< 1 Sámuel 16 >
1 És monda az Úr Sámuelnek: Ugyan meddig bánkódol még Saul miatt, holott én megvetettem őt, hogy ne uralkodjék Izráel felett? Töltsd meg a te szarudat olajjal, és eredj el; én elküldelek téged a Bethlehemben lakó Isaihoz, mert fiai közül választottam magamnak királyt.
Ug si Jehova miingon kang Samuel: Unsa ang kadugayon sa imong pagbangotan tungod kang Saul, sa nakita nga ako nagsalikway kaniya gikan sa pagkahari sa Israel? Sudli ug lana ang imong sungay, ug lumakaw ka: Paadtoon ko ikaw ngadto kang Isai ang Beth-lehemnon; kay ako nag-andam ug usa ka hari alang kanako sa taliwala sa iyang mga anak.
2 Sámuel pedig monda: Hogyan menjek el!? Ha meghallja Saul, megöl engemet. És monda az Úr: Vígy magaddal egy üszőt, és azt mondjad: Azért jöttem, hogy az Úrnak áldozzam.
Ug si Samuel miingon: Unsaon nako pag-adto? kong si Saul makadungog niana, iya akong patyon. Ug si Jehova miingon: Pagdala ug usa ka dumalaga nga vaca ug moingon: Ako mianhi aron sa paghalad alang kang Jehova.
3 És hívd meg Isait az áldozatra, és én tudtodra adom, hogy mit cselekedjél, és kend fel számomra azt, a kit mondándok néked.
Ug tawga si Isai ngadto sa paghalad ug tudloan ko ikaw sa imong pagabuhaton: ug ikaw magadihog alang kanako kaniya nga akong hinganlan kanimo.
4 És Sámuel megcselekedé, a mit az Úr mondott néki, és elment Bethlehembe. A város vénei pedig megijedének, és eleibe menvén, mondának: Békességes-é a te jöveteled?
Ug si Samuel naghimo sumala niadtong gipamulong ni Jehova, ug miadto sa Beth-lehem. Ug ang mga anciano sa ciudad ming-adto sa pagsugat kaniya, nga nanagkurog, ug nanag-ingon: Makigdaiton ba ang imong pag-anhi?
5 Ő pedig felele: Békességes; azért jöttem, hogy áldozzam az Úrnak. Szenteljétek meg azért magatokat, és jertek el velem az áldozatra. Isait és az ő fiait pedig megszentelé, és elhívá őket az áldozatra.
Ug siya miingon: Makigdaiton; ako mianhi sa paghalad alang kang Jehova: magbalaan kamo sa inyong kaugalingon, ug umuban kanako sa paghalad. Ug iyang gibalaan si Isai ug ang iyang mga anak nga lalake, ug nagtawag kanila ngadto sa gihalad.
6 Mikor pedig bemenének, meglátta Eliábot, és gondolá: Bizony az Úr előtt van az ő felkentje!
Ug nahitabo, sa diha nga sila nanghiabut na, nga siya mitutok kang Eliab, ug miingon: Sa pagkamatuod ang dinihog ni Jehova anaa sa atubangan niya.
7 Az Úr azonban monda Sámuelnek: Ne nézd az ő külsőjét, se termetének nagyságát, mert megvetettem őt. Mert az Úr nem azt nézi, a mit az ember; mert az ember azt nézi, a mi szeme előtt van, de az Úr azt nézi, mi a szívben van.
Apan si Jehova miingon kang Samuel: Ayaw pagtan-aw sa iyang nawong, kun sa gitas-on sa iyang barug; tungod kay ako nagasalikway kaniya: kay si Jehova nagatan-aw, dili ingon sa makita sa tawo; kay ang tawo nagatan-aw sa panagway sa gawas, apan si Jehova nagatan-aw sa kasingkasing.
8 Szólítá azért Isai Abinádábot, és elvezeté őt Sámuel előtt; ő pedig monda: Ez sem az, kit az Úr választa.
Unya si Isai mitawag kang Abinadab, ug gipaagi siya sa atubangan ni Samuel. Ug siya miingon: Wala si Jehova magpili niini.
9 Elvezeté azután előtte Isai Sammát; ő pedig monda: Ez sem az, a kit az Úr választa.
Unya si Isai naghimo nga moagi si Samma. Ug siya miingon: Ni magpili si Jehova niini.
10 És így elvezeté Isai Sámuel előtt mind a hét fiát; Sámuel pedig mondá Isainak: Nem ezek közül választott az Úr.
Ug si Isai naghimo nga moagi ang pito sa iyang mga anak nga lalake sa atubangan ni Samuel. Ug si Samuel miingon kang Isai: Si Jehova wala magpili niini kanila.
11 Akkor monda Sámuel Isainak: Mind itt vannak-é már az ifjak? Ő pedig felele: Hátra van még a kisebbik, és ímé ő a juhokat őrzi. És monda Sámuel Isainak: Küldj el, és hozasd ide őt, mert addig nem fogunk leülni, míg ő ide nem jön.
Ug si Samuel miingon kang Isai: Ania ba dinhi ang tanan mong mga anak? Ug siya miingon: Aduna pay nahabilin nga kamanghuran, ug, ania karon, siya nagabantay sa mga carnero. Ug si Samuel miingon kang Isai: Pasugoi ug ipadala siya dinhi, kay dili kita manlingkod hangtud nga siya moabut dinhi.
