1 Királyok 11

1 Salamon király pedig megszerete sok idegen asszonyt, még pedig a Faraó leányán kivül a Moábiták, Ammoniták, Edomiták, Sídonbeliek és Hitteusok leányait,

Hagi Solomoni'a Fero mofa'ma eri'nefina, rama'a megi'a a'nema avesizamanteno eri'neana Moapu a'nene, Amoni a'nene Edomu a'nene, Saidoni a'nene, Hiti a'nenena eri'ne.

2 Olyan népek közül, a kik felől azt mondotta volt az Úr az Izráel fiainak: Ne menjetek hozzájok, és őket se engedjétek magatokhoz jőni, bizonyára az ő isteneik után hajtják a ti szíveteket. Ezekhez ragaszkodék Salamon szeretettel.

Hagi Ra Anumzamo'a amanage huno Israeli vahera kora zamasami'ne, E'i ana mopafintira aneramina e'oriho. Na'ankure tamagu'a tamazeri arukrahe hanageta zamagri anumza avaririgahaze huno hu'ne. Hianagi Solomoni'a anankea ontahi ana a'neramina tusiza huno avesizmante'ne.

3 És valának néki feleségei, hétszáz királynéasszony és háromszáz ágyas; és az ő feleségei elhajták az ő szívét.

Hagi kini vahe'mokizmi mofanea Solomoni'a 700'a ese a'nea nezmanteno, 300'a henka a'nea eri'zmante'ne. Hagi tamage hu'za ana a'nemo'za Ra Anumzamofonte'ma mani'neazana agu'a azeri rukrahera hu'naze.

4 És mikor megvénült Salamon, az ő feleségei elhajták az ő szívét az idegen istenek után, úgy hogy nem volt már az ő szíve tökéletes az Úrhoz, az ő Istenéhez, a mint az ő atyjának, Dávidnak szíve.

Hagi Solomoni'ma ozafama nerege'za ana a'neramimo'za agu'a azeri rukrahe hazageno, nefa Deviti'ma agu'areti huno Ra Anumzamofoma avesinteno avariri'nea zana osu'ne.

5 Mert Salamon követi vala Astoretet, a Sídonbeliek istenét, és Milkómot, az Ammoniták útálatos bálványát.

Na'ankure Solomoni'a Saidoni vahe'mofo a' anumza Astoretine, Amori vahe anumza agoteno hi'mnage hu'nea anumza Molekine, zanavaririno monora huzanante'ne.

6 És gonosz dolgot cselekedék Salamon az Úr szemei előtt, és nem követé olyan tökéletességgel az Urat, mint Dávid, az ő atyja.

E'ina nehuno Solomoni'a Ra Anumzamofo avurera kefo avu'ava nehuno, nefa Deviti'ma agu'areti huno Ra Anumzamofoma avariri'nea zana osu'ne.

7 Akkor építe Salamon templomot Kámosnak, a Moábiták útálatos bálványának a hegyen, a mely Jeruzsálem átellenében van, és Moloknak, az Ammon fiai útálatos bálványának.

Ana nehuno Solomoni'a Jerusalem kuma'mofona zage hanati kaziga agonare, Moapu vahe hi'mnage anumza Kemosine, Amori vahe hi'mnage anumza Molekinema mono hunte kumara tro hu'ne.

8 És ekképen cselekedék Salamon mind az ő idegen feleségeivel, a kik az ő isteneiknek tömjéneztek és áldoztak.

Ana nehuno Solomoni'a mago'mago megi'a a'ne'aramimo'ma havi anumzama'are'ma ofa nehuno, Kresramanama nevuno, mnanentake zama kre mnama vanaza kumara tro huzmantetere hu'ne.

9 Megharaguvék azért az Úr Salamonra, hogy elhajlott az ő szíve az Úrtól, Izráel Istenétől, a ki megjelent volt néki kétszer is,

Hagi tare zupama Solomoninte'ma efore'ma humino ru anumzantera mono huontoma huno asami'nea Ra Anumzamofona atreno amefi humigeno, Anumzamo'a tusi arimpa Solomonina ahente'ne. Na'ankure Ra Anumzana Israeli vahe Anumzamofona amefi humigeno'e.

10 És azt parancsolta volt néki, hogy ne kövessen idegen isteneket, és mégsem őrizte meg az Úr parancsolatját.

Hagi havi anumzantamimofoma ovaririnka, monora huonto huno'ma Ra Anumzamo'a avumarora ante'ne. Hianagi Solomoni'a Ra Anumzamo'ma osuoma huno asmi'nea kea rutarage'ne.

11 Monda azért az Úr Salamonnak: Miután ez történt veled, és nem őrizted meg az én szövetségemet és az én rendelésimet, a melyeket parancsoltam néked: elszakasztván elszakasztom tőled az országot, és adom a te szolgádnak.

E'ina higeno Ra Anumzamo'a amanage huno Solomonina asmi'ne, kagra kasege'nine trake'ninema kegava huo huana, ontahinka rutraganku kumama kegavama hu'nampintira kazeri atre'na eri'za vaheka'a atrenugeno kegava hugahie.

12 Mindazáltal míg élsz, nem cselekeszem ezt Dávidért, a te atyádért; hanem a te fiadnak kezétől szakasztom el azt.

Hianagi negafa Deviti'ma hu'nea avu'ava zanku nentahi'na kagrama mani'nenana knafina kagrira anara osugahuanki, kagrama fritesanke'na negamofo anara hu'na kini tratetira avretre'na eri'za vahe'a kini tratera avrentegahue.

13 De nem szakasztom el az egész birodalmat; hanem egy nemzetséget adok a te fiadnak Dávidért, az én szolgámért és Jeruzsálemért, a melyet magamnak választottam.

Hianagi Deviti'ma hu'nea avu'ava zanku'ene Jerusalemi kuma'ma huhampri'noa zanku'enena nentahi'na, negamofona kini tratetira azeri atre vagaoregahuanki, magoke naga nofi ami'nenkeno kegava huzmantegahie.

14 És ellenséget támaszta az Úr Salamonra, az Edombeli Hadádot, a ki az Edombeli királyi nemből való vala.

Anage nehuno Ra Anumzamo'a Idomu kini ne'mofo nagapinti Hadati'e nehaza ne' azeri otigeno, Solomonina ha'rente'ne.

15 Mert mikor Dávid az Edomiták ellen ment volt, és Joáb, a sereg fővezére elment volt a megöletteknek temetésére, és levágott minden férfiú nemet Edomban, –

Na'ankure kora Deviti'ma Edomu vahe'ma ha'ma ome hunezmantea knafina, Sondia vahete vugota kva ne' Joapu'a marerino Israeli sondia vahe'ma hapinti'ma zamahe'naza vahetmina ome asenezmanteno, maka Idomu vefamora zamahe hana hu'ne.

16 Mert hat hónapig volt ott Joáb az egész Izráellel, míg minden férfiúi nemet ki nem vesztett Edomban, -

Hagi Joapu'ene Israeli sondia vahe'mo'za 6si'a ika Edomu kumatera mani'ne'za maka vefamora zamahe hana hu'naze.

17 Akkor szaladott vala el Hadád és vele együtt valami Edomiták az ő atyjának szolgái közül ő vele, bemenvén Égyiptomