1 Sámuel 16
1 És monda az Úr Sámuelnek: Ugyan meddig bánkódol még Saul miatt, holott én megvetettem őt, hogy ne uralkodjék Izráel felett? Töltsd meg a te szarudat olajjal, és eredj el; én elküldelek téged a Bethlehemben lakó Isaihoz, mert fiai közül választottam magamnak királyt.
Jehova Nyasaye nowachone Samuel niya, “Ibiro kuyo ne wach Saulo nyaka karangʼo nikech asedage mondo kik obed ruodh Israel? Pongʼ tungʼ mari gi mo mondo ichak wuoth; aori ka Jesse ma ja-Bethlehem. Aseyiero achiel kuom yawuote mondo obed ruoth.”
2 Sámuel pedig monda: Hogyan menjek el!? Ha meghallja Saul, megöl engemet. És monda az Úr: Vígy magaddal egy üszőt, és azt mondjad: Azért jöttem, hogy az Úrnak áldozzam.
To Samuel nopenje niya, “Dadhi nade? Saulo biro winjo wachno to obiro nega.” Jehova Nyasaye nowacho niya, “Kaw nyaroya idhigo kendo iwachne ni abiro timo misango ne Jehova Nyasaye.
3 És hívd meg Isait az áldozatra, és én tudtodra adom, hogy mit cselekedjél, és kend fel számomra azt, a kit mondándok néked.
Luong Jesse e sawo mar misango, to abiro nyisi gima onego itim. Ibiro wirona ngʼat mabiro nyisi.”
4 És Sámuel megcselekedé, a mit az Úr mondott néki, és elment Bethlehembe. A város vénei pedig megijedének, és eleibe menvén, mondának: Békességes-é a te jöveteled?
Samuel notimo gima Jehova Nyasaye nowacho. Kane ochopo Bethlehem, to jodong dala ne luoro omako kane giromo kode. Negipenje niya, “Bende ibiro e yor kwe?”
5 Ő pedig felele: Békességes; azért jöttem, hogy áldozzam az Úrnak. Szenteljétek meg azért magatokat, és jertek el velem az áldozatra. Isait és az ő fiait pedig megszentelé, és elhívá őket az áldozatra.
Samuel nodwoko niya, “Ee, abiro e yor kwe. Asebiro mondo atim misango ni Jehova Nyasaye. Pwodhreuru mondo ubi e misango koda.” Eka nopwodho Jesse gi yawuote mi noluongogi e timo misangono.
6 Mikor pedig bemenének, meglátta Eliábot, és gondolá: Bizony az Úr előtt van az ő felkentje!
Kane gichopo, Samuel noneno Eliab moparo niya, “Adier ngʼat Jehova Nyasaye mowiro eri ochungʼ ka e nyime.”
7 Az Úr azonban monda Sámuelnek: Ne nézd az ő külsőjét, se termetének nagyságát, mert megvetettem őt. Mert az Úr nem azt nézi, a mit az ember; mert az ember azt nézi, a mi szeme előtt van, de az Úr azt nézi, mi a szívben van.
To Jehova Nyasaye nowachone Samuel niya, “Kik ingʼi ber mar dende kata borne nikech asedage. Jehova Nyasaye ok ngʼi gik ma dhano ngʼiyo. Dhano ngʼiyo ber ma oko, Jehova Nyasaye to ngʼiyo chuny.”
8 Szólítá azért Isai Abinádábot, és elvezeté őt Sámuel előtt; ő pedig monda: Ez sem az, kit az Úr választa.
Eka Jesse noluongo Abinadab kendo nokete okadho e nyim Samuel. Samuel to nowacho niya, “Jehova Nyasaye ok oyiero kata ngʼatni.”
9 Elvezeté azután előtte Isai Sammát; ő pedig monda: Ez sem az, a kit az Úr választa.
Eka Jesse noketo Shama mondo okadhi, to Samuel nowacho niya, “Kata mana ngʼatni bende Jehova Nyasaye ok oyiero.”
10 És így elvezeté Isai Sámuel előtt mind a hét fiát; Sámuel pedig mondá Isainak: Nem ezek közül választott az Úr.
Jesse noketo yawuote abiriyo okadho e nyim Samuel mi Samuel nowachone ni onge ngʼama Jehova Nyasaye oseyiero kuomgi.
11 Akkor monda Sámuel Isainak: Mind itt vannak-é már az ifjak? Ő pedig felele: Hátra van még a kisebbik, és ímé ő a juhokat őrzi. És monda Sámuel Isainak: Küldj el, és hozasd ide őt, mert addig nem fogunk leülni, míg ő ide nem jön.
