1 Királyok 19
1 És Akháb elbeszélé Jézabelnek mindazokat, a melyeket Illés cselekedett és a többek között, hogy hogyan ölte meg mind a prófétákat fegyverrel.
Ahab mah Jezebel khaeah Elijah mah sak ih hmuennawk boih, tahmaanawk sumsen hoi hum boihhaih kawng to thuih pae.
2 És követet külde Jézabel Illéshez, mondván: Ezt cselekedjék velem az istenek és úgy segéljenek, ha holnap ilyenkor úgy nem cselekszem a te életeddel, mint a hogy te cselekedtél azoknak életekkel mind egyig.
To pacoengah Jezebel mah, Khawnbang vaihi tue thuem ah na hum ih tahmaanawk baktih toengah, nang hae kang hum ai nahaeloe, sithawnawk mah ka nuiah kanung parai ah sah nasoe, tiah thuihsak hanah, Elijah khaeah laicaeh kami maeto patoeh.
3 A mit mikor megértett, felkelvén elméne, vigyázván az ő életére. És méne Beersebába, a mely Júdában volt; és ott hagyá az ő szolgáját.
Elijah loe zit pongah, angthawk moe, a hinghaih loih thai hanah, Judah prae Beersheba vangpui ah caeh; a tamna loe to ah caeh taak.
4 Ő pedig elméne a pusztába egynapi járó földre, és elmenvén leüle egy fenyőfa alá, és könyörgött, hogy hadd haljon meg, és monda: Elég! Most óh Uram, vedd el az én lelkemet; mert nem vagyok jobb az én atyáimnál!
Angmah to loe nito lamcaeh haih praezaek ah caeh; imphokkung ohhaih ahmuen to phak naah, atlim ah anghnut; Aw Angraeng, khawt boeh; ka hinghaih hae la halat ah; kai loe kampanawk pongah ka hoih kue ai, tiah duek hanah lawk a thuih.
5 És lefeküvék és elaluvék a fenyőfa alatt. És ímé angyal illeté őt, és monda néki: Kelj fel, egyél.
To pacoengah thing tatlip ah angsong moe, a iih; khenah, van kami mah anih to sui; anih khaeah angthawk loe, caa ah, tiah a naa.
6 És mikor körülnézett, ímé fejénél vala egy szén között sült pogácsa és egy pohár víz. És evék és ivék, és ismét lefeküvék.
A khet naah, hmai kamngaeh pongah paaem ih, takaw kae hoi naek hanah tuitabu maeto, a lu nuiah a hnuk. Anih loe caak moe, naek pacoengah angsong let.
7 És az Úr angyala eljött másodszor is és megilleté őt, és monda: Kelj fel, egyél; mert erőd felett való utad van.
Van kami to angzoh let, anih to sui moe, anih khaeah, Angthawk loe, caa ah, na caeh han koi loklam loe angthla parai, tiah a naa.
8 És ő felkelt, és evett és ivott; és méne annak az ételnek erejével negyven nap és negyven éjjel egész az Isten hegyéig, Hórebig.
Anih loe angthawk moe, a caak a naek let; to buhcaakhaih mah tha ohsak pongah, aqum athun ni quipalito thung, Sithaw mae, Horeb pha ai karoek to lamcaeh.
9 És beméne ott egy barlangba, és ott hála. És ímé lőn az Úrnak beszéde ő hozzá, és monda néki: Mit csinálsz itt Illés?
To ahmuen to a phak naah, thlungkhaw thungah akun moe, to ah a iih. Khenah, Angraeng ih lok Elijah khaeah angzoh; anih khaeah, Elijah, hae ah timaw na sak? tiah a naa.
10 Ő pedig monda: Nagy búsulásom van az Úrért, a Seregek Istenéért; mert elhagyták a te szövetségedet az Izráel fiai, a te oltáraidat lerontották, és a te prófétáidat fegyverrel megölték, és csak én egyedül maradtam, és engem is halálra keresnek.
Anih mah, Kai loe misatuh kaminawk ih Angraeng Sithaw hanah paroeai tha ka pathok; Israel kaminawk mah na lokkamhaih to pahnawt o moe, na hmaicamnawk to phraek o boih boeh; nangmah ih tahmaanawk to sumsen hoiah hum o, kai khue ni anghmat boeh; vaihi doeh kai hum hanah patoem o vop, tiah a naa.
11 És monda: Jőjj ki és állj meg ezen a hegyen, az Úr előtt. És ímé ott az Úr volt elmenendő. És az Úr előtt megyen vala nagy erős szél, a mely a hegyeket megszaggatta és meghasogatta a kősziklákat az Úr előtt; de az Úr nem vala abban a szélben. És a szél után földindulás lett; de az Úr nem volt a földindulásban sem.
