1 Királyok 20
1 És Benhadád, Siria királya összegyűjté egész seregét, és harminczkét király volt ő vele és nagyon sok ló és szekér, és felméne és megszállá Samariát, és ostromolni kezdte azt.
Inummong ni Ben Hadad nga ari ti Aram iti amin nga armadana; adda tallopulo ket dua a basbassit ti iturturayanna nga ar-ari a kaduana, ken dagiti kabalio ken karwahe. Napan isuna, pinalawlawanda ti Samaria, ket nakirangetda.
2 És követeket küldött Akhábhoz, az Izráel királyához a városba;
Nangibaon isuna kadagiti mensahero a mapan iti siudad kenni Ahab nga ari ti Israel, ket kinunada kenkuana, “Pinaibaga ni Ben Hadad daytoy:
3 És azt izené néki: Azt mondja Benhadád: A te ezüstöd és aranyad az enyém, a te feleségeid is és a te szép fiaid is az enyémek.
'Kukuak ti pirak ken balitokmo. Kasta met dagiti assawa ken annakmo, dagiti kasasayaatan, ket kukuak itan.'”
4 És felele az Izráel királya, és monda: A mint megmondottad uram, király, tiéd vagyok mindenekkel, a melyeket bírok.
Insungbat ti ari ti Israel ket kinunana, “Matungpal ti imbagam, amok, nga ari. Siak ken amin nga adda kaniak ket kukuam.”
5 Megtérvén pedig a követek, mondának: Azt mondja Benhadád: Miután hozzád küldöttem, és azt izentem, hogy a te ezüstödet és aranyadat és a te feleségeidet és fiaidat add nékem;
Immay manen dagiti mensahero ket kinunada, “Pinaibaga ni Ben Hadad daytoy, 'Nangipatulodak kenka iti sao a mangibagbaga a nasken nga iyawatmo kaniak ti pirakmo, ti balitokmo, dagiti assawam, ken dagiti annakmo.
6 Azért holnap ilyenkor elküldöm az én szolgáimat hozzád, és felkutatják a te házadat, és a te szolgáid házait; és kezekhez veszik, a mi csak kedves előtted, és elhozzák.
Ngem ibaonkonto kenka dagiti adipenko inton bigat iti kastoy met laeng nga oras, ket sukimatendanto ti balaymo ken dagiti balay dagiti adipenmo. Alaen ken ipanawdanto ti aniaman a makaay-ayo iti imatangda.”'
7 Akkor egybehívá az Izráel királya mind az ország véneit, és monda: Vegyétek eszetekbe, és lássátok meg, minemű gonosz szándékkal van ez; mert hozzám küldött az én feleségeimért és gyermekeimért, ezüstömért és aranyomért, és meg nem tagadtam tőle.
Ket pinaayaban ti ari ti Israel dagiti amin a panglakayen ti daga ket kinunana, ““Pangngaasiyo ta tandaanan ken kitaenyo no kasano nga agbirbirok iti riribuk daytoy a tao. Nangipatulod isuna iti sao kaniak tapno alaenna dagiti assawak, dagiti annakko, ken ti pirak, ken balitok, ket saanak a nagkedked kenkuana.”
8 És mondának néki a vének mindnyájan, és az egész nép: Ne engedj néki, és az ő akaratját be ne teljesítsd.
Kinuna dagiti amin a panglakayen ken dagiti amin a tattao kenni Ahab, “Saanka a dumngeg kenkuana wenno patgan ti dawdawatenna.
9 És ő monda a Benhadád követeinek: Mondjátok meg az én uramnak, a királynak: Mindazokat, a melyek felől először izentél a te szolgádnak, megcselekszem, de ezt a dolgot nem tehetem meg. Így elmenvén a követek, megmondák néki a választ.
Kinuna ngarud ni Ahab kadagiti mensahero ni Ben Hadad, “Ibagayo iti amok nga ari, 'Umanamongak iti amin nga immuna nga impaibagam iti adipenmo nga aramiden, ngem saanko a mapatgan daytoy maikadua a kiddawmo.”' Pimmanaw ngarud dagiti mensahero ket indanonda daytoy a sungbat kenni Ben Hadad.
