1 Sámuel 12
1 És monda Sámuel az egész Izráelnek: Ímé meghallgattam szavaitokat mindenben, valamit nékem mondottatok, és királyt választottam néktek.
Pea naʻe pehē ʻe Samuela ki ʻIsileli kotoa pē, “Vakai, kuo u tokanga ki homou leʻo ʻi he meʻa kotoa pē naʻa mou tala kiate au, pea kuo u fakanofo homou tuʻi.
2 És most ímé a király előttetek jár. Én pedig megvénhedtem és megőszültem, és az én fiaim ímé ti köztetek vannak, és én is előttetek jártam ifjúságomtól fogva mind a mai napig.
Pea ko eni, vakai, ʻoku hāʻele ʻae tuʻi ʻi homou ʻao: pea ko au kuo u motuʻa mo ʻuluhinā; pea vakai ʻoku ʻiate kimoutolu hoku ongo foha: pea kuo u ʻalu pe ʻi homou ʻao talu ʻeku kei siʻi ʻo aʻu ki he ʻaho ni.
3 Itt vagyok, tegyetek bizonyságot ellenem az Úr előtt és az ő felkentje előtt: kinek vettem el az ökrét, és kinek vettem el a szamarát, és kit csaltam meg, kit sanyargattam, és kitől fogadtam el ajándékot, hogy a miatt szemet hunyjak? és visszaadom néktek.
Vakai ko au eni, mou fakamoʻoni kiate au ʻi he ʻao ʻo Sihova, pea ʻi he ʻao ʻo ʻene pani: ko e pulu ʻa hai kuo u faʻao? Pe ko e ʻasi ʻa hai kuo u toʻo? Pe ko hai ha tokotaha kuo u kākaaʻi? Pe ko hai ia kuo u fakafiuʻi? Pe naʻaku maʻu ʻae koloa totongi ʻi he nima ʻo hai ke fakakui ʻaki hoku mata? Pea te u toe ʻatu ia kiate kimoutolu.”
4 Ők pedig felelének: Nem csaltál meg minket, nem sanyargattál minket, és senkitől semmit el nem fogadtál.
Pea naʻa nau pehē, “Naʻe ʻikai te ke kākaaʻi ʻakimautolu, pe fakafiuʻi ʻakimautolu, pea naʻe ʻikai te ke toʻo ha meʻa mei he nima ʻo ha tangata ʻe tokotaha.”
5 És ő monda nékik: Legyen bizonyság az Úr ti ellenetek, és bizonyság az ő felkentje ezen a napon, hogy semmit sem találtatok kezemben! Ők pedig mondának: Legyen bizonyságul.
Pea pehē ʻe ia kiate kinautolu, “Ko ʻeku fakamoʻoni ʻa Sihova kiate kimoutolu, pea ʻoku fakamoʻoni mo ʻene pani he ʻaho ni, ʻoku ʻikai te mou ʻilo ha meʻa ʻi hoku nima.” Pea naʻa nau pehē, “Ko e fakamoʻoni [ia].”
6 És monda Sámuel a népnek: Igen, az Úr, a ki rendelte Mózest és Áront, és a ki kihozta atyáitokat Égyiptom földéről!
Pea naʻe pehē ʻe Samuela ki he kakai, “Ko Sihova ia ʻaia naʻa ne fakahikihiki ʻa Mōsese mo ʻElone, mo ne ʻomi hoʻomou ngaahi tamai mei he fonua ko ʻIsipite.
7 Most azért álljatok elő, hadd perlekedjem veletek az Úr előtt az Úrnak minden jótéteményei felett, a melyeket cselekedett veletek és a ti atyáitokkal.
Pea ko eni mou tuʻu pe, koeʻuhi ke tau alea mo kimoutolu ʻi he ʻao ʻo Sihova ki he ngaahi ngāue māʻoniʻoni ʻa Sihova, ʻaia naʻa ne fai kiate kimoutolu, pea ki hoʻomou ngaahi tamai.
8 Miután Jákób Égyiptomba ment vala, atyáitok az Úrhoz kiáltának, és az Úr elküldé Mózest és Áront, a kik kihozták atyáitokat Égyiptomból, és letelepíték erre a helyre.
