1 Királyok 5
1 És Hírám, Tírus királya elküldé az ő szolgáit Salamonhoz, mikor meghallotta, hogy őt kenték királylyá az ő atyja helyett; mert Hírám szerette Dávidot teljes életében.
És küldte Chírám, Cór királya az ő szolgáit Salamonhoz, mert meghallotta, hogy őt kenték föl királynak atyja helyébe; mert barátja volt Chírám Dávidnak minden időben.
2 És külde Salamon Hírámhoz, ezt izenvén néki:
Erre küldött Salamon Chírámhoz, mondván:
3 Te tudod, hogy Dávid, az én atyám nem építhete házat az Úrnak, az ő Istenének nevének a háborúk miatt, a melyekkel őt körülvették vala, mígnem az Úr az ő lábainak talpa alá vetette azokat;
Te tudod, hogy Dávid atyám nem építhetett házat az Örökkévalónak, Istenének nevére a háború miatt, mellyel őt körülvették, míg nem adta őket az Örökkévaló lábai talpa alá.
4 De most az Úr, az én Istenem nékem nyugodalmat adott mindenfelől, úgy hogy semmi ellenségem és senkitől semmi bántásom nincs.
De most nyugalmat szerzett nekem az Örökkévaló, Istenem köröskörül; nincs sem háborító, sem rossz esemény.
5 Ímé azt gondoltam magamban, hogy házat építek az Úrnak, az én Istenemnek nevének, a miképen szólott az Úr Dávidnak, az én atyámnak, ezt mondván: A te fiad, a kit helyetted ültetek a te királyi székedbe, ő építi meg azt a házat az én nevemnek.
S íme, én arra gondolok, hogy házat építsek az Örökkévalónak, Istenemnek nevére, ahogy szólt az Örökkévaló Dávid atyámhoz, mondván: fiad, kit helyedbe teszek trónodra – ő építi majd a házat nevemre.
6 Most azért parancsold meg, hogy vágjanak nékem czédrusfákat a Libánonon. Az én szolgáim is együtt lesznek a te szolgáiddal; a te szolgáidnak pedig jutalmát megadom néked mind a szerint, a mit mondándasz; mert tudod, hogy nincsen mi közöttünk olyan ember, a ki a favágáshoz úgy értene, mint a Sidonbeliek.
Most tehát parancsold meg, hogy vágjanak számomra cédrusokat a Libánonból, szolgáim is a te szolgáiddal lesznek, a szolgáidnak bérét pedig megadom neked, mind a szerint, ahogy mondod; mert te tudod, hogy nincs közöttünk senki, ki úgy tudna fákat vágni, mint a Cídónbeliek.
7 Mikor azért meghallotta Hírám a Salamon izenetét, igen megörült, és monda: Áldott legyen e mai napon az Úr, a ki Dávidnak bölcs fiat adott e nagy népen.
És volt, midőn hallotta Chírám Salamon szavait, igen megörült; mondta: Áldva legyen az Örökkévaló e napon, hogy adott bölcs fiút Dávidnak e számos nép fölé.
8 És elkülde Hírám Salamonhoz, ezt izenvén: Megértettem a mi felől küldöttél hozzám; én megteszem minden kivánságodat mind a czédrusfákra, mind a fenyőfákra nézve.
Ekkor küldött Chírám Salamonhoz, mondván: Hallottam, mifelől küldöttél hozzám: én megteszem minden kívánságodat a cédrusfák iránt és ciprusfák iránt.
9 Az én szolgáim a Libánonról aláviszik a tengerre a fákat: én pedig azokat tutajokra rakatván, a tengeren addig a helyig vitetem, a melyet te megizentetsz nékem, és azokat ott kihányatom, és te vitesd el. Te pedig abban teljesítsd kivánságomat, hogy adj eledelt az én háznépemnek.
Szolgáim majd leszállítják a Libánonról a tengerre és tutajokként a tengerre teszem addig a helyig, melyet megizensz nekem, hogy ott szétbontsam és te elvigyed; te pedig megteszed az én kívánságomat, megadván házam kenyerét.
10 Ada azért Hírám Salamonnak czédrusfákat és fenyőfákat, minden kivánsága szerint.
Így adott Chírám Salamonnak cédrusfákat és ciprusfákat minden kivánsága szerint.
11 Salamon pedig ada Hírámnak húszezer véka búzát az ő háznépének táplálására, és húszezer kórus sajtolt olajat. Ezt adja vala Salamon Hírámnak esztendőről-esztendőre.
Salamon pedig adott Chírámnak húszezer kór búzát házának az élelmezésére, meg húsz kór törött olajat; így szokott adni Salamon Chírámnak évről évre.
12 Az Úr azért bölcsességet ada Salamonnak, a mint megmondotta vala néki; és békesség lőn Hírám és Salamon között, és ők szövetséget tőnek egymással.
Az Örökkévaló pedig adott bölcsséget Salamonnak, amint megígérte neki. És béke volt Chírám és Salamon közt, és ők ketten szövetséget kötöttek.
13 Salamon király pedig robotosokat szedete az egész Izráelből; és harminczezer ember lőn robotossá.
És kiemelt Salamon király robotnépet egész Izraélből; és volt a robotnép harmincezer ember.
14 A kiket aztán elkülde a Libánonra, minden hónapra tíz-tízezer ember egymás után. Egy hónapig a Libánon hegyén valának, két hónapig az ő házoknál. Adónirám vala pedig a robotosok feje.
És küldte őket a Libánonba: tízezret havonkint fölváltva; egy hónapig a Libánonban voltak, két hónapig otthon. Adónírám pedig a robot fölött volt.
15 Ezenkivül Salamonnak hetvenezer teherhordója, és nyolczvanezer kővágója volt a hegyen.
És volt Salamonnak hetvenezer teherhordója, meg nyolcvanezer kővágója a hegyben.
16 A pallérok fejedelmein kivül, a kikre Salamon a munkának igazgatását bízta volt, a kik háromezeren és háromszázan valának, a kik a munkálkodó népet szorgalmaztatták.
Azonkívül Salamonnak a munkára felügyelő tisztjei háromezerháromszázan, akik uralmat vittek a munkát végző nép fölött.
17 És megparancsolá a király, hogy nagy és drága köveket vágjanak ki, nevezetesen faragott köveket a ház fundamentomául;
Megparancsolta a király és fejtettek nagy köveket, becses köveket, hogy alapozzák a házat faragott kövekkel.
18 Melyeket kifaragának a Salamon kőmívesei és a Hírám ácsai és a Gibleusok; és elkészíték a fákat és a köveket a ház építéséhez.
És faragták Salamonnak építői és Chíróm építői, meg a Gebálbeliek; és készítették a fákat meg a köveket a ház építésére.