Angraeng mah anih khaeah, Caeh loe, Angraeng hmaa ah mae nuiah angdoe ah; khenah, Angraeng loe to ah caeh tih, tiah a naa. To naah thacak parai takhi mah mae to hmuh moe, Angraeng hmaa ah thlungnawk to koisak boih; toe Angraeng loe takhi nuiah om ai; takhi song pacoengah talih hnawh; toe Angraeng loe talih hnawhaih nuiah om ai;
12 És a földindulás után tűz jöve, de nem volt az Úr a tűzben sem. És a tűz után egy halk és szelíd hang hallatszék.
talih hnawh pacoengah hmai to oh; toe Angraeng loe hmai thungah om ai; hmai angzoh pacoengah kanaem lok to oh.
13 És mikor Illés ezt hallotta, befedé az ő arczát palástjával, és kimenvén, megálla a barlang ajtajában, és ímé szózat lőn ő hozzá, a mely ezt mondá: Mit csinálsz itt Illés?
To lok to Elijah mah thaih naah, a mikhmai to kahni hoiah khuk khoep, a caeh moe, thlungkhaw hmaa ah angdoet. Khenah, anih khaeah lok angzoh, Elijah, hae ah timaw na sak? tiah a naa.
14 És ő felele: Nagy búsulásom van az Úrért, a Seregeknek Istenéért, mert az Izráel fiai elhagyták a te szövetségedet, lerontották a te oltáraidat, és a te prófétáidat megölték fegyverrel, és én egyedül maradtam, és engem is halálra keresnek.
Anih mah, Kai loe misatuh kaminawk ih Angraeng Sithaw hanah paroeai tha ka pathok; Israel kaminawk loe na lokkamhaih to pahnawt o moe, na hmaicamnawk to phraek o boih boeh; nangmah ih tahmaaanawk to sumsen hoiah hum o; kai khue ni anghmat boeh; vaihi kai hum hanah ang patoem o, tiah a naa.
15 És monda az Úr néki: Menj el, térj vissza a te utadon a pusztán át Damaskusba, és mikor oda jutándasz, kenjed királylyá Hazáelt Siriában;
Angraeng mah anih khaeah, Nang zohhaih ahmuen ah caeh let loe, Damaska praezaek ah caeh ah; to ahmuen na phak naah, Syria ukkung ah Hazel to siangpahrang ah suem ah.
16 És Jéhut, a Nimsi fiát kenjed királylyá Izráelben, és Elizeust, az Abelméholabeli Sáfát fiát pedig kenjed prófétává a te helyedbe.
Nimshi capa Jehu doeh Israel ukkung siangpahrang ah caksak ah; to pacoengah Abel Meholah vangpui ah kaom, Shaphat capa Elishato nangmah zuengah tahmaaa ah suem ah.
17 És lészen, hogy a ki megmenekedik Hazáel fegyverétől, azt Jéhu öli meg, és a ki megmenekedik a Jéhu fegyverétől, azt Elizeus öli meg.
Hazel ih sumsen hoiah loih kaminawk to, Jehu mah hum ueloe, Jehu ih sumsen hoiah loih kaminawk to, Elisha mah hum tih.
18 De meghagyok Izráelben hétezer embert: minden térdet, mely meg nem hajolt a Baálnak, és minden ajkat, mely meg nem csókolta azt.
Toe Baal hmaa ah khokkhu cangkrawn ai, anih to pahni hoiah mok vai ai kami, Israel prae ah kami sang sarihto kaimah hanah ka suek vop, tiah a naa.
19 És ő elmenvén onnét, megtalálá Elizeust, a Sáfát fiát, a mint szántott tizenkét járom ökörrel, és ő maga a tizenkettedikkel volt; és Illés hozzá méne, és az ő palástját reá veté.
To pongah Elijah loe to ahmuen hoiah caeh moe, Maitaw tae hatlaihnetto hoi laikok atok, Shaphat capa Elishato a hnuk. Maitaw tae hatlaihnetto hoiah laikok atok nathuem ah, Elijah mah anih khaeah caeh moe, angmah ih kahni to a nuiah vah pae.
20 És ő elhagyván az ökröket, Illés után futott, és monda: Kérlek hadd csókoljam meg az én atyámat és az én anyámat, és azután követlek. És monda: Menj, térj vissza; mert mit cselekedtem tenéked?
To naah Elisha mah maitawnawk to caeh taak, Elijah hnukah patom moe, anih khaeah, Kamno hoi kampa to ka mok moe, ban ka sin pacoengah, na hnukah ka bang han, tiah a naa. Elijah mah, Amlaem let ah, na nuiah timaw ka sak? tiah a naa.
21 És elmenvén ő tőle, vőn azután egy pár ökröt, és levágá azt, és az ekéhez való szerszámokból tüzet rakván, megfőzé azok húsát, és a népnek adá, és evének; és felkelvén, elméne Illés után, és szolgála néki.
To pongah Elisha loe amlaem let. A toksakhaih maitaw taenawk to lak moe, a boh, laikok atokhaih thingnawk to moi thonghhaih thing ah patoh pacoengah, kaminawk hanah a paek, kaminawk mah caak o. To pacoengah angthawk, Elijah hnukah bang moe, anih ih tok to a sak pae.
