1 Péter 5
1 A köztetek lévő presbitereket kérem én, a presbitertárs, és a Krisztus szenvedésének tanuja, és a megjelenendő dicsőségnek részese;
Əmdi mǝn aranglardiki aⱪsaⱪallardin (Mǝsiⱨning azab-oⱪubǝtlirining guwaⱨqisi, namayan ⱪilinidiƣan xan-xǝrǝpkǝ nesip bolƣuqi wǝ silǝrgǝ ohxax bir aⱪsaⱪal süpitidǝ) xuni ɵtünimǝnki,
2 Legeltessétek az Istennek köztetek lévő nyáját, gondot viselvén arra nem kényszerítésből, hanem örömest; sem nem rút nyerészkedésből, hanem jóindulattal;
— Hudaning silǝrning aranglardiki padisini obdan beⱪinglar; ularƣa yetǝkqilik hizmitidǝ bolup, uni mǝjburǝn ǝmǝs, bǝlki ihtiyarǝn zimminglarƣa elinglar; pul-dunya üqün ǝmǝs, bǝlki huxalliⱪ bilǝn ⱪilinglar.
3 Sem nem úgy, hogy uralkodjatok a gyülekezeteken, hanem mint példányképei a nyájnak.
Hudaning padisiƣa ƣojining ɵz tǝǝlluⱪatliriƣa bolƣinidǝk bolmay, bǝlki ularƣa ülgǝ bolunglar.
4 És mikor megjelenik a főpásztor, elnyeritek a dicsőségnek hervadatlan koronáját.
Xundaⱪ ⱪilsanglar, Bax Padiqi axkarǝ bolƣanda, mǝnggü tozumas xan-xǝrǝp tajiƣa erixisilǝr.
5 Hasonlatosképen ti ifjabbak engedelmeskedjetek a véneknek: mindnyájan pedig, egymásnak engedelmeskedvén, az alázatosságot öltsétek fel, mert az Isten a kevélyeknek ellene áll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ád.
Əy yaxlar, qonglarƣa boysununglar. Xuningdǝk, ⱨǝmminglar bir-biringlarƣa nisbǝtǝn kiqik peilliⱪni üstünglarƣa oriwelinglar. Qünki: «Huda tǝkǝbburlarƣa ⱪarxidur, lekin mɵmin-kǝmtǝrlǝrgǝ xǝpⱪǝt ⱪilidu».
6 Alázzátok meg tehát magatokat Istennek hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején.
Ɵzünglarni Hudaning ⱪudrǝtlik ⱪoli astida tɵwǝn tutunglar. Xundaⱪ ⱪilsanglar, waⱪti-saiti kǝlgǝndǝ Huda silǝrni yuⱪiri kɵtüridu;
7 Minden gondotokat ő reá vessétek, mert néki gondja van reátok.
Barliⱪ ƣǝm-ⱪayƣuliringlarni Uning üstigǝ taxlap ⱪoyunglar. Qünki U silǝrning ƣeminglarni ⱪilidu.
8 Józanok legyetek, vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit elnyeljen:
Ɵzünglarni ⱨoxyar wǝ sǝgǝk tutunglar. Qünki düxmininglar bolƣan Iblis huddi ⱨɵrkirǝwatⱪan xirdǝk, yutⱪudǝk birsini izdǝp ⱪatrap yürmǝktǝ;
9 A kinek álljatok ellen, erősek lévén a hitben, tudva, hogy a világban lévő atyafiságotokon ugyanazok a szenvedések telnek be.
silǝr etiⱪadinglarda qing turup uningƣa ⱪarxi turunglar. Qünki bilisilǝrki, pütün dunyadiki ⱪerindaxliringlarmu ohxax azab-oⱪubǝtlǝrning tügixigüqǝ qidawatidu.
10 A minden kegyelemnek Istene pedig, a ki az ő örök dicsőségére hívott el minket a Krisztus Jézusban, titeket, a kik rövid ideig szenvedtetek, ő maga tegyen tökéletesekké, erősekké, szilárdakká és állhatatosokká, (aiōnios g166)
Əmma silǝrni Mǝsiⱨ Əysa arⱪiliⱪ Ɵzining mǝnggülük xan-xǝripigǝ qaⱪirƣan, pütkül meⱨir-xǝpⱪǝtning Igisi bolƣan Huda azraⱪⱪinǝ waⱪit azab-oⱪubǝt qǝkkininglardin keyin, Ɵzi silǝrni ǝsligǝ kǝltürüp, dǝs turƣuzup, mustǝⱨkǝm wǝ ulƣa bekitilgǝndǝk tǝwrǝnmǝs ⱪilidu. (aiōnios g166)
Uningƣa [barliⱪ] xan-xǝrǝp wǝ küq-ⱪudrǝt ǝbǝdil’ǝbǝd mǝnsup bolƣay, amin! (aiōn g165)
12 Silvánus által, a ki, a mint gondolom, hű atyátokfia, röviden írtam, intve és bizonyságot téve, hogy az az Istennek igaz kegyelme, a melyben állotok.
Mǝn bu ⱪisⱪiƣina hǝtni yezip, ɵzüm sadiⱪ ⱪerindixim dǝp bilidiƣan Silwanusning wasitisi bilǝn silǝrgǝ yollidim. Uxbu hǝtni yeziximning mǝⱪsiti, silǝrgǝ jekilǝx wǝ silǝrni riƣbǝtlǝndürüx, xundaⱪla Hudaning ⱨǝⱪiⱪiy meⱨir-xǝpⱪitining ǝnǝ xundaⱪ ikǝnlikigǝ guwaⱨliⱪ berixtin ibarǝttur. Bu meⱨir-xǝpⱪǝttǝ qing turunglar.
13 Köszönt titeket a veletek együtt választott babiloni gyülekezet és Márk, az én fiam.
Silǝr bilǝn billǝ tallanƣan Babilda turuwatⱪan jamaǝt wǝ oƣlum Markustin silǝrgǝ salam.
14 Köszöntsétek egymást szeretet csókjával. Békesség mindnyájatoknak, a kik Krisztusban vagytok.
Bir-biringlar bilǝn meⱨribanlarqǝ sɵyüxüp salamlixinglar. Silǝrgǝ, yǝni Mǝsiⱨdǝ bolƣan ⱨǝmminglarƣa amanliⱪ-hatirjǝmlik yar bolƣay!