Omiyo nopenjo Jesse niya, “Magi kende e yawuoti?” Jesse nodwoko niya, “Pod nitiere wuowi ma chogo, en to okwayo rombe.” Samuel nowachone niya, “Or ngʼato mondo oome, nikech ok wabi bet piny ka kapok ochopo.”
12 Elkülde azért, és elhozatá őt. (Ő pedig piros vala, szép szemű és kedves tekintetű.) És monda az Úr: Kelj fel és kend fel, mert ő az.
Ne ooro jaote mine okele. Ne en silwal man-gi ngima maber, ne dende nenore maber kendo ne en jachia. Eka Jehova Nyasaye nowacho niya, “Chungi iwire gi mo; nikech ngʼatni e en.”
13 Vevé azért Sámuel, az olajos szarut, és felkené őt testvérei között. És attól a naptól fogva az Úrnak lelke Dávidra szálla, és azután is. Felkele azután Sámuel és elméne Rámába.
Omiyo Samuel nokawo tungʼne mar mo mine owire e nyim owetene kendo kochakore chiengʼno Roho mar Jehova Nyasaye nobiro kuom Daudi gi teko. Bangʼe Samuel to nodok Rama.
14 És az Úrnak lelke eltávozék Saultól, és gonosz lélek kezdé gyötörni őt, mely az Úrtól küldetett.
Roho mar Jehova Nyasaye noseweyo Saulo kendo Jehova Nyasaye nochiwo thuolo mondo roho marach othage.
15 És mondának Saul szolgái néki: Ímé most az Istentől küldött gonosz lélek gyötör téged!
Jotich Saulo nowachone niya, “Ngʼe ni roho marach machandini, Nyasaye ema ochiwone thuolo.
16 Parancsoljon azért a mi urunk szolgáidnak, kik körülötted vannak, hogy keressenek olyan embert, a ki tudja a hárfát pengetni, és mikor az Istentől küldött gonosz lélek reád jön, pengesse kezével, hogy te megkönnyebbülj.
We ruodhwa ochik jotichne man kagi mondo odwar ngʼat manyalo goyo nyatiti. Obiro goye e kindeno ma roho marach ma Nyasaye omiyo thuolo obiro kuomi to iniwinj maber.”
17 És monda Saul az ő szolgáinak: Keressetek tehát számomra olyan embert, a ki jól tud hárfázni, és hozzátok el hozzám.
Eka Saulo nowachone jotije niya, “Dwaruru ngʼat magoyo thum maber mondo ukelna.”
18 Akkor felele egy a szolgák közül, és monda: Ímé én láttam a Bethlehemben lakó Isainak egyik fiát, a ki tud hárfázni, a ki erős vitéz és hadakozó férfiú, értelmes és szép ember, és az Úr vele van.
Achiel kuom jotich nodwoko niya, “Aseneno wuod Jesse moro ma ja-Bethlehem mongʼeyo goyo nyatiti. En ngʼat ma jachir bende en jalweny. Owuoyo maber kendo en jaber. To bende Jehova Nyasaye ni kode.”
19 Követeket külde azért Saul Isaihoz, és monda: Küldd hozzám a fiadat, Dávidot, ki a juhok mellett van.
Eka Saulo nooro joote ir Jesse kawacho niya, “Orna wuodi Daudi makwayo rombe.”
20 Isai pedig vőn egy szamarat, egy kenyeret, egy tömlő bort és egy kecskegödölyét, és elküldé Saulnak az ő fiától, Dávidtól.
Eka Jesse nokawo punda mokawo makati oketo e ngʼeye, ndede mar divai kod nyadiel mi nooro Daudi ma wuode oterone Saulo.
21 Mikor pedig Dávid elméne Saulhoz és megálla előtte, az igen megszerette őt, és fegyverhordozója lőn néki.
Daudi nobiro ir Saulo mi nodonjo mochako tiyone. Saulo nohere ahinya, kendo Daudi nobedo achiel kuom jatingʼne gige lweny.
22 És elkülde Saul Isaihoz, mondván: Maradjon Dávid én nálam, mert igen megkedveltem őt.
Eka Saulo nooro wach ni Jesse, kowacho niya, “Yie mondo Daudi obed jatija, nikech amor kode.”
23 És lőn, hogy a mikor Istennek lelke Saulon vala, vette Dávid a hárfát és kezével pengeté; Saul pedig megkönnyebbüle és jobban lőn, és a gonosz lélek eltávozék tőle.
E kinde duto ma Roho mar Nyasaye nobiro kuom Saulo, Daudi to ne kawo nyatiti kendo goyo. Saulo ne yudo kwe; kendo nochako winjo maber, eka roho marach ne weye.
