1 Királyok 8

1 Akkor összegyűjté Salamon az Izráel véneit és a nemzetségeknek minden fejeit, az Izráel fiai atyjaiknak fejedelmeit Salamon királyhoz Jeruzsálembe, hogy az Úr szövetségének ládáját felvigyék a Dávid városából, mely a Sion.

A LAILA hoakoakoa mai la o Solomona i na lunakahiko o ka Iseraela, a me na poo a pau o na ohana, na haku iwaena o na makua o na mamo a Iseraela, io Solomona la ma Ierusalema, e lawe mai lakou i ka pahuberita o Iehova mailoko mai o ke kulanakauhale o Davida, oia o Ziona.

2 És felgyűlének Salamon királyhoz az Izráel minden férfiai az Ethánim havában, az ünnepen; ez a hetedik hónap.

Akoakoa mai la na kanaka o Iseraela a pau io Solomona la ke alii, i ka ahaaina, i ka malama Etanima, o ka hiku o ka malama.

3 Mikor pedig eljöttek mindnyájan az Izráel vénei: felvevék a papok a ládát,

A hele mai na lunakahiko a pau o ka Iseraela, a kaikai ae la na kahuna i ka pahuberita.

4 És felvivék az Úr ládáját, a gyülekezetnek sátorát, és mind a szent edényeket, melyek valának a sátorban, és felvivék azokat a papok és a Léviták.

A lawe mai hoi lakou i ka pahuberita o Iehova, a me ka halelewa o ke anaina, a me na mea laa a pau iloko o ka halelewa, o ia mau mea ka na kahuna a me ka Levi i lawe mai ai.

5 És Salamon király és az Izráel egész gyülekezete, a mely ő hozzá gyűlt, megyen vala ő vele a láda előtt, áldozván juhokkal és ökrökkel, melyek meg sem számláltathatnának, sem pedig meg nem irattathatnának a sokaság miatt.

A o Solomona ke alii, a o ke anaina a pau o ka Iseraela, i akoakoa mai io na la, me ia pu lakou imua o ka pahuberita, e kaumaha ana i na hipa a me na bipi kauo, aole i haiia, aole e hiki ke heluia no ka lehulehu.

6 És bevivék a papok az Úr szövetségének ládáját az ő helyére a ház belső részébe, a szentek-szentjébe, a Kérubok szárnyai alá.

A na na kahuna i hookomo i ka pahuberita o Iehova i kona wahi i kahi e olelo ai o ka hale, i kahi hoano loa, malalo ae hoi o na eheu o na keruba.

7 Mert a Kérubok kiterjesztik vala szárnyaikat a láda helye felett, és befedik vala a Kérubok a ládát és annak rúdjait felülről.

No ka mea, ua hohola na keruba i na eheu elua maluna o kahi o ka pahuberita, a uhi iho la na keruba i ka pahuberita, a me kona mau laau auamo, maluna ae.

8 És a rudak olyan hosszúak voltak, hogy azok vége látható volt a szenthelyen a szentek-szentjének első része felől; azonban kivül nem voltak láthatók; és ott vannak mind e mai napig.

Unuhi ae la lakou i na laau auamo, i ikeia na poo o na laau auamo mai ka mea hoano mai ma ka mua o kahi e olelo ai; aole laua i ikeia mawaho mai, a malaila no laua a hiki i keia la.

9 És nem volt egyéb a ládában, mint csak a két kőtábla, a melyeket Mózes a Hórebnél helyezett bele, mikor az Úr szövetséget kötött az Izráel fiaival, mikor kijövének Égyiptom földéből.

Aohe mea maloko o ka pahuberita, o na papa pohaku elua wale no a Mose i hahao ai ilaila ma Horeba, kahi i hana'i o Iehova i ka berita me na mamo a Iseraela i ko lakou puka ana mai, mai ka aina mai o Aigupita.

10 Mikor pedig kijöttek a papok a szenthelyből: köd tölté be az Úrnak házát,

Eia kekahi, i ka puka ana mai o na kahuna mailoko mai o kahi hoano, piha ae la i ke ao ka hale o Iehova;

11 Úgy, hogy meg sem állhattak a papok az ő szolgálatjokban a köd miatt; mert az Úr dicsősége töltötte vala be az Úrnak házát.

