< 1 Sámuel 16 >
1 És monda az Úr Sámuelnek: Ugyan meddig bánkódol még Saul miatt, holott én megvetettem őt, hogy ne uralkodjék Izráel felett? Töltsd meg a te szarudat olajjal, és eredj el; én elküldelek téged a Bethlehemben lakó Isaihoz, mert fiai közül választottam magamnak királyt.
And he said Yahweh to Samuel until when? [are] you mourning to Saul and I I have rejected him from reigning over Israel fill horn your oil and go I will send you to Jesse [the] Beth-lehemite for I have seen among sons his for myself a king.
2 Sámuel pedig monda: Hogyan menjek el!? Ha meghallja Saul, megöl engemet. És monda az Úr: Vígy magaddal egy üszőt, és azt mondjad: Azért jöttem, hogy az Úrnak áldozzam.
And he said Samuel how? will I go and he will hear Saul and he will kill me. And he said Yahweh a heifer of cattle you will take in hand your and you will say to sacrifice to Yahweh I have come.
3 És hívd meg Isait az áldozatra, és én tudtodra adom, hogy mit cselekedjél, és kend fel számomra azt, a kit mondándok néked.
And you will invite Jesse at the sacrifice and I I will make known to you [that] which you will do and you will anoint for me [the one] whom I will say to you.
4 És Sámuel megcselekedé, a mit az Úr mondott néki, és elment Bethlehembe. A város vénei pedig megijedének, és eleibe menvén, mondának: Békességes-é a te jöveteled?
And he did Samuel [that] which he said Yahweh and he came Beth-lehem and they trembled [the] elders of the city to meet him and someone said [in] peace [are] coming? you.
5 Ő pedig felele: Békességes; azért jöttem, hogy áldozzam az Úrnak. Szenteljétek meg azért magatokat, és jertek el velem az áldozatra. Isait és az ő fiait pedig megszentelé, és elhívá őket az áldozatra.
And he said - peace to sacrifice to Yahweh I have come consecrate yourselves and you will come with me at the sacrifice and he consecrated Jesse and sons his and he invited them to the sacrifice.
6 Mikor pedig bemenének, meglátta Eliábot, és gondolá: Bizony az Úr előtt van az ő felkentje!
And it was when came they and he saw Eliab and he said surely [is] before Yahweh anointed his.
7 Az Úr azonban monda Sámuelnek: Ne nézd az ő külsőjét, se termetének nagyságát, mert megvetettem őt. Mert az Úr nem azt nézi, a mit az ember; mert az ember azt nézi, a mi szeme előtt van, de az Úr azt nézi, mi a szívben van.
And he said Yahweh to Samuel may not you look to appearance his and to [the] height of stature his for I have rejected him for - not [that] which he sees man for man he sees to the eyes and Yahweh he sees to the heart.
8 Szólítá azért Isai Abinádábot, és elvezeté őt Sámuel előtt; ő pedig monda: Ez sem az, kit az Úr választa.
And he called Jesse to Abinadab and he made pass by him before Samuel and he said also this one not he has chosen Yahweh.
9 Elvezeté azután előtte Isai Sammát; ő pedig monda: Ez sem az, a kit az Úr választa.
And he made pass by Jesse Shammah and he said also this one not he has chosen Yahweh.
10 És így elvezeté Isai Sámuel előtt mind a hét fiát; Sámuel pedig mondá Isainak: Nem ezek közül választott az Úr.
And he made pass by Jesse seven of sons his before Samuel and he said Samuel to Jesse not he has chosen Yahweh these.
11 Akkor monda Sámuel Isainak: Mind itt vannak-é már az ifjak? Ő pedig felele: Hátra van még a kisebbik, és ímé ő a juhokat őrzi. És monda Sámuel Isainak: Küldj el, és hozasd ide őt, mert addig nem fogunk leülni, míg ő ide nem jön.
