1 Sámuel 18
1 Minekutána pedig elvégezte a Saullal való beszélgetést, a Jonathán lelke egybeforrt a Dávid lelkével, és Jonathán úgy szerette őt, mint a saját lelkét.
Idi nalpas ti pannakisarsaritana kenni Saul, naisinggalot ti kararua ni Jonatan iti kararua ni David, ket impateg isuna ni Jonatan a kas iti panangipategna iti bagina.
2 És Saul magához vevé őt azon a napon, és nem engedé, hogy visszatérjen atyja házához.
Innala ni Saul ni David nga agserbi kenkuana iti dayta nga aldaw; saannan a pinalubosan isuna nga agsubli iti pagtaengan ti amana.
3 És szövetséget kötének Jonathán és Dávid egymással, mivel úgy szerette őt, mint a saját lelkét.
Ket nagtinnulag ni Jonatan ken ni David iti panaggayyemda gapu ta inayat ni Jonatan isuna a kas iti panagayatna iti bagina.
4 És Jonathán leveté felső ruháját, a mely rajta volt, és Dávidnak adta, sőt hadi öltözetét is, saját kardját, kézívét és övét.
Inussob ni Jonatan ti kagay a suot-suotna ket intedna daytoy kenni David agraman ti kabalna, kasta met ti kampilan, bai, ken barikesna.
5 És elméne Dávid mindenüvé, a hová Saul küldé, és magát eszesen viseli vala. És Saul a harczosok fölé tevé őt, és kedves lőn az egész nép előtt, és a Saul szolgái előtt is.
Mapan ni David iti sadinoman a pangibaonan kenkuana ni Saul, ket nagballigi isuna. Dinutokan ni Saul isuna a pangulo dagiti lallaki a mannakigubat. Makaay-ayo daytoy iti imatang dagiti amin a tattao ken kasta met iti imatang dagiti adipen ni Saul.
6 És a mint hazafelé jövének, mikor Dávid visszatért, miután a Filiszteusokat leverte, kimentek az asszonyok Saul király elé Izráelnek minden városaiból, hogy énekeljenek és körben tánczoljanak, dobokkal, vígassággal és tomborákkal.
Iti panagawidda kadagiti pagtaenganda manipud iti panangparmekda kadagiti Filisteo, immay dagiti babbai iti amin a siudad ti Israel, agkakanta ken agsasalada, a mangsabat kenni Ari Saul, babaen kadagiti pandereta, nga addaan iti rag-o, ken babaen iti pangtukar nga instrumento.
7 És énekelni kezdének az asszonyok, kik vígadozának és mondának: Megverte Saul az ő ezerét és Dávid is az ő tízezerét.
Nagkakanta dagiti babbai bayat nga agtuktukkarda; kinantada: “Pinatay ni Saul dagiti rinibribuna, Ket ni David dagiti sangapulo a ribuna.”
8 Saul pedig igen megharaguvék, és gonosznak tetszék az ő szemei előtt ez a beszéd, és monda: Dávidnak tízezeret tulajdonítanak és nékem tulajdonítják az ezeret, így hát már csak a királyság hiányzik néki.
Kasta unay ti unget ni Saul, ket nasakit ti nakemna iti daytoy a kanta. Kinunana, “Impabaklayda kenni David dagiti sangapulo a ribu, ngem impabaklayda laeng kaniak dagiti rinibribu. Ania pay ti magun-odna no di ti kinaari?”
9 Saul azért attól a naptól kezdve rossz szemmel néz vala Dávidra, sőt azután is.
Ket manipud iti dayta nga aldaw pinagatapan ni Saul ni David iti dakes.
10 Másnap pedig megszállta Sault az Istentől küldött gonosz lélek, és prófétálni kezde a maga házában; Dávid pedig hárfázott kezével, mint naponként szokta, és a dárda Saul kezében vala.
Iti simmaruno nga aldaw, dagus nga immay kenni Saul ti dakes nga espiritu a binilin ti Dios. Ket nagmangaw-mangaw isuna iti uneg ti pagtaenganna. Isu a tinukar ni David ti instrumentona, a kas iti ar-aramidenna iti inaldaw. Igge-iggem ni Saul ti gayangna.