ʻI he hoko ʻa Sēkope ki ʻIsipite, pea tangi ʻa hoʻomou ngaahi tamai kia Sihova, naʻe fekau ai ʻe Sihova ʻa Mōsese mo ʻElone, ʻaia naʻa na ʻomi hoʻomou ngaahi tamai mei ʻIsipite, pea ne ne pule ke nofomaʻu ʻakinautolu ʻi he potu ni.
9 De ők elfeledték az Urat, az ő Istenöket, azért adá őket Siserának, a Hásor serege vezérének kezébe, és a Filiszteusok kezébe és Moáb királyának kezébe, és azok harczolának ellenök.
Pea ʻi heʻenau fakangalongaloʻi ʻa Sihova ko honau ʻOtua, naʻa ne fakatau ʻakinautolu ki he nima ʻo Sisela, ko e ʻeikitau ʻo Hasoa, pea ki he nima ʻoe kakai Filisitia, pea ki he nima ʻoe tuʻi ʻo Moape, pea naʻa nau tauʻi ʻakinautolu.
10 Akkor kiáltának az Úrhoz, és mondák: Vétkeztünk, mert elhagytuk az Urat, és szolgáltunk a Baáloknak és Astarótnak; most azért szabadíts meg minket ellenségeinknek kezéből, hogy néked szolgáljunk.
Pea naʻa nau tangi kia Sihova ʻonau pehē, ‘Kuo mau fai angahala, koeʻuhi kuo mau liʻaki ʻa Sihova, pea mau tauhi kia Peali mo ʻAsitelote: ka ko eni, fakamoʻui ʻakimautolu mei he nima ʻo homau ngaahi fili, pea te mau tauhi koe.’
11 És elküldé az Úr Jerubbaált és Bédánt és Jeftét és Sámuelt, és megszabadíta titeket mindenfelől ellenségeitek kezéből, és biztonságban laktatok.
Pea naʻe fekau ʻe Sihova ʻa Selupeali, mo Pitani, mo Sefita, mo Samuela, ʻo ne fakamoʻui ʻakimoutolu mei he nima ʻo homou ngaahi fili, ʻi he ngaahi potu kotoa pē, pea ne mou nonofo fiemālie pe.
12 Mikor pedig láttátok, hogy Náhás, az Ammon fiainak királya ellenetek jöve, azt mondátok nékem: Semmiképen nem, hanem király uralkodjék felettünk, holott csak a ti Istenetek, az Úr a ti királyotok.
Pea ʻi hoʻomou mamata ʻoku haʻu ʻa Naʻasi ko e tuʻi ʻoe fānau ʻa ʻAmoni ke tauʻi ʻakimoutolu, naʻa mou pehē leva kiate au, ‘ʻIkai; ka ʻe pule ha tuʻi kiate kimoutolu: ka ko homou tuʻi ʻa Sihova ko homou ʻOtua.’
13 Most azért, ímhol a király, a kit választottatok, a kit kértetek. Ímé, az Úr királyt adott néktek.
Pea ko eni, vakai ki he tuʻi ʻaia kuo mou fili, mo ia ne mou holi ki ai! Pea vakai, kuo fakanofo ʻe Sihova ʻae tuʻi, kiate kimoutolu.
14 Hogyha az Urat félitek, és néki szolgáltok; szavára hallgattok és az Úr szája ellen engedetlenek nem lesztek; és mind ti, mind pedig a király, a ki felettetek uralkodik, az Urat, a ti Isteneteket követitek: megtartattok.
Kapau te mou manavahē kia Sihova, pea tauhi ia, pea fai talangofua ki heʻene folofola, pea ʻoua naʻa angatuʻu ki he fekau ʻa Sihova, pehē ʻe tuʻumaʻu pe ʻakimoutolu mo e tuʻi foki ʻoku pule kiate kimoutolu ʻi he muimui kia Sihova ko homou ʻOtua:
15 Ha pedig az Úr szavára nem hallgattok, és az Úr szava ellen engedetlenek lesztek: az Úrnak keze ellenetek leend, miként a ti atyáitok ellen.
Pea kapau ʻe ʻikai te mou talangofua ki he folofola ʻa Sihova kiate kimoutolu, ʻo hangē ko hono hiki hake ki hoʻomou ngaahi tamai.
16 Most is azért álljatok meg, és lássátok meg azt a nagy dolgot, a melyet az Úr visz véghez szemeitek előtt.
“Pea ko eni, mou tutuʻu ʻo mamata ki he meʻa lahi ni, ʻaia ʻe fai ʻe Sihova ʻi homou ʻao.