And he said Samuel to Jesse ¿ are they finished the young men and he said still he remains the young [one] and there! [he is] shepherding the flock and he said Samuel to Jesse send! and bring him for not we will turn round until comes he here.
12 Elkülde azért, és elhozatá őt. (Ő pedig piros vala, szép szemű és kedves tekintetű.) És monda az Úr: Kelj fel és kend fel, mert ő az.
And he sent and he brought him and he [was] red with beautiful of eyes and good of appearance. And he said Yahweh arise anoint him for this [is] he.
13 Vevé azért Sámuel, az olajos szarut, és felkené őt testvérei között. És attól a naptól fogva az Úrnak lelke Dávidra szálla, és azután is. Felkele azután Sámuel és elméne Rámába.
And he took Samuel [the] horn of oil and he anointed him in [the] midst of brothers his and it rushed [the] spirit of Yahweh to David from the day that and on-wards and he arose Samuel and he went Ramah towards.
14 És az Úrnak lelke eltávozék Saultól, és gonosz lélek kezdé gyötörni őt, mely az Úrtól küldetett.
And [the] spirit of Yahweh it departed from with Saul and it terrified him a spirit evil from with Yahweh.
15 És mondának Saul szolgái néki: Ímé most az Istentől küldött gonosz lélek gyötör téged!
And they said [the] servants of Saul to him here! please a spirit of God evil [is] terrifying you.
16 Parancsoljon azért a mi urunk szolgáidnak, kik körülötted vannak, hogy keressenek olyan embert, a ki tudja a hárfát pengetni, és mikor az Istentől küldött gonosz lélek reád jön, pengesse kezével, hogy te megkönnyebbülj.
Let him say please lord our servants your before you let them seek a person [who] knows playing on the harp and it will be when is on you a spirit of God evil and he will play with hand his and good [will belong] to you.
17 És monda Saul az ő szolgáinak: Keressetek tehát számomra olyan embert, a ki jól tud hárfázni, és hozzátok el hozzám.
And he said Saul to servants his see please for me a person [who] does well to play and you will bring [him] to me.
18 Akkor felele egy a szolgák közül, és monda: Ímé én láttam a Bethlehemben lakó Isainak egyik fiát, a ki tud hárfázni, a ki erős vitéz és hadakozó férfiú, értelmes és szép ember, és az Úr vele van.
And he answered one from the young men and he said here! I have seen a son of Jesse [the] Beth-lehemite [who] knows to play and a mighty [man] of strength and a man of war and [one] discerning of word and a man of form and Yahweh [is] with him.
19 Követeket külde azért Saul Isaihoz, és monda: Küldd hozzám a fiadat, Dávidot, ki a juhok mellett van.
And he sent Saul messengers to Jesse and he said send! to me David son your who [is] with the flock.
20 Isai pedig vőn egy szamarat, egy kenyeret, egy tömlő bort és egy kecskegödölyét, és elküldé Saulnak az ő fiától, Dávidtól.
And he took Jesse a donkey bread and a skin-bottle of wine and a kid of goats one and he sent [them] by [the] hand of David son his to Saul.
21 Mikor pedig Dávid elméne Saulhoz és megálla előtte, az igen megszerette őt, és fegyverhordozója lőn néki.
And he came David to Saul and he stood before him and he loved him exceedingly and he was of him bearer of armor.
22 És elkülde Saul Isaihoz, mondván: Maradjon Dávid én nálam, mert igen megkedveltem őt.
And he sent Saul to Jesse saying let him stand please David before me for he has found favor in view my.
23 És lőn, hogy a mikor Istennek lelke Saulon vala, vette Dávid a hárfát és kezével pengeté; Saul pedig megkönnyebbüle és jobban lőn, és a gonosz lélek eltávozék tőle.
And it was when was a spirit of God to Saul and he took David the harp and he played with hand his and it was relief to Saul and good [belonged] to him and it departed from on him [the] spirit of evil.