11 És elhajítá Saul a dárdát, azt gondolván: Dávidot a falhoz szegezem; de Dávid két ízben is félrehajolt előle.
Ingayang ni Saul ti gayangna, ta pinanunotna, “Ilansakto ni David iti pader.” Ngem nakalisi ni David iti sangoanan ni Saul iti namindua a daras iti kastoy a wagas.
12 És félni kezde Saul Dávidtól, mert az Úr vele volt, Saultól pedig eltávozék.
Nagbuteng ni Saul kenni David, gapu ta adda ni Yahweh kenkuana, ngem awanen kenni Saul.
13 És Saul elbocsátá őt magától és ezredesévé tevé; és kimegy vala és bejő vala a nép előtt.
Isu a pinapanaw isuna ni Saul iti sangoananna ket dinutokanna a pangulo ti sangaribu. Babaen iti daytoy a wagas, indauloan ni David iti gubat dagiti soldadona ken idauloanna met laeng ida nga agawid manipud iti paggugubatan.
14 És Dávid minden útjában magát eszesen viseli vala, mert az Úr vele volt.
Kanayon nga agballigi ni David iti amin a pakigubatanna, ta adda ni Yahweh kenkuana.
15 Mikor pedig látta Saul, hogy ő igen eszesen viseli magát, félni kezde tőle.
Idi nakita ni Saul a kanayon nga agballigi isuna, ad-adda a nagsiddaaw isuna kenkuana.
16 De az egész Izráel és Júda szereté Dávidot, mert ő előttük méne ki és jöve be.
Ngem inayat ti entero nga Israel ken Juda ni David, idauloanna iti gubat dagiti soldadona ken idauloanna met laeng ida nga agawid manipud iti paggugubatan.
17 És monda Saul Dávidnak: Ímé idősebbik leányomat, Mérábot néked adom feleségül, csak légy az én vitéz fiam, és harczold az Úrnak harczait; mert azt gondolá Saul: Ne az én kezem által vesszen el, hanem a Filiszteusok keze által.
Ket kinuna ni Saul kenni David, “Adtoy ti inauna nga anakko a babai a ni Merab. Ipaasawak isuna kenka. Agbalinka laeng a natured para kaniak ken makirangetka kadagiti gubat ni Yahweh.” Ta pinanunot ni Saul, “Saan a ti imak ti mangdangran kenkuana, ngem ti ima dagiti Filisteo ti mangdangran kenkuana,”
18 Dávid pedig monda Saulnak: Kicsoda vagyok én, és micsoda az én életem, és atyámnak családja Izráelben, hogy a királynak veje legyek?
Kinuna ni David kenni Saul, “Siasinoak koma, ken ania koma ti kabibiagko, wenno ti pamilia ti amak idiay Israel, tapno agbalinak a manugang ti ari?”
19 De történt abban az időben, mikor Mérábot, a Saul leányát Dávidnak kellett volna adni, hogy a Meholáthból való Hadrielnek adták őt feleségül.
Ngem idi tiempo nga agbalin koman nga asawa ni David ni Merab nga anak a babai ni Saul, naipaasawa isuna kenni Adriel a taga-Mehola.
20 Mikál, a Saul leánya azonban megszereté Dávidot, és mikor ezt megmondák Saulnak, tetszék néki a dolog.
Ngem ni Mical, nga anak a babai ni Saul, inayatna ni David. Imbagada daytoy kenni Saul, ket naay-ayo isuna iti daytoy.
21 És monda Saul: Néki adom őt, hogy ő legyen veszedelmére és a Filiszteusok keze legyen ellene. Monda azért Saul Dávidnak másodízben: Légy tehát most az én vőm.
Ket pinanunot ni Saul, “Ipaasawak isuna kenkuana, tapno agbalin isuna a palab-og kenkuana, ket tapno bumusorto kenkuana dagiti Filisteo.” Isu a kinuna ni Saul kenni David iti maikadua a daras, “Agbalinkanto a manugangko.”
