1 Királyok 1
1 Mikor pedig megvénhedt és megöregedett Dávid király, bár leplekkel takargatták be, mégsem bírt felmelegedni.
David lengpa jong ateh lheh tan, pon lum ijat asilpeh vang un, ama chu alum jou mong mong tapon ahi.
2 És mondának néki az ő szolgái: Keressenek az én uramnak, a királynak egy szűz leányt, a ki a király körül legyen, és őt ápolja, aludjék karjai között, és melegítse fel az én uramat, a királyt.
Hijeh chun alhacha a pang hon David lengpa jah a, “Kapu, nang dingin nungah theng khat naumpi di le najen le dingin hol’u hite. Chutileh aman lum nasahna din naluppi le phate,” atiuve.
3 Keresének annakokáért egy szép leányt Izráelnek minden határiban; és találák a Súnem városából való Abiságot, a kit el is hozának a királyhoz.
Hiti chun amahon Israel gam sung pumpia nungah melhoi tah khat ahol un ahileh Shunem’a konin Abishag kitinu chu a mudoh un Lengpa kom a chun ahin puilut tauvin ahi.
4 És a leány igen szép volt, és a királyt ápolta és szolgált néki. De a király nem ismeré őt.
Hiche nungahnu chu ahoi lheh jengin ama chun lengpa chu ave sui jin ajen le tan ahi. Ahin lah lengpa chun aki timatpi thei tapon ahi.
5 Adónia pedig, Haggitnak fia, felfuvalkodék, ezt mondván: Én fogok uralkodni! És szerze magának szekereket, lovagokat és ötven előtte járó férfiakat.
Hiche phatlai chun David leh Haggith chapa Adonijah chun “Keima leng ka chan ding ahi” tin aki phongdoh tan ahi. Hichun aman sakol kangtalai tamtah aki semdoh in chu leh achung touthem ho jong akigo uvin chuleh ama masang nga lamhong a pang dingin mi-somnga a lhaisah in ahi.
6 Kit az ő atyja soha meg nem szomoríta, ezt mondván: Miért cselekszel így?! Ez is pedig igen szép férfi volt, és őt Haggit szülte volt Dávidnak Absolon után.
Apa David Lengpan la “Ipi bol’a na him?” tin khat vei cha jong aphoh kha pon chule ahil jong ahil khapon ahi. Hiche Adonijah hi Absalom pen jouva peng’a ahin, ama jong hi mi melhoi tah khat ahi.
7 És tanácskozék Joábbal, Séruja fiával és Abjátár pappal, kik az Adónia pártján voltak.
Lengmun alogotna a hin Adonijah in Zeruiah chapa Joab le Abiathar thempu pachu ama langa pang dingin ana kijol lut in chule amanin jong anop peh tan ahi.
8 De Sádók pap, meg Benája, a Jójada fia, és Nátán próféta, és Sémei, és Réhi, és a Dávid erős vitézei nem állottak Adónia mellé.
Ahinlah Zadok thempupa leh Jehoiada chapa Benaiah, themgao Nathan, Simei, Rei chuleh David veng themma pang mihat hon vang ana panpi pouvin ahi.
9 Mikor pedig Adónia áldozatot mutatott be juhokból, ökrökből és egyéb kövér barmokból a Zohélet kősziklánál, a mely a Rógel forrása mellett volt: meghívá egész rokonságát, a király fiait, Júda minden férfiait, a király szolgáit;
Adonijah chun En-royal twinah komma Zoheleth song phunga chun ache in chule hilai mun ah chun kelngoiho, bongchal ho leh bongnou thaotah tah ho mangchan pumgo thilto ana boltan ahi. Hichea chun David lengpa chapate, a sopi ho chengse ho leh Judahh gamsung’a Lengpa ding’a pan mun neiho jouse jong ana koukhom in ahi.
10 De Nátán prófétát és Benáját és amaz erős vitézeket és Salamont, az ő atyjafiát nem hívá el.
Ahinlah aman Nathan themgao, Beniah chule lengpa veng tup a pang ho chujongleh a sopipa Solomon ana koupon ahi.