12 Elkülde azért, és elhozatá őt. (Ő pedig piros vala, szép szemű és kedves tekintetű.) És monda az Úr: Kelj fel és kend fel, mert ő az.
Ug iyang gipasugoan, ug gipadala siya sa sulod. Karon siya mapulapula, ug inubanan sa kaambung sa iyang nawong, ug maayong pagatan-awon. Ug si Jehova miingon: Tindog, dihoga siya; kay kini mao siya.
13 Vevé azért Sámuel, az olajos szarut, és felkené őt testvérei között. És attól a naptól fogva az Úrnak lelke Dávidra szálla, és azután is. Felkele azután Sámuel és elméne Rámába.
Unya si Samuel mikuha sa sungay nga sinudlan sa lana, ug gidihogan siya diha sa kinataliwad-an sa iyang mga igsoon: ug ang Espiritu ni Jehova mikunsad nga puno sa gahum sa ibabaw ni David sukad niadtong adlawa ngadto sa unahan. Busa si Samuel mitindog, ug miadto sa Rama.
14 És az Úrnak lelke eltávozék Saultól, és gonosz lélek kezdé gyötörni őt, mely az Úrtól küldetett.
Karon ang Espiritu ni Jehova mibulag gikan kang Saul, ug ang dautan nga espiritu gikan kang Jehova nagsamok kaniya.
15 És mondának Saul szolgái néki: Ímé most az Istentől küldött gonosz lélek gyötör téged!
Ug ang mga sulogoon ni Saul ming-ingon kaniya: Ania karon, usa ka dautang espiritu gikan sa Dios nagasamok kanimo.
16 Parancsoljon azért a mi urunk szolgáidnak, kik körülötted vannak, hogy keressenek olyan embert, a ki tudja a hárfát pengetni, és mikor az Istentől küldött gonosz lélek reád jön, pengesse kezével, hogy te megkönnyebbülj.
Himoa nga ang among ginoo karon magsugo sa iyang mga sulogoon, nga anaa sa imong atubangan, sa pagpangita ug usa ka tawo nga batid nga mokablit sa alpa: ug mahatabo, nga sa diha nga ang dautang espiritu gikan sa Dios anaa kanimo, nga siya mokablit uban sa iyang kamot, ug ikaw mamaayo.
17 És monda Saul az ő szolgáinak: Keressetek tehát számomra olyan embert, a ki jól tud hárfázni, és hozzátok el hozzám.
Ug si Saul miingon sa iyang mga sulogoon: Hatagi ako karon ug usa ka tawo nga maayong magkakablit ug dad-a siya dinhi kanako.
18 Akkor felele egy a szolgák közül, és monda: Ímé én láttam a Bethlehemben lakó Isainak egyik fiát, a ki tud hárfázni, a ki erős vitéz és hadakozó férfiú, értelmes és szép ember, és az Úr vele van.
Unya mitubag ang usa sa mga batan-ong lalake ug miingon: Ania karon, nakita ko ang usa ka anak nga lalake ni Isai ang Beth-lehemnon, nga maoy batid sa pagkablit, ug usa ka gamhanang tawo sa kaisug, ug usa ka tawo sa gubat, ug buotan sa pagpamulong, ug usa ka ambungan nga tawo; ug si Jehova nagauban kaniya.
19 Követeket külde azért Saul Isaihoz, és monda: Küldd hozzám a fiadat, Dávidot, ki a juhok mellett van.
Busa si Saul nagpadala ug mga sulogoon ngadto kang Isai, ug nag-ingon: Ipadala ngari kanako si David nga imong anak nga lalake, nga atua uban sa mga carnero.
20 Isai pedig vőn egy szamarat, egy kenyeret, egy tömlő bort és egy kecskegödölyét, és elküldé Saulnak az ő fiától, Dávidtól.
Ug si Isai nagkuha ug usa ka asno nga tinangkilan ug tinapay, ug usa ka botella nga vino, ug usa ka nating carnero, ug gipadala kang David nga iyang anak nga lalake ngadto kang Saul.
21 Mikor pedig Dávid elméne Saulhoz és megálla előtte, az igen megszerette őt, és fegyverhordozója lőn néki.
Ug si David miadto kang Saul, ug mitindog sa iyang atubangan, ug siya nahagugma kaniya pag-ayo; ug siya nahimo nga iyang magdadala sa hinagiban.
22 És elkülde Saul Isaihoz, mondván: Maradjon Dávid én nálam, mert igen megkedveltem őt.
Ug si Saul nagpasugo ngadto kang Isai, nga nagaingon: Paalagara si David sa akong atubangan, ako nagahangyo kanimo; kay siya nakakaplag ug kalooy sa akong pagtan-aw.
23 És lőn, hogy a mikor Istennek lelke Saulon vala, vette Dávid a hárfát és kezével pengeté; Saul pedig megkönnyebbüle és jobban lőn, és a gonosz lélek eltávozék tőle.
Ug nahitabo, sa diha nga ang dautang espiritu gikan sa Dios diha na kang Saul, nga si David mikuha sa alpa, ug mikablit niini sa iyang kamot: busa si Saul nahiulian, ug naayo, ug ang dautang espiritu mibulag gikan kaniya.