámuelt, a ki ott állott, mint az ő előljárójuk; akkor az Istennek lelke Saul követeire szállott, és azok is prófétálának.
Then Saul sent messengers to capture David. When they saw the company of the prophets prophesying, and Samuel standing as head over them, the Spirit of God came on the messengers of Saul, and they also prophesied.
21 Mikor pedig megmondták Saulnak, más követeket külde, és azok is prófétálának. Akkor harmadízben is követeket külde Saul, de azok is prófétálának.
When Saul was told this, he sent other messengers, and they also prophesied. So Saul sent messengers again the third time, and they also prophesied.
22 Elméne azért ő maga is Rámába. És a mint a nagy kúthoz érkezék, mely Székuban van, megkérdezé, mondván: Hol van Sámuel és Dávid? És felelének: Ímé Nájóthban, Rámában.
Then he also went to Ramah and came to the deep well that is in Seku. He asked, “Where are Samuel and David?” Someone said, “See, they are at Naioth in Ramah.”
23 És elméne oda Nájóthba, Rámában. És az Istennek lelke szálla ő reá is, és folytonosan prófétála, míg eljutott Nájóthba, Rámában.
Saul went to Naioth in Ramah. Then the Spirit of God came upon him, and as he went he prophesied until he came to Naioth in Ramah.
24 És leveté ő is ruháit, és prófétála, ő is Sámuel előtt és ott feküvék meztelenül azon az egész napon és egész éjszakán. Azért mondják: Avagy Saul is a próféták közt van-é?
He stripped off his clothes and also prophesied before Samuel. He lay naked all that day and all that night. This is why they ask, “Is Saul also among the prophets?”