11 Szóla akkor Nátán Bethsabénak, a Salamon anyjának, mondván: Nem hallottad-é, hogy Adónia, a Haggit fia uralkodik, és a mi urunk Dávid nem tud róla semmit?
Hichun Nathan chu Solomon nu Bethsheba komma achen, hiti hin aga dong tan ahi, “Haggith chapa Adonijah chu ama leh ama leng in aki sem tan ahi ti na jahdoh lou ham? Chuleh lengpan jong ana jahdoh khah lou ham?”
12 Jövel azért, hadd adjak néked tanácsot, hogy megmentsd a te életedet, és a te fiadnak, Salamonnak életét.
“Nang leh na chapa Solomon hinkho na hoidoh nom le keiman kaseipeh bang vang hin jui in,” atipeh tan ahi.
13 Eredj, menj be Dávid királyhoz, és mondd ezt néki: Uram király, nemde nem esküdtél-é meg a te szolgálóleányodnak ilyenképen: Salamon, a te fiad uralkodik én utánam, és ő ül az én királyi székembe? Miért uralkodik hát Adónia?
Tun gang tah in Lengpa komma chen lang hitin ga seitan “Kapu Lengpa, nang in na chapa Solomon hi kei banna leng hung chang ding ahi neina tipeh lou ham? tua hi i-atileh Adonijah khu leng chang hitam?” ati.
14 És ímé mialatt még te ott a királylyal beszélsz, én is bemegyek utánad, és kiegészítem a te beszédidet.
Chule nang in hi tia chu akomma thu na na seipeh tah leh keima hung lut in ting na thusei chu ka hung suh det ding ahi.
15 És beméne Bethsabé a királyhoz a kamarába. És a király igen megvénhedett vala, és a Súnemből való Abiság szolgál vala a királynak.
Hiti chun Bethsheba chu Lengpa lupna dan sunga chun alut in Lengpa chu ateh behseh tan Abishag chun ajen jing in ahi.
16 És fejet hajta Bethsabé, és meghajtá magát a királynak. És monda a király: Mit kivánsz?
Bethsheba chu lengpa ang’a chun abohkhup in ahileh aman, “Ipi nadei ham?” ahin tin ahi.
17 Felele néki Bethsabé: Édes uram, te megesküdtél az Úrra, a te Istenedre a te szolgálóleányodnak ilyenképen: Salamon, a te fiad uralkodik én utánam, és ő ül az én királyi székembe.
Amanun adonbut in, “Kapu Lengpa nang in Pakai, Pathen masang’a na kihahsel in ka kom ah hitin nana seijin ahi: na chapa Solomon hi kei banna ka laltouna munna hi leng hung chang tei ding ahi tin nana seijin ahi.
18 És ímé mégis Adónia lett királylyá; és ímé, uram király, te nem tudsz erről semmit.
Ahinlah tun Adonijah hi ama leh ama Lengin akisem tan ahinlah nangin na hepha pon ahi.
19 Mert áldozott ökrökkel és nagy sok kövér barmokkal bőségesen, és vendégekké hívta a királynak minden fiait, és Abjátár papot és Joábot, a seregnek hadnagyát, csak Salamont, a te szolgádat nem hívta meg.
Aman bongchal ho, bongnou thaotah tah ho leh kelngoi ho athat in pumgo thilto aboltan, Lengpa chate dangse akouvin kei chapa Solomon akou pon chu leh aman themgao Abiathar leh sepai lamkai Joab jong akouvin ahi.
20 Még most te vagy, Uram, a király; az egész Izráel népének szemei reád néznek, hogy megjelentsed nékik, kicsoda fog ülni az én uramnak, a királynak székében, ő utána.
Tuhin kapu Lengpa Israel mipite jousen nang banna leng chang ding hi koi pen na hisah ding ham? tia avet cheh u ahi,” ati.
21 De ha az én uram, a király, az ő atyáival elaluszik: akkor én és az én fiam, Salamon leszünk bűnösök.
“Tua hi nang in pan nalah vahlou leh nathi nung leh ka chapa Solomon toh kei ni hi themmo nanei khat bang a eikibol lhon di ahitai,” ati.