10 Akkor hozzá külde Benhadád, és monda: Úgy cselekedjenek velem az istenek és úgy segéljenek, hogy Samariának minden pora sem elég, hogy a velem való nép közül mindeniknek csak egy-egy marokkal is jusson!
Ket impatulod ni Ben Hadad kadagiti mensaherona ti sungbatna kenni Ahab, ket kinunana, “Patayendak koma dagiti dios ken ad-adda pay iti dakes nga aramidenda kaniak, no uray dagiti dapo iti Samaria ket umanayto a rakemen dagiti tattao a sumursurot kaniak.”
11 És felele az Izráel királya, mondván: Mondjátok meg néki: Ne kérkedjék úgy, a ki fegyverbe öltözik, mint a ki már leveti a fegyvert!
Insungbat ti ari ti Israel ket kinunana, “Ibagam kenni Ben Hadad, 'Awan ti siasinoman nga agpangas a mangisusuot pay laeng iti kabalna a kasla us-usubennan daytoy.'”
12 Meghallván pedig ezt a választ, mikor ő ivott a királyokkal a sátorokban, monda az ő szolgáinak: Vegyétek körül a várost! És azok körülvevék azt.
Nangngeg ni Ben Hadad daytoy a mensahe bayat nga agin-inom isuna, ken dagiti ari iti babaenna nga adda kadagiti toldada. Binilin ni Ben Hadad dagiti tattaona, “Agsaganakayo para iti gubat.” Nagsaganada ngarud a makigubat tapno rautenda ti siudad.
13 És ímé egy próféta méne Akhábhoz, az Izráel királyához, a ki ezt mondá: Azt mondja az Úr: Avagy nem láttad-é mindezt a nagy sokaságot: ímé e mai napon kezedbe adom azt, hogy megtudjad, hogy én vagyok az Úr!
Ket adtoy, immay ti maysa a profeta kenni Ahab nga ari ti Israel ket kinunana. “Ibagbaga ni Yahweh, 'Makitam kadi daytoy nabileg nga armada? Kitaem, iyawatko kenka ita nga aldaw, ket maammoamto a siak ni Yahweh.”'
14 Monda pedig Akháb: Ki által? És felele: Azt mondja az Úr: A tartományok fejedelmeinek ifjai által. Akkor monda Akháb: Ki kezdje meg a harczot? És felele: Te!
Insungbat ni Ahab, “Siasino ti mangparmek?” Insungbat ni Yahweh ket kinunana, “Babaen kadagiti agtutubo nga opisial nga agserserbi kadagiti gobernador dagiti distrito.” Ket kinuna ni Ahab, “Siasino ti mangirugi iti gubat?” Simmungbat ni Yahweh, “Sika.”
15 Megszámlálá azért a tartományok fejedelmeinek ifjait, a kik kétszázharminczketten voltak; ezekután megszámlálá mind az Izráel fiainak is minden népét, hétezer embert.
Ket inummong ni Ahab dagiti agtutubo nga opisial nga agserserbi kadagiti gobernador dagiti distrito. Dua gasut ken tallopulo ket dua ti bilangda. Kalpasanda, inummongna met amin a soldado, amin ti armada ti Israel, pito ribu amin ti bilangda.
16 És elindulának délben. Benhadád pedig ott ivott a királyokkal a sátorokban, és lerészegedett ő és a harminczkét király, a ki segítségére jött vele.
Rimmuarda iti katengngaan ti aldaw. Madama nga agbarbartek ni Ben Hadad iti toldana, kaduana dagiti tallopulo ket dua a basbassit ti iturturayanna nga ar-ari a mangtultulong kenkuana.
17 És a tartományok fejedelmeinek ifjai vonultak ki legelőször. Benhadád pedig elkülde, és megmondották néki, ezt mondván: Valami férfiak jöttek ki Samariából!
Immuna a napan dagiti agtutubo nga opisial nga agserserbi kadagiti gobernador dagiti distrito. Ket napakaammoan ni Ben Hadad babaen kadagiti agsawsawar nga imbaonna, “Um-umay dagiti lallaki a naggapu iti Samaria.”
18 És monda: Akár békességért jöttek ki, fogjátok meg őket elevenen; akár viadalért jöttek ki, fogjátok el őket elevenen.