Aole i hiki i na kahuna ke ku e lawelawe, no ke ao; no ka mea, ua piha ko Iehova hale i ka nani o Iehova.

12 Akkor monda Salamon: Az Úr mondotta, hogy ő lakoznék ködben.

Alaila olelo ae la Solomona, Ua olelo mai o Iehova e noho oia maloko o ka pouli loa.

13 Építve építettem házat néked lakásul; helyet, a hol örökké lakjál.

Ua hana io ae nei no wau i hale e noho ai nou, kahi kuonoono nou e noho mau loa'i.

14 Azután megfordult a király, és megáldá Izráel egész gyülekezetét és az Izráel egész gyülekezete felállott.

Haliu mai la ke alii i kona maka; a hoomaikai mai i ke anaina a pau o ka Iseraela, e ku ana no hoi ke anaina a pau o ka Iseraela;

15 És monda: Áldott legyen az Úr, Izráelnek Istene, a ki szólott az ő szája által Dávidnak, az én atyámnak; és azt az ő hatalmasságával beteljesítette, mondván:

I aku la hoi oia, E hoomaikaiia'ku o Iehova ke Akua o ka Iseraela, ka mea nana i olelo mai me kona waha ia Davida i o'u makuakane, a ua hooko mai nei me kona lima, i ka i ana mai,

16 Attól a naptól fogva, a melyen kihoztam az én népemet, az Izráelt Égyiptomból, soha nem választottam egyetlen várost sem az Izráel minden nemzetségei közül, hogy ott nékem házat építenének, a melyben lenne az én nevem; hanem csak Dávidot választottam, hogy ő legyen az én népem, Izráel felett.

Mai ka la mai i lawe mai ai au i ko'u poe kanaka ka Iseraela mai loko mai o Aigupita, aole au i koho ae i kulanakauhale no loko mai o na ohana a pau o ka Iseraela e kukulu i ka hale e noho ai ko'u inoa maloko; aka, ua koho no au ia Davida i luna no ko'u lahuikanaka Iseraela.

17 És ámbár az én atyám, Dávid már elvégezte volt, hogy ő épít házat az Úrnak, Izráel Istene nevének;

A iloko iho no o ka naau o Davida ko'u makuakane ka manao e kukulu i hale no ka inoa o Iehova ke Akua o Iseraela.

18 De az Úr azt mondá Dávidnak, az én atyámnak: Azt, hogy arra gondoltál, hogy az én nevemnek házat építs, jól cselekedted, hogy szívedben ezt végezted;

A olelo mai la hoi o Iehova ia Davida ko'u makuakane, No ka mea, maloko aku no o kou naau e kukulu i hale no ko'u inoa, he pono oe i kou manao ana pela iloko ou.

19 Mégis nem te építesz házat nékem, hanem a te fiad, a ki a te ágyékodból származik, az épít házat az én nevemnek.

Aka, aole oe o kukulu mai i ka hale: o kau keiki nae, ka mea e puka mai, mailoko mai o kou mau puhaka, oia ke kukulu mai i ka hale no ko'u inoa.

20 És beteljesíté az Úr az ő beszédét, a melyet szólott; mert felkelék az én atyám, Dávid helyett, és ülék az Izráel királyi székibe, a miképen megmondotta vala az Úr, és megépítém a házat az Úr, Izráel Istene nevének.

A ua hooko mai nei no Iehova i ka olelo ana i olelo mai ai, a ua ku ae nei au ma kahi o Davida ko'u makuakane, a ke noho nei au ma ka noho alii o ka Iseraela e like me ka Iehova olelo hoopomaikai, a ua kukulu ae nei au i ka hale no ka inoa o Iehova ke Akua o ka Iseraela.

21 És helyet szerzettem ott a ládának, a melyben az Úrnak szövetsége vagyon, a melyet szerzett a mi atyáinkkal, mikor kihozta őket Égyiptom földéből.

A hana aku no wau i wahi no ka pahuberita, maloko olaila ka berita o Iehova ana i hana'i me ko makou mau kupuna, i kona lawe ana mai ia lakou mailoko mai o ka aina o Aigupita.