22 És ímé, mikor még a királylyal szólana, Nátán próféta megérkezék.
Amanun hitia thu ana sei sung in Nathan themgao chu akom aga lhung in ahi.
23 És bejelenték a királynak, mondván: Itt van Nátán próféta. És bemenvén a király eleibe, meghajtá magát a király előtt, arczczal a földre leborulván.
Nathan themgao ahung in na kimupi nom’e tichu Lengpa a seipeh tauvin, hichun Nathan themgao alut in Lengpa kom achun akhup boh in achun amai tol’a a sulut jeng tan ahi.
24 És monda Nátán: Uram király, te mondottad-é: Adónia legyen én utánam a király, és ő üljön az én királyi székembe?
Nathan in “Kapu Lengpa nangin, Adonijah hi nang banna leng changding’a nana phondoh khah em?
25 Mert ma aláment, és áldozott ökrökkel és kövér barmokkal bőségesen, és vendégekké hívta a királynak minden fiait és a seregnek hadnagyait és Abjátár papot: és ímé ők esznek és isznak ő előtte, és immár azt kiáltották: Éljen Adónia király!
Tu nin aman bongchal ho, bongnou thao tahtah ho leh kelngoi ho pumgo thilto abol in hiche’a chun Lengpa chate, sepai lamkai ho, Abiathar themgao pa akouvin ama hon aneuvin adon un leng Adoniah hingsot hen tin a sam un ahi.
26 Engem pedig, a ki a te szolgád vagyok, és Sádók papot és Benáját, a Jójada fiát, és Salamont, a te szolgádat nem hívta meg.
Aman kei leh thempupa Zadok leh Beniah chu leh na soh Solomon jong akou pon ahi.
27 Avagy az én uramtól, a királytól lett-é ez a dolog, hogy nem adtad tudtára a te szolgádnak, kicsoda fogna ülni az én uramnak, a királynak székiben az ő holta után.
Kapu Lengpa nang in hiche hi nang ding’a panmun neiho hetsah louva nang banna leng chang ding hi nalhen khat tou hitam?” ati.
28 És felelvén Dávid király, monda: Hívjátok hozzám Bethsabét, a ki beméne a király eleibe, és megálla a király előtt.
David lengpan ahin donbut in ajah a, “Bethsheba chu ga kouvin,” ati. Hichun amanu ahung in Lengpa masanga ading tan ahi.
29 És megesküvék a király, mondván: Él az Úr, a ki megszabadította az én lelkemet minden nyomorúságból,
Hichun Lengpan aki hahselna chu avel sei kit in, “Keiman hahsatna kato channa eina huhdoh hing jing Pakai minna kasei ahi.
30 Hogy a miképen megesküdtem néked az Úrra, Izráel Istenére, ezt mondván: A te fiad Salamon uralkodik én utánam, és ő ül az én királyi székembe én helyettem: ezt ma így meg is teszem.
Na chapa Solomon chun keima bantah a lengmun chu Pakai Israel Pathen minna ka kitepna dungjuija tuni tah a hi alo ding ahi tai,” ati.
31 És fejet hajta Bethsabé, arczczal a földre leborulván, és magát meghajtván a király előtt, monda: Éljen az én uram, Dávid király, mindörökké!
Hichun Bethsheba chu akun in tol ah amai a sulut in Lengpa chu salam abol in asei tai, “Kapu Lengpa David hing sot hen!” ati.
32 Azután monda Dávid király: Hívjátok hozzám Sádók papot és Nátán prófétát és Benáját, Jójadának fiát. És ezek bemenének a király eleibe.
Hichun David lengpan thu apen “Zadok thempupa, themgao Nathan le Jehoiada chapa Bennah ga kou un” ati. Ama ho lengpa angsung’a ahung lhunphat un,
33 És monda nékik a király: Vegyétek mellétek a ti uratoknak szolgáit, és ültessétek Salamont, az én fiamat az én öszvéremre, és vigyétek alá őt Gihonba;
Lengpan amaho kom ah asei tan ahi, “Solomon leh kei ding’a pan mun nikho nei ho chengse chu Gihon tui putna mun’a chun pui unlang chu leh Solomon chu keima sakol pol chung’a chun tousah un.