Kinuna ni Ben Hadad, “Tiliwenyo ida a sibibiag uray no umayda a makikapia wenno makigubat.”
19 De mikor kivonultak a városból a tartományok fejedelmeinek ifjai és a sereg, a mely őket követte:
Rimmuar ngarud iti siudad dagiti agtutubo nga opisial nga agserserbi kadagiti gobernador dagiti distrito, ket sinurot ida ti armada.
20 Mindenik vágni kezdte azt, a ki eléje került, és elfutottak a Siriabeliek, az Izráel pedig kergette őket, és megfutott maga Benhadád, Siria királya is lovon a lovagokkal együtt.
Pinatay ti tunggal maysa ti kabusorna, ket naglibas dagiti taga-Aram; kinamat ida ti Israel. Nagkabalio a naglibas ni Ben Hadad nga ari ti Aram a kaduana dagiti sumagmamano a nakakabalio.
21 És azután kivonult az Izráel királya, és megveré mind a lovagokat, mind a szekereket, és megveré a Siriabelieket nagy csapással.
Ket rimmuar ti ari ti Israel ken dinarupna dagiti nakakabalio ken nakakarwahe, ket adu ti pinapatayna a taga- Aram.
22 És méne az Izráel királyához egy próféta, és ezt mondá néki: Menj el, erősítsd meg magad, és vedd eszedbe és lásd meg, mit kelljen cselekedned, mert esztendő mulva ismét feljő Siria királya ellened.
Isu nga immay ti maysa a profeta iti ari ti Israel ket kinunana kenkuana, “Mapanka, papigsaem ti bagim, ket adalem ken planoem ti aramidem, gapu ta iti sumaruno a tawen agsubli manen ti ari ti Aram a bumusor kenka.”
23 A siriabeli király szolgái pedig mondának néki: A hegyeknek istenei az ő isteneik, azért győztek le bennünket; de vívjunk csak meg velök a síkon, és meglátod, ha le nem győzzük-é őket?
Kinuna kenkuana dagiti adipen ti ari ti Aram, “Ti diosda ket dios ti katurturodan. Isu a napigpigsada ngem datayo. Ngem ita makirangettayo kadakuada iti patad, ket awan dua dua a sadiay, napigpigsatayo ngem isuda.
24 És tedd ezt: Küldd el a királyokat, mindeniket a maga helyéről; és állíts hadnagyokat helyettök,
Ket aramidem pay daytoy: ikkatem dagiti ari, tunggal maysa iti idadauloanna, ket sukatam ida kadagiti kapitan ti armada.
25 És szervezz magadnak olyan sereget, mint az volt, a melyet elvesztettél, és olyan lovakat és szekereket, mint amazok voltak; és vívjunk meg velök a síkon, és meglátod, ha le nem győzzük-é őket? És engede az ő szavoknak, és akképen cselekedék.
Mangbuangayka iti armada a kas iti armada a napukawmo, kabalio iti kabalio ken karwahe iti karwahe, ket makirangettayo kadakuada iti patad. Ket awan dua dua a napigpigsatayo ngem isuda.” Demngeg ngarud ni Ben Hadad iti balakadda ket inaramidna ti insingasingda.
26 Mikor azért az esztendő elmult, rendbeszedte Benhadád a Siriabelieket, és feljöve Afekbe, hogy hadakozzék az Izráel ellen.
Iti sumaruno a tawen, inummong ni Ben Hadad dagiti taga-Aram ket napanda idiay Afek tapno makirangetda iti Israel.
27 De az Izráel fiai összeszámláltattak és elláttattak élelemmel, és eleikbe menének azoknak. Táborba szállván pedig az Izráel fiai, amazokhoz képest olyanok voltak, mint két kicsiny kecskenyájacska; míg a Siriabeliek ellepték a földet.
Nagu-ummong dagiti tattao ti Israel ket naipaay kadakuada dagiti banbanag a kasapulanda a makiranget kadagiti taga-Aram. Nagkampo dagiti tattao ti Israel iti sangoananda a kasla dua a babassit nga arban dagiti kalding, ngem pinunno dagiti taga-Aram ti away.