17 Avagy nem búzaaratás van-é most? Kiáltani fogok az Úrhoz, és ő mennydörgést és esőt ád, hogy megtudjátok és meglássátok, mily nagy a ti gonoszságtok, melyet cselekedtetek az Úr szemei előtt, mikor királyt kértetek magatoknak.
ʻIkai ko e ʻaho eni ʻoe ututaʻu uite? Te u ui kia Sihova, pea te ne fekau ʻae mana mo e ʻuha; koeʻuhi ke mou vakai ʻo ʻilo ʻoku lahi ʻa hoʻomou angahala, ʻaia kuo mou fai ʻi he ʻao ʻo Sihova ʻi hoʻomou kole ʻae tuʻi moʻomoutolu.
18 Kiálta azért Sámuel az Úrhoz, és az Úr mennydörgést és esőt adott azon a napon. És az egész nép nagyon megrettene az Úrtól és Sámueltől.
Ko ia naʻe lotu ai ʻa Samuela kia Sihova: pea naʻe ʻomi ʻe Sihova ʻae mana mo e ʻuha ʻi he ʻaho ko ia: pea naʻe manavahē lahi ʻae kakai kotoa pē kia Sihova mo Samuela.”
19 És monda az egész nép Sámuelnek: Könyörögj szolgáidért az Úrhoz, a te Istenedhez, hogy meg ne haljunk, mert minden bűneinket csak öregbítettük azzal a bűnnel, hogy királyt kértünk magunknak.
Pea naʻe pehē ʻe he kakai kotoa pē kia Samuela, “Ke ke hūfia ʻa hoʻo kau tamaioʻeiki kia Sihova ko ho ʻOtua ke ʻoua naʻa mau mate: he kuo mau fakalahi ʻaki ʻemau ngaahi angahala kotoa pē ʻae kovi ni, ke kole ʻae tuʻi moʻomautolu.”
20 És monda Sámuel a népnek: Ne féljetek! Ha már mind e gonoszságot véghez vittétek, most ne távozzatok el az Úrtól, hanem az Úrnak szolgáljatok teljes szívetekből.
Pea naʻe pehē ʻe Samuela ki he kakai, “ʻOua naʻa mou manavahē: kuo mou fai ʻae ngaahi angahala ni kotoa pē: kaeʻoua naʻa mou tafoki mei hoʻomou muimui ʻia Sihova, ka mou tauhi ʻa Sihova ʻaki homou loto kotoa;
21 Ne térjetek el a hiábavalóságok után, a melyek nem használnak, meg sem szabadíthatnak, mert hiábavalóságok azok.
Pea ʻoua naʻa mou afe atu: he ka pehē te mou muimui ai ki he ngaahi meʻa vaʻinga, ʻaia ʻe ʻikai ʻaonga pe faʻa fakamoʻui; he ko e meʻa vaʻinga.
22 Mert nem hagyja el az Úr az ő népét, az ő nagy nevéért; mert tetszett az Úrnak, hogy titeket a maga népévé válaszszon.
He koeʻuhi ʻe ʻikai liʻaki ʻe Sihova ʻa hono kakai koeʻuhi ko hono huafa lahi: he kuo lelei kia Sihova ke ne ngaohi ʻakimoutolu ko hono kakai.
23 Sőt tőlem is távol legyen, hogy az Úr ellen vétkezzem és felhagyjak az érettetek való könyörgéssel; hanem inkább tanítani foglak titeket a jó és igaz útra.
Pea ko au foki, Ke taʻofi ʻe he ʻOtua ʻa ʻeku fai angahala kia Sihova ʻi he tuku ʻeku hūfia ʻakimoutolu: ka teu ako kiate kimoutolu ʻae hala lelei mo totonu:
24 Csak féljétek az Urat, és szolgáljatok néki hűségesen, teljes szívetekből; mert látjátok; mily nagy dolgot cselekedett veletek.
Ke mou manavahē pe kia Sihova, pea tauhi ia ʻi he moʻoni ʻo homou loto kotoa: he vakai ki he ngaahi meʻa lahi kuo ne fai maʻamoutolu.
25 Ha pedig folytonos rosszat cselekesztek: mind ti, mind királyotok elvesztek.
Pea kapau te mou kei fai angakovi, ʻe fakaʻauha ʻakimoutolu, ʻio, ʻakimoutolu mo homou tuʻi.”