22 És oda állott Salamon az Úr oltára elé, az Izráel egész gyülekezetével szembe, és felemelé kezeit az ég felé,

Ku ae la hoi o Solomona mamua o ke kuahu o Iehova ma ke alo o ke anaina a pau o ka Iseraela, a hohola ae i kona mau lima i ka lani.

23 És monda: Uram, Izráel Istene! nincsen hozzád hasonló Isten, sem az égben ott fenn, sem a földön itt alant, a ki megtartod a szövetséget és az irgalmasságot a te szolgáidnak, a kik te előtted teljes szívvel járnak;

I aku la oia, E Iehova ke Akua o ka Iseraela, aohe akua ma ka lani iluna, aole hoi ma ka honua ilalo nei, e like me oe ka mea nana e malama mai i ka berita a me ke aloha me kau mau kauwa ka poe e hele ana ma kou alo me ko lakou naau a pau;

24 A ki megtartottad azt, a mit a te szolgádnak, Dávidnak, az én atyámnak szólottál; mert magad szólottál néki, és a te hatalmaddal beteljesítetted, a mint e mai napon megtetszik.

Ka mea nana i kaohi me Davida ko'u makuakane i ka mea au i olelo hoopomaikai mai ai ia ia; ua olelo hoi oe me kou waha, a ua hooko ae nei oe me kou lima, me nei i neia la.

25 Most azért Uram, Izráel Istene, tartsd meg, a mit a te szolgádnak, Dávidnak, az én atyámnak igértél, ezt mondván: A te magodból való férfiú el nem fogy én előttem, a ki az Izráel királyi székibe üljön; csakhogy a te fiaid őrizzék meg az ő útjokat, hogy én előttem járjanak, a mint te én előttem jártál.

Ano hoi, e Iehova ke Akua o ka Iseraela, e kaohi oe me kau kauwa o Davida ko'u makuakane, i ka mea au i olelo hoopomaikai ai ia ia, i ka i ana mai, Aole oe e nele i ke kanaka imua o ko'u alo, e noho maluna o ka nohoalii o ka Iseraela, ke malama kau mau keiki i ko lakou hele ana, e hele imua o'u, me oe i hele ai imua o'u;

26 Most teljesítsd be, Izráel Istene, a te szavaidat, a melyeket szólottál a te szolgádnak, Dávidnak, az én atyámnak.

Ano hoi, e ke Akua o ka Iseraela, e hooiaioia mai kau olelo, au e olelo mai ai i kau kauwa ia Davida ko'u makuakane.

27 Vajjon gondolható-é, hogy lakozhatnék az Isten a földön? Ímé az ég, és az egeknek egei be nem foghatnak téged; mennyivel kevésbbé e ház, a melyet én építettem.

Aka hoi, e noho io mai anei ke Akua ma ka honua anei? Aia hoi! aole e hiki i na lani a me na lani o na lani ke apo ia oe; aole loa hoi keia hale a'u i kukulu ae nei.

28 De tekints a te szolgád imádságára és könyörgésére, óh Uram, én Istenem, hogy meghalljad a dicséretet és az imádságot, a melylyel a te szolgád könyörög előtted e mai napon;

Aka hoi, e maliu mai oe i ka pule a kau kauwa, a i kona nonoi ana, e Iehova ko'u Akua, e hoolohe mai i ka ulono ana a me ka pule a kau kauwa nei e haipule ai imua o kou alo i keia la;

29 Hogy a te szemeid e házra nézzenek éjjel és nappal, e helyre, a mely felől azt mondottad: Ott lészen az én nevem; hallgasd meg ez imádságot, a melylyel könyörög a te szolgád e helyen.

E nana mau mai kou mau maka i keia hale i ka po a me ke ao, i kahi au i olelo mai ai, Malaila auanei ko'u inoa, i hoolohe mai hoi oe i ka pule a kau kauwa e haipule ai i keia wahi.

30 És hallgasd meg a te szolgádnak és a te népednek, az Izráelnek könyörgését, a kik imádkozándanak e helyen; hallgasd meg lakhelyedből, a mennyekből, és meghallgatván légy kegyelmes!

A e hoolohe mai oe i ka nonoi ana o kau kauwa nei, a o kou poe kanaka hoi o Iseraela, i ka wa e pule ai lakou i keia wahi; a e hoolohe mai oe ma kou wahi e noho ai ma ka lani, a lohe oe, e kala mai.