34 És kenje őt ott Sádók pap és Nátán próféta Izráelnek királyává; és fújjátok meg a harsonákat, és kiáltsátok: Éljen Salamon király!
Hichea chun Thempupa Zadok le Themgao pa Nathan in Israel pumpi chung a Leng chang dingin Solomon chu thao ganu lhon hen lang saki pengkul chu mut un chuleh lengpa Solomon hingsot hen tin sam un.
35 És jőjjetek fel onnét ő utána; és eljövén, üljön az én királyi székembe, és ő uralkodjék én helyettem; mert immár meghagytam néki, hogy ő legyen fejedelme mind Izráelnek, mind Júdának.
Chujou teng hilanga hinle puikit un ka laltouna a tousah un. Keima Lengmun lo ding leh Israel leh Judahh chung’a vaihom dinga keiman ka pansah ahi tai,” ati.
36 Felele akkor Benája, a Jójada fia a királynak, és monda: Ámen! Így szóljon az Úr, az én uramnak, a királynak Istene is.
Jehoiadah chapa Benaiah chun adonbut in “Hihen, Kapu Lengpa Pakai Pathen in jong hichu guilhun sah hen” ati.
37 A miképen vele volt az Úr az én urammal, a királylyal: azonképen legyen vele Salamonnal is, és magasztalja feljebb az ő királyi székét az én uramnak, Dávid királynak királyi székénél.
“Kapu Lengpa nangma nana umpi jing bang in Pakaiyin Solomon jong umpi hen chuleh Solomon vaihopna gamchu nanga sang in letsah jo hen!” atiuvin ahi
38 Aláméne azért Sádók pap és Nátán próféta és Benája, a Jójada fia, a Kereteusok is és a Peleteusok, és felülteték Salamont a Dávid király öszvérére, és alávivék őt Gihonba.
Hiti chun Thempupa Zadok, Themgao pa Nathan leh Jehoiada chapa Benaiah chuleh Lengpa vesui sepai hon Gihon munlang’a chun Solomon chu apui jun apa sakolpol chunga chun a tousah un ahi.
39 És vevé Sádók pap az olajos szarut az Úr sátorából, és megkené Salamont; azután kürtölének, és az egész nép ezt kiáltá: Éljen Salamon király!
Hiche mun achun thempupa Zadok chun indan thenga kon in Olive thao atheija um chu alan Solomon chu anu peh in ahi. Hijou chun saki sumkon chu amut un “Leng Solomon hingsot hen,” tin asam un ahi.
40 És felvonult utána az egész nép, és a nép sípolt és felette ujjongott, úgy hogy a föld is megrepedne kiáltásuk zajától.
Hiche jou chun mipihon Solomon chu Jerusalem geijin ajui jin kuli amut’un kipahtah injong a sam un, akipanao o-gin kithong tah a a sap u chun leiset jeng jong a kithin sah leu jengin ahi.
41 És Adónia is meghallotta és vendégei is mind, a kik nála valának, miután a lakomát már elvégezték; és meghallá Joáb is a kürtölés szavát, és monda: Miért e zaj és mozgás a városban?
Adonijah leh aloi agolho chun golvah abol chai jouvin Solomon lengchan husa thong jejun ajauvin saki pengkul kimut gin chu Joab in ajah doh phat in, “Khopi sung khubanga choh jeju khu ipi kibolna hitan tem?” atin ahi.
42 És a mikor ő még szólana, ímé megérkezék Jonathán, az Abjátár pap fia. És monda Adónia: Jőjj be, mert megbízható férfiú vagy, és jó hírt mondasz.
Hiche thu chu asei pet tah'un, Abiather Thempupa chapa Jonathan chu ahung lhung tan ahileh Adonijah in “Hunglutnin ajeh chu nanghi mipha na hin na thu poh jong thuphahi ngei inte,” atin ahi.
43 Jonathán pedig felelvén, monda Adóniának: Igen, a mi urunk, Dávid király, Salamont tette királylyá.
Jonathan in a donbut in ahinai saipoi David Lengpan tutah chun Solomon chu leng ahitai tin aphong doh in ahi” ati.
44 És elküldötte ő vele Sádók papot a király és Nátán prófétát, és Benáját, a Jójada fiát, a Kereteusokat is és Peleteusokat, és őt a király öszvérére ülteték,
Lengpan ama chu Gihon geijin asol suh in, Zadok Thempu pa le Nathan Themgaopa leh Jehoiada chapa Benaiah toh Lengpa vesuija pang sepai hon ahin juijun ahi. Lengpa Sakolpol achu Solomon atousah un ahi.
45 És Sádók pap Nátán prófétával együtt királylyá kente fel őt Gihonnál, és onnét vonulnak fel örömmel; ettől zendült meg a város. Ez az a zaj, a melyet hallottatok.
Zadok le Nathan in Gihon ah leng dingin thao anu lhon in ahi. Amaho chu tutah chun ahung kile uvin ahileh khopi pumpi chun a kipapi uva asap u ahi. Hichu ahi achoh jeju achu,
46 És immár be is ült Salamon az országnak királyi székibe;
Hiche bana jong chu laltouna a Leng in a tou tan ahi.
47 És a király szolgái is bemenének, hogy áldják a mi urunkat, Dávid királyt, mondván: Tegye az Isten a Salamon nevét híresebbé a te nevednél, és magasztalja feljebb az ő székit a te székednél. És meghajtá magát a király az ő ágyán.
Lengpa ding’a panmun nei Lamkai ho jousen jong leng David komma acheuvin Lengpa chu aga kipapi uvin, na Pathen in Solomon hi nang sangin minthang jo hen lang nang sang in jong vaihom lenjon hung kije sal jo hen atiuve. Lengpan jong alupna mun achun Pathen jana’n akun in ahi.
48 És ekképen is szóla a király: Áldott az Úr, Izráel Istene, a ki adott e mai napon olyat, a ki szemeim láttára helyettem üljön az én királyi székemben.
Chuleh hiti chun aman “Israel Pathen chu thangvah in umhen, aman tuni’n keima hinkho sung in kamit mutah in ka khel’a laltouna a touding ei lhenpeh tan ahi” atin ahi.
49 Akkor megrettenének, és felkelének mindnyájan a hivatalosok, a kik Adóniával valának, és kiki mind dolgára méne.
Hichun Adonijah loile golho sese chu tijatah'in anehkhom na’u dokhanga kon chun aki thecheh gam jeng un ahi.
50 De Adónia félt Salamontól, és felkészülve elfutott, és megragadta az oltárnak szarvait.
Adonijah chun Solomon akicha lheh jengin alhai jin muntheng’a maicham saki teni chu aga tuhchah jengin ahi.
51 Hírül adák pedig Salamonnak ilyen szókkal: Ímé Adónia Salamon királytól való féltében megfogá az oltárnak szarvait, ezt mondván: Esküdjék meg ma nékem Salamon király, hogy meg nem öli az ő szolgáját fegyverrel.
Adonijah chun kichatah in maichama saki teni chu atuh chah jeng e tithu ahung kithang in Leng Solomon in jong ajadoh tan ahi. Hichun Adonijah jong ataovin “Leng Solomon in eitha louna dingin ki hahsel hen” tin ahi.
52 És monda Salamon: Ha jámbor lészen, egy hajszál fejéről le nem esik a földre; de ha gonoszság találtatik ő benne, meg kell halnia.
Solomon in a donbut in, “Ama kitongkha ponte, ahinla achunga a phatmona aki mudoh leh thi ding ahi,” ati.
53 Elkülde azért Salamon király, és elhozák őt az oltártól; és eljövén meghajtá magát Salamon király előtt; és monda Salamon király: Menj el a te házadhoz.
Hiti chun Solomon in Adonijah chu akouvin ahi leh ama chu maichamma konin ama kom apui lut un, Ama jana neitah in Solomon Lengpa ang-a akun in ahileh aman na inlang’a che tan,” atin ahi.
