1 Sámuel 12
1 És monda Sámuel az egész Izráelnek: Ímé meghallgattam szavaitokat mindenben, valamit nékem mondottatok, és királyt választottam néktek.
Samuel said to all Israel, “I have listened to everything you said to me, and I have set a king over you.
2 És most ímé a király előttetek jár. Én pedig megvénhedtem és megőszültem, és az én fiaim ímé ti köztetek vannak, és én is előttetek jártam ifjúságomtól fogva mind a mai napig.
Now, here is the king walking before you; and I am old and gray; and, my sons are with you. I have walked before you from my youth until today.
3 Itt vagyok, tegyetek bizonyságot ellenem az Úr előtt és az ő felkentje előtt: kinek vettem el az ökrét, és kinek vettem el a szamarát, és kit csaltam meg, kit sanyargattam, és kitől fogadtam el ajándékot, hogy a miatt szemet hunyjak? és visszaadom néktek.
Here I am; testify against me before Yahweh and before his anointed one. Whose ox have I taken? Whose donkey have I taken? Whom have I defrauded? Whom have I oppressed? From whose hand have I taken a bribe to blind my eyes with? Testify against me, and I will restore it to you.”
4 Ők pedig felelének: Nem csaltál meg minket, nem sanyargattál minket, és senkitől semmit el nem fogadtál.
They said, “You have not cheated us, oppressed us, or have stolen anything from any man's hand.”
5 És ő monda nékik: Legyen bizonyság az Úr ti ellenetek, és bizonyság az ő felkentje ezen a napon, hogy semmit sem találtatok kezemben! Ők pedig mondának: Legyen bizonyságul.
He said to them, “Yahweh is witness against you, and his anointed one is witness today, that you have found nothing in my hand.” They replied, “Yahweh is witness.”
6 És monda Sámuel a népnek: Igen, az Úr, a ki rendelte Mózest és Áront, és a ki kihozta atyáitokat Égyiptom földéről!
Samuel said to the people, “It is Yahweh who appointed Moses and Aaron, and who brought your fathers up from the land of Egypt.
7 Most azért álljatok elő, hadd perlekedjem veletek az Úr előtt az Úrnak minden jótéteményei felett, a melyeket cselekedett veletek és a ti atyáitokkal.
Now then, present yourself, so that I may plead with you before Yahweh about all of the righteous deeds of Yahweh, which he did for you and your fathers.
8 Miután Jákób Égyiptomba ment vala, atyáitok az Úrhoz kiáltának, és az Úr elküldé Mózest és Áront, a kik kihozták atyáitokat Égyiptomból, és letelepíték erre a helyre.
When Jacob came to Egypt, and your ancestors cried out to Yahweh, then Yahweh sent Moses and Aaron, who led your ancestors out of Egypt and they settled in this place.
9 De ők elfeledték az Urat, az ő Istenöket, azért adá őket Siserának, a Hásor serege vezérének kezébe, és a Filiszteusok kezébe és Moáb királyának kezébe, és azok harczolának ellenök.
But they forgot Yahweh their God; he sold them into the hand of Sisera, captain of the armies of Hazor, into the hand of the Philistines, and into the hand of the king of Moab; these all fought against your ancestors.
10 Akkor kiáltának az Úrhoz, és mondák: Vétkeztünk, mert elhagytuk az Urat, és szolgáltunk a Baáloknak és Astarótnak; most azért szabadíts meg minket ellenségeinknek kezéből, hogy néked szolgáljunk.
They cried out to Yahweh and said, 'We have sinned, because we have forsaken Yahweh and have served the Baals and the Ashtoreths. But now rescue us from the hand of our enemies, and we will serve you.'
11 És elküldé az Úr Jerubbaált és Bédánt és Jeftét és Sámuelt, és megszabadíta titeket mindenfelől ellenségeitek kezéből, és biztonságban laktatok.
So Yahweh sent Jerub Baal, Bedan, Jephthah, and Samuel, and gave you victory over your enemies all around you, so that you lived in security.
12 Mikor pedig láttátok, hogy Náhás, az Ammon fiainak királya ellenetek jöve, azt mondátok nékem: Semmiképen nem, hanem király uralkodjék felettünk, holott csak a ti Istenetek, az Úr a ti királyotok.