22 És megparancsolá Saul az ő szolgáinak: Beszéljetek Dáviddal titokban, mondván: Ímé a király jóindulattal van irántad, és szolgái is mind szeretnek téged, légy azért veje a királynak.
Binilin ni Saul dagiti adipenna, “Katungtongenyo ni David iti nalimed, ket ibagayo, “Kitaem, naragsakan ti ari kenka, ken dagiti amin nga adipenna ket ipatpategdaka. Ita ngarud, agbalinkan a manugang ti ari.'”
23 És elmondák a szolgák Dávid előtt e beszédeket. Dávid pedig monda: Olyan kicsiny dolog előttetek, hogy a király vejévé legyen valaki, holott én szegény és megvetett ember vagyok?
Imbaga ngarud dagiti adipen ni Saul dagitoy a sasao kenni David. Ket kinuna ni David, “Nalag-an kadi laeng a banag kadakayo ti agbalin a manugang ti ari, agsipud ta nakurapayak laeng a tao, ken nababaak laeng?”
24 És megmondák Saulnak az ő szolgái, mondván: Ezt meg ezt mondta Dávid.
Impadamag dagiti adipen ni Saul kenkuana dagiti sasao nga imbaga ni David.
25 Saul pedig monda: Mondjátok meg Dávidnak: Nem kiván a király más jegyajándékot, hanem csak száz Filiszteus előbőrét, hogy bosszút állj a király ellenségein; mert Saul a Filiszteusok keze által akará Dávidot elpusztítani.
Ket kinuna ni Saul, “Kastoyto ti ibagayo kenni David, 'Saan a tartarigagayan ti ari ti aniaman a sab-ong, dagiti laeng sangagasut a kudil iti murdong ti mabagbagi dagiti Filisteo ti kasapulan tapno makabales ti ari kadagiti kabusorna.'” Ita, impagarup ni Saul a matnag ni David iti ima dagiti Filisteo.
26 Megmondák azért az ő szolgái Dávidnak e beszédeket; és tetszék ez a dolog Dávidnak, hogy a király veje legyen. A kitűzött napok még el sem telének,
Idi imbaga dagiti adipenna dagitoy a sasao kenni David, naragsakan ni David nga agbalin a manugang ti ari.
27 Mikor Dávid felkelt, és elment embereivel együtt, és levágott a Filiszteusok közül kétszáz férfit; és elhozá Dávid előbőreiket, és mind beadta azokat a királynak, hogy a királynak veje lehessen. És néki adá Saul az ő leányát, Mikált, feleségül.
Sakbay a nagleppas dagidiay nga al-aldaw, napan ni David a kaduana dagiti tattaona ket pinatayda dagiti dua gasut a Filisteo. Inyeg ni David dagiti kudil iti murdong ti mabagbagida, ket intedda amin dagitoy iti ari, tapno agbalin isuna a manugang ti ari. Impaasawa ngarud ni Saul ti anakna a ni Mical kenni David.
28 Mikor pedig Saul látta és megtudta, hogy az Úr Dáviddal van, és Mikál, a Saul leánya szereti őt:
Ket nakita ken naammoan ni Saul nga adda ni Yahweh kenni David. Inayat isuna ni Mical nga anak ni Saul.
29 Akkor Saul még inkább félni kezde Dávidtól. És Saul ellensége lőn Dávidnak teljes életében.
Kimmarkaro ti buteng ni Saul kenni David. Nagtultuloy a kabusor ni Saul ni David.
30 A Filiszteusok vezérei pedig gyakran betörnek vala, de valahányszor betörének, Dávid Saul minden szolgáinál eszesebben viselé magát; azért felette híressé lőn az ő neve.
Ket rimmuar ti armada dagiti Filisteo para iti gubat, ket kas iti kasansan nga iruruarda, ad-adda a ni David ti agbalballigi ngem kadagiti amin nga adipen ni Saul, isu nga ad-adda a napadayawan ti naganna.