28 Jött vala pedig egy Isten embere, és szóla az Izráel királyának, mondván: Azt mondja az Úr: Azért mert a Siriabeliek azt mondották, hogy csak a hegyeknek Istene az Úr, és nem a völgyeknek Istene is: mindezt a nagy sokaságot a te kezedbe adom, hogy megismerjétek, hogy én vagyok az Úr.
Ket immasideg ti maysa a tao ti Dios ket nakitungtong iti ari ti Israel a kunana, “Ibagbaga ni Yahweh: 'Gapu ta imbaga dagiti taga-Aram a ni Yahweh ket dios dagiti turod, ngem saan isuna a dios dagiti tanap, iyawatko daytoy nabileg nga armada kadagita imam, ket maammoamto a Siak ni Yahweh.”'
29 És ott táboroztak egészen velök szemben hetednapig. A hetedik napon azután megütköztek, és az Izráel fiai levágtak a Siriabeliek közül egy nap százezer gyalogost.
Nagkampo ngarud a nagsinnango dagiti armada iti pito nga aldaw. Ket iti maikapito nga aldaw nangrugin ti gubat. Pinapatay dagiti tattao ti Israel ti sangagasut a ribu a soldado dagiti taga-Aram iti maysa laeng nga aldaw.
30 És a többiek elmenekültek Afek városába; de a falak rászakadtak a megmaradott huszonkétezer emberre, és Benhadád is elfutott és ott bolyongott a városban kamaráról-kamarára.
Naglibas dagiti nabatbati idiay Afek, iti siudad, ket narba a naigabur ti pader kadagiti dua pulo ket pito a ribu a nabatbati a lallaki. Naglibas ni Ben Hadad ket napan iti siudad, iti akin uneg a siled.
31 És mondának néki az ő szolgái: Ímé hallottuk, hogy az Izráel házának királyai kegyelmes királyok, azért hadd öltözzünk zsákokba, és vessünk köteleket a mi nyakunkba, és menjünk ki az Izráel királyához, talán életben hagyja a te lelkedet.
Kinuna dagiti adipen ni Ben Hadad kenkuana, “Dumngegka, nangngegmi a dagiti ari iti balay ti Israel ket manangngaasi nga ar-ari. Pangngaasim ta palubosanakami a mangibidang iti nakirsang a lupot ken bedbedanmi iti tali ti ulomi, ket mapankami iti ari ti Israel. Barbareng no saannaka a papatayen.”
32 És zsákokba öltözének, és köteleket vetének nyakokba, és elmenének az Izráel királyához, és mondának: A te szolgád, Benhadád, ezt mondja: Hagyd életben kérlek, az én lelkemet! És monda: Él-e még? én atyámfia ő!
Nangibidangda ngarud iti nakirsang a lupot ken binedbedanda ti uloda iti tali ket napanda iti ari ti Israel ket kinunada, “Imbaga ti adipenmo a ni Ben Hadad, 'Pangngaasim ta palubusannak nga agbiag.”' Kinuna ni Ahab, “Sibibiag pay kadi isuna? Kabsatko isuna.”
33 És a férfiak jó jelnek vették azt, és gyorsan megragadták a szót, és mondának: A te atyádfia Benhadád él. És monda: Menjetek, és hozzátok ide őt. Kijöve azért ő hozzá Benhadád, és felülteté őt az ő szekerébe,
Ita dumdumngeg dagiti lallaki iti aniaman a pagilasinan manipud kenni Ahab, isu nga insungbatda a dagus kenkuana, “Wen, sibibiag ti kabsatmo a ni Ben Hadad.” Ket kinuna ni Ahab, “Mapankayo ket iyegyo isuna.” Ket napan ni Ben Hadad kenkuana, ket pinaglugan isuna ni Ahab iti karwahena.
34 És monda néki: A városokat, a melyeket elvett volt az én atyám a te atyádtól, azokat visszaadom, és csinálj magadnak utczákat Damaskusban, mint az én atyám csinált volt Samariában; én ezzel a kötéssel bocsátlak el téged. És szövetséget kötött vele, és elbocsátá őt.