When you saw that Nahash the king of the people of Ammon came against you, you said to me, 'No! Instead, a king must reign over us'—although Yahweh your God, was your king.
13 Most azért, ímhol a király, a kit választottatok, a kit kértetek. Ímé, az Úr királyt adott néktek.
Now here is the king whom you have chosen, whom you have asked for and whom Yahweh has now appointed as king over you.
14 Hogyha az Urat félitek, és néki szolgáltok; szavára hallgattok és az Úr szája ellen engedetlenek nem lesztek; és mind ti, mind pedig a király, a ki felettetek uralkodik, az Urat, a ti Isteneteket követitek: megtartattok.
If you fear Yahweh, serve him, obey his voice, and not rebel against the command of Yahweh, then both you and the king who reigns over you will be followers of Yahweh your God.
15 Ha pedig az Úr szavára nem hallgattok, és az Úr szava ellen engedetlenek lesztek: az Úrnak keze ellenetek leend, miként a ti atyáitok ellen.
If you do not obey the voice of Yahweh, but rebel against the commands of Yahweh, then Yahweh's hand will be against you, as it was against your ancestors.
16 Most is azért álljatok meg, és lássátok meg azt a nagy dolgot, a melyet az Úr visz véghez szemeitek előtt.
Even now present yourself and see this great thing which Yahweh will do before your eyes.
17 Avagy nem búzaaratás van-é most? Kiáltani fogok az Úrhoz, és ő mennydörgést és esőt ád, hogy megtudjátok és meglássátok, mily nagy a ti gonoszságtok, melyet cselekedtetek az Úr szemei előtt, mikor királyt kértetek magatoknak.
Is it not the wheat harvest today? I will call upon Yahweh, that he may send thunder and rain. Then you will know and see that your wickedness is great, which you have done in the sight of Yahweh, in asking for yourselves a king.”
18 Kiálta azért Sámuel az Úrhoz, és az Úr mennydörgést és esőt adott azon a napon. És az egész nép nagyon megrettene az Úrtól és Sámueltől.
So Samuel called to Yahweh; and that same day Yahweh sent thunder and rain. Then all the people greatly feared Yahweh and Samuel.
19 És monda az egész nép Sámuelnek: Könyörögj szolgáidért az Úrhoz, a te Istenedhez, hogy meg ne haljunk, mert minden bűneinket csak öregbítettük azzal a bűnnel, hogy királyt kértünk magunknak.
Then all the people said to Samuel, “Pray for your servants to Yahweh your God, so that we do not die. For we have added to all our sins this evil in asking for a king for ourselves.”
20 És monda Sámuel a népnek: Ne féljetek! Ha már mind e gonoszságot véghez vittétek, most ne távozzatok el az Úrtól, hanem az Úrnak szolgáljatok teljes szívetekből.
Samuel replied, “Do not be afraid. You have done all this evil, but do not turn away from Yahweh, but serve Yahweh with all your heart.
21 Ne térjetek el a hiábavalóságok után, a melyek nem használnak, meg sem szabadíthatnak, mert hiábavalóságok azok.
Do not turn away after empty things that cannot profit or rescue you, because they are useless.
22 Mert nem hagyja el az Úr az ő népét, az ő nagy nevéért; mert tetszett az Úrnak, hogy titeket a maga népévé válaszszon.
For the sake of his great name, Yahweh will not reject his people, because it has pleased Yahweh to make you a people for himself.
23 Sőt tőlem is távol legyen, hogy az Úr ellen vétkezzem és felhagyjak az érettetek való könyörgéssel; hanem inkább tanítani foglak titeket a jó és igaz útra.
As for me, far be it from me that I should sin against Yahweh by ceasing to pray for you. Instead, I will teach you the way that is good and right.
24 Csak féljétek az Urat, és szolgáljatok néki hűségesen, teljes szívetekből; mert látjátok; mily nagy dolgot cselekedett veletek.
Only fear Yahweh and serve him in truth with all your heart. Consider the great things he has done for you.
25 Ha pedig folytonos rosszat cselekesztek: mind ti, mind királyotok elvesztek.
But if you persist in doing evil, both you and your king will be destroyed.”