31 Mikor vétkezéndik valaki felebarátja ellen, és esküre köteleztetik, hogy megesküdjék és ő ide jő, megesküszik az oltár előtt ebben a házban:

Ina e hana hewa kekahi kanaka i kona hoalauna, a kau ka hoohiki ana maluna ona i hoohiki oia, a hiki mai ia hoohiki ana ma ke alo o kou kuahu maloko o keia hale;

32 Te hallgasd meg a mennyekből, és vidd véghez, és tégy igazat a te szolgáid között, kárhoztatván az istentelent, hogy fején teljék a mit keresett; és megigazítván az igazat, megfizetvén néki az ő igazsága szerint.

Alaila, e hoolohe mai oe ma ka lani, a e hana, a e hooponopono mai i kau mau kauwa, e hoahewa ana i ka mea hewa, e hooili ana i kona aoao maluna o kona poo, a e hoapono ana i ka mea pono, e haawi ia ia e like me kona pono.

33 Mikor megverettetik a te néped, az Izráel, az ő ellenségeitől, mivel ellened vétkeztek, és hozzád megtéréndenek, és vallást teéndenek a te nevedről, és néked imádkozándanak és könyörgéndenek e házban:

Aia pepehiia iho kou poe kanaka Iseraela imua o ka enemi, no ka lakou hana hewa ana'ku ia oe, a huli hou lakou ia oe, a hooiaio i kou inoa, a e pule hoi me ke nonoi aku ia oe i keia hale;

34 Te hallgasd meg a mennyekből, és bocsásd meg az Izráelnek, a te népednek vétkét; és hozd vissza őket arra a földre, a melyet adtál az ő atyáiknak.

Alaila, e hoolohe oe ma ka lani, a e kala mai i ka hewa o kou poe kanaka Iseraela, a e lawe hou mai oe ia lakou i ka aina au i haawi mai ai i ko lakou mau makua.

35 Mikor berekesztetik az ég, és nem lészen eső, mert ellened vétkeztek; és imádkozándanak e helyen, és vallást teéndenek a te nevedről, és megtéréndenek az ő bűnökből, mert te szorongatod őket:

Aia hoopaaia ka lani, aole hoi e ua, no ka lakou hana hewa ana ia oe; ina e pule lakou i keia wahi, a e hooiaio i ko inoa, a e haalele hoi i ko lakou mau hewa i kou hookaumaha ana ia lakou,

36 Te hallgasd meg őket a mennyekből, és légy kegyelmes a te szolgáidnak és az Izráelnek, a te népednek vétke iránt, tanítsd meg őket a jó útra, a melyen járjanak; és adj esőt a te földedre, a melyet örökségül adtál a te népednek.

Alaila e hoolohe mai oe ma ka lani, a e kala mai i ka hewa o kau poe kauwa, a me kou poe kanaka Iseraela, i ao mai oe ia lakou i ka aoao maikai e hele ai lakou, a e haawi mai hoi i ka ua maluna iho o ka aina au i haawi mai ai i waiwai no kou poe kanaka.

37 Éhség ha lesz e földön, ha döghalál, aszály, ragya, sáska, cserebogár; ha ellenség szállja meg kapuit; vagy más csapás és nyavalya jövénd reájok:

Ina he wi ma ka aina, ina he mai ahulau, ina he malili, he mae wale, he uhini, a ina he enuhe; a ina e hoopilikiaia e ka enemi ma ka aina o ko lakou mau kulanakauhale, ina he ino, a he mai;

38 A ki akkor könyörög és imádkozik, legyen az bárki; vagy a te egész néped, az Izráel, ha elismeri kiki az ő szívére mért csapást, és kiterjeszténdi kezeit e ház felé:

A ina e pule me ke nonoi aku kekahi kanaka, o kou poe kanaka a pau paha o ka Iseraela, ka mea i ike i ke ino o kona naau iho, a e hapai i kona mau lima i keia hale;

39 Te hallgasd meg a mennyekből, a te lakhelyedből és légy kegyelmes, és cselekedd azt, hogy kinek-kinek fizess az ő útai szerint, a mint megismerted az ő szívét, mert egyedül csak te ismered minden embernek szívét.

Alaila e hoolohe mai oe ma ka lani kou wahi e noho ai, a e kala, mai, a e hana, a e haawi i kela kanaka keia kanaka e like me kona mau aoao, ua ikeia kona naau e oe; (no ka mea, o oe, o oe wale no ka i ike i na naau o na keiki a pau o kanaka; )

40 Hogy féljenek téged mind éltig, míg e földnek színén lakoznak, a melyet adtál a mi atyáinknak.

I makau lakou ia oe i na la a pau e ola'i lakou ma ka ili o ka aina au i haawi mai ai i ko lakou mau makua.

41 Sőt még az idegen is, a ki nem a te néped, az Izráel közül való, ha eljövénd messze földről a te nevedért;

A, no ka malihini hoi, aole o kou poe kanaka Iseraela, aka, ua hele mai, mai ka aina loihi aku, no kou inoa;

42 (Mert meghallják a te nagyságos nevedet és a te hatalmas kezedet és kinyújtott karodat), és eljövén imádkozánd e házban:

(No ka mea, e lohe no lakou i kou inoa nui, a me kou lima ikaika, a me kou lima kakauha; ) aia hele mai ia a e pule i keia hale;

43 Te hallgasd meg a mennyekből, a te lakhelyedből, és add meg az idegennek mindazt, a miért könyörög néked, hogy mind az egész földön való népek megismerjék a te nevedet, és féljenek úgy téged, miképen a te néped az Izráel; és ismerjék meg, hogy a te nevedről neveztetik ez a ház, a melyet én építettem.

Alaila e hoolohe mai oe ma ka lani kou wahi e noho ai, a e hana e like me ka mea a pau a ka malihini i nonoi ai ia oe; i ike na kanaka a pau o ka honua i kou inoa, e weli weli ia oe e like me kou poe kanaka Iseraela; a i ike hoi ua kapaia ma kou inoa keia hale a'u i kukulu ae nei.

44 Ha a te néped hadba megy ki az ő ellensége ellen, az úton, a melyen te küldöd el, és imádkozándik az Úrhoz, fordulván az úton e város felé, a melyet te magadnak választottál és e ház felé, a melyet építettem a te nevednek:

A ina e hele aku kou poe kanaka e kaua i ko lakou enemi, ma kou wahi e hoouna aku ai ia lakou, a e pule aku lakou ia Iehova i ke kulanakauhale au i koho ai, a i ka hale a'u i kukulu ae nei no kou inoa;

45 Hallgasd meg a mennyekből az ő imádságokat és könyörgésöket, és szerezz nékik igazságot.

Alaila e hoolohe oe i ka lakou pule me ko lakou nonoi ana, a e kokua mamuli o ko lakou pono.

46 Ha te ellened vétkezéndenek, – mert nincsen ember, a ki ne vétkeznék – és megharagudván reájok, ellenség kezébe adándod, és fogva elviéndik őket azok, a kiktől megfogattak, az ellenségnek földére, messze vagy közel;

Ina e hana hewa lakou ia oe, (no ka mea, aole kanaka hana hewa ole, ) a huhu mai oe ia lakou, a haawi aku oe ia lakou imua o ka enemi, a lawe pio aku lakou ia lakou i ka aina o ko lakou enemi, he loihi aku paha, he kokoke mai paha;

47 És eszökre térnek a földön, melyre fogva vitettek, és megtérvén könyörgenek néked azoknak földökön, a kiktől fogva elvitettek, mondván: Vétkeztünk, hamisan és istentelenül cselekedtünk!

Ina e manao lakou i ko lakou naau, ma ka aina i lawe pio ia'ku ai lakou, a mihi lakou, a e nonoi aku ia oe ma ka aina o ka poe e lawe pio aku ia lakou, e i ana, Ua hewa makou, a ua hana ino, ua lawehala makou:

48 És megtéréndenek te hozzád teljes szívökből és lelkökből, az ő ellenségöknek földében, a kik őket fogva elvitték, és imádkozándanak hozzád az ő földöknek útja felé fordulva, a melyet adtál az ő atyáiknak, és e város felé, a melyet magadnak választottál, és e ház felé, a melyet a te nevednek építettem:

A e hoi mai lakou ia oe me ko lakou naau a pau, a me ko lakou uhane a pau, ma ka aina o ko lakou poe enemi naua lakou i alakai pio aku, a e pule aku ia oe i ko lakou aina au i haawi mai ai i ko lakou mau makua, i ke kulanakauhale au i koho mai ai, a i ka hale a'u i kukulu ae nei no kou inoa;

49 Hallgasd meg a mennyekből, a te lakhelyedből az ő imádságokat és könyörgésöket, és szerezz nékik igazságot;

Alaila e hoolohe mai oe ma ka lani kou wahi e noho ai, i ka lakou pule a me ko lakou nonoi ana, a e kokua mamuli o ko lakou pono.

50 És légy kegyelmes a te néped iránt, a kik ellened vétkezéndenek, és minden bűneik iránt, a melyekkel ellened vétkeztek; és szerezz kedvességet nékik azok előtt, a kik őket fogva tartják, hogy könyörüljenek rajtok;

A e kala mai i kou poe kanaka i hana hewa aku ia oe, a me ko lakou lawehala ana a pau i hana hewa aku ai lakou ia oe, a e haawi mai ia lakou i ke aloha, imua o ka poe i lawe pio aku ia lakou, i aloha mai lakou ia lakou nei;

51 Mert ők a te néped és örökséged, a kiket kihoztál Égyiptomból, a vaskemencze közepéből,

No ka mea, o kou poe kanaka, a o kou waiwai hoi lakou au i lawe ai mai Aigupita mai, mai waena konu o ka umu no ka hao:

52 Hogy a te szemeid nézzenek a te szolgádnak imádságára és a te népednek az Izráelnek könyörgésére; meghallgatván őket mindenkor, mikor téged segítségül hívnak.

I kaakaa kou mau maka i ka pule a kau kauwa, a i ka nonoi ana o kou poe kanaka, i luhe mai i ka mea a pau a lakou e noi ai ia oe.

53 Mert te különválasztottad őket magadnak örökségül a földnek minden népei közül; a miképen megmondottad volt Mózes, a te szolgád által, mikor kihoztad a mi atyáinkat Égyiptomból, Uram Isten!

No ka mea, ua hookaawale mai oe ia lakou mai na lahuikanaka a pau o ka honua, i hooilina nou, me Kau i olelo mai ai ma ka lima o Mose o kau kauwa, i ka wa i lawe mai ai oe i ko makou mau kupuna, mai Aigupita mai, e Iehova ka Haku.

54 És mikor elvégezte Salamon az Úr előtt való minden imádságát és könyörgését, felkele az Úr oltára elől, és megszünék az ő térdein való állástól, és kezeinek az égbe felemelésétől.

Eia hoi keia, i ka pau ana'e o ka Solomona haipule ana i keia pule, me keia nonoi ana a pau ia Iehova, ku ae la ia iluna mai mua mai o ke kuahu o Iehova, mai ke kukuli ana ma kona mau kuli me kona mau lima i hohola ae i ka lani.

55 És felállván megáldá az Izráel egész gyülekezetét, felszóval ezt mondván:

Ku mai la ia, a hoomaikai mai la i ke anaina a pau o ka Iseraela me ka leo nui,

56 Áldott legyen az Úr, a ki nyugodalmat adott az ő népének, az Izráelnek, minden ő beszéde szerint, csak egy beszéde is hiábavaló nem volt minden ő jó beszédei közül, a melyeket szólott Mózes, az ő szolgája által.

E hoomaikaiia'ku o Iehova ka mea nana i haawi mai i ka maha i kona poe kanaka Iseraela, e like me kana olelo hoopomaikai a pau; aole haule kekahi hua o kana olelo hoopomaikai hemolele a pau ana i olelo ai ma ka lima o Mose kana kauwa.

57 Az Úr, a mi Istenünk, legyen velünk, a miképen volt a mi atyáinkkal, ne hagyjon el minket, el se távozzék tőlünk,

E noho Iehova ko kakou Akua me kakou e like me ia i noho ai me ko kakou mau makua; aole e haalele mai ia kakou, aole hoi e kiola ia kakou.

58 Hanem hajtsa magához a mi szívünket, hogy járjunk minden ő útaiban, és őrizzük meg az ő parancsolatit, rendeléseit és végzésit, a melyeket a mi atyáinknak parancsolt.

E hoohaliu ae oia i ko kakou naau ia ia e hele ma kona mau aoao a pau, a malama i kana mau kauoha, a me kona mau kanawai, a me kona mau kapu, ana i kauoha mai ai i ko kakou poe kupuna.

59 És ezek a szavak, a melyekkel imádkoztam az Úr előtt, legyenek jelen az Úr előtt a mi Istenünk előtt éjjel és nappal, hogy ítéletet tegyen az ő szolgájának és az ő népének, az Izráelnek, minden időben,

A o keia mau olelo a'u i pule ai au ma ke alo o Iehova, e kokoke ae ia io Iehova la ko kakou Akua i ke ao a me ka po, e kokua mau oia mamuli o ka pono o kana kauwa, a me ka pono o kona poe kanaka Iseraela, ma ka mea o ka la i kona la iho;

60 Hogy megismerjék a földön minden népek, hogy csak az Úr az Isten, és hogy ő kívülötte nincsen más.

I ike na kanaka a pau o ka honua, o Iehova ke Akua, aohe e ae.

61 És a ti szívetek legyen tökéletes az Úrhoz, a mi Istenünkhöz, hogy járjatok az ő rendeléseiben, és őrizzétek meg az ő parancsolatit, miképen e mai napon.

Nolaila, e hemolele mai ko oukou mau naau ia Iehova ko kakou Akua, e hele ma kona mau kanawai, a e malama hoi i kana mau kauoha, me ia i keia la,

62 És a király és az egész Izráel ő vele, áldozatokat áldozának az Úr előtt.

Kaumaha aku la ke alii, me ia pu ka Iseraela a pau, i na mohai ma ke alo o Iehova.

63 És Salamon áldozék hálaadó áldozatul, a melyet áldozék az Úrnak: huszonkétezer ökröt, százhúszezer juhot. És e képen szentelék fel az Úr házát a király és az Izráel minden fiai.

Kaumaha aku la hoi o Solomona i ka alana mohnihoomalu, ana i kaumaha ai no Iehova, he iwakalua kumamalua tausani bipi kauo, a he haneri me ka iwakalua tausani hipa: pela i hoolaa aku ai o Solomona, a me na mamo a pau a Iseraela, i ka hale o Iehova.

64 Ugyanazon napon szentelé fel a király a középső pitvart, mely az Úrnak háza előtt vala; mert ott szerze egészen égőáldozatokat, ételáldozatokat és hálaáldozatok kövéreit. Mert a rézoltár, mely az Úr előtt állott, kisebb volt, mintsem reá fért volna az égőáldozat, az ételáldozat és a hálaáldozatok kövére.

Ia la no, i hoolaa ai ke alii i ka waena o ka pahale ma ke alo o ka hale o Iehova; no ka mea, malaila i kaumaha ai oia i na mohaikuni, a me na mohaiai, a me ke kaikea o na mohaihoomalu; no ka mea, o ke kuahu keleawe ka mea ma ke alo o Iehova, he uuku ia i ole ai e hiki ia ia na mohaikuni, a me na mohaiai, a me ke kaikea o na mohaihoomalu.

65 És Salamon ünnepet szerze ebben az időben, és vele együtt az egész Izráel; egy nagy gyűlést Hámát határától fogva Égyiptom határáig, az Úr előtt, a mi Istenünk előtt, hét napig és újra hét napig, azaz tizennégy napig.

Ia manawa, ahaaina ae la o Solomona, a me ia pu ka Iseraela a pau, he anaina nui, mai ke komo ana o Hamota a hiki i ka muliwai o Aigupita, ma ke alo o Iehova, ko kakou Akua, ehiku la, a ehiku la, he umikumamaha mau la.

66 És a nyolczadik napon elbocsátá a népet. És áldák a királyt, és elmenének az ő hajlékaikba örömmel és víg szívvel, mindama jók felett, a melyeket cselekedett az Úr az ő szolgájával, Dáviddal, és az Izráellel, az ő népével.

A i ka walu o ka la hookuu ae la oia i na kanaka; a hoomaikai aku la lakou i ke alii, a hele aku i, ko lakou mau hale lole, e hauoli ana me ka olioli o ka naau no ka pono a pau a Iehova i hana mai ai no Davida i kana kauwa, a me ka Iseraela i kona poe kanaka.