Kinuna ni Ben Hadad kenni Ahab, “Isublik kenka dagiti siudad nga inagaw ti amak iti amam, ket mabalinmo iti aglako idiay Damasco, a kas iti inaramid ti amak idiay Samaria. Insungbat ni Ahab, “Palubosanka babaen iti daytoy a katulagan.” Nakitulag ngarud ni Ahab kenkuana ket kalpasanna pinalubosanna isuna a mapan.
35 Egy férfiú pedig a próféták fiai közül monda az ő felebarátjának az Úr beszéde szerint: Verj meg engem kérlek; de ez nem akará őt megverni.
Adda maysa a lalaki, maysa kadagiti annak a lallaki dagiti profeta, a kinunana iti padana a profeta babaen iti sao ni Yahweh, “Pangngaasim ta kabilennak.” Ngem nagkedked ti lalaki a mangkabil kenkuana.
36 Akkor monda néki: Azért, mert nem engedtél az Úr szavának: ímé mihelyt én tőlem elmégy, megöl téged az oroszlán. És a mikor elment ő tőle, találá őt egy oroszlán, és megölé.
Ket kinuna ti profeta iti padana a profeta, “Gapu ta saanka a nagtulnog iti timek ni Yahweh, apaman a panawannak, patayennakanto ti maysa a leon.” Ket apaman a pinanawan isuna dayta a tao, nasarakan isuna ti leon ket pinatay isuna ti leon.
37 Talála azután más férfiat, a kinek monda: Kérlek, verj meg engem. És megveré az annyira, hogy megsebesítette.
Ket nakasarak ti profeta iti sabali pay a tao ket kinunana, “Pangngaasim ta kabilennak.” Isu a kinabil isuna ti lalaki ket sinugatanna isuna.
38 És elméne a próféta, és az útfélen a király elé álla és elváltoztatá magát szemeit bekötözvén.
Ket pimmanaw ti profeta ket inurayna ti ari iti igid ti dalan; nanglimlimo isuna nga adda bedbed iti ngatoen dagiti matana.
39 Mikor pedig arra ment el a király, kiálta a királyhoz, és monda: A te szolgád kiment volt a hadba, és ímé egy férfiú eljövén, hoza én hozzám egy férfiút, és monda: Őrizd meg ezt a férfiút; ha elszaladánd, meg kell halnod érette, vagy egy tálentom ezüstöt fizetsz.
Idi lumabasen ti ari, pinukkawan ti profeta ti ari ket kinunana, “Napan ti adipenmo iti kangitingitan ti gubat, ket nagsardeng iti maysa a soldado ket inyegna ti maysa a kabusor kaniak ket kinunana, 'Bantayam daytoy a tao. No mapukaw daytoy iti aniaman a wagas, ti biagmo ngarud ti kasukat ti biagna, wenno agmultaka iti maysa a talento ti pirak.'
40 És mialatt a te szolgádnak itt és amott dolga volt, az az ember már nem volt. És monda néki az Izráel királya: Az a te ítéleted; magad akartad.
Ngem gapu ta adu ti pakakumikoman ti adipenmo, nakalibas ti kabusor a soldado.” Ket kinuna ti ari ti Israel kenkuana, “Daytoyto ti dusam-sika a mismo ti nangikeddeng iti daytoy.”
41 És mindjárt elvevé a kötést az ő szeméről, és megismeré őt az Izráel királya, hogy a próféták közül való.
Inikkat a dagus ti profeta ti bedbed dagiti matana, ket nabigbig ti ari ti Israel nga isuna ket maysa kadagiti profeta.
42 És monda néki: Ezt mondja az Úr: Mert elbocsátottad kezedből a férfiút, a kit én halálra szántam, azért lelked lészen lelkéért, és néped népéért.
Kinuna ti profeta iti ari, “Ibagbaga ni Yahweh, 'Gapu ta pinalubosam ti tao nga inkeddengko a matay, ti biagmo ti kasukat ti biagna, ken dagiti tattaom kadagiti tattaona.'”
43 És házához méne az Izráel királya szomorú és megbúsult szívvel, és méne Samariába.
Napan ngarud ti ari ti Israel iti balayna a nasakit ti nakemna ken makapungtot, ket nakasangpet idiay Samaria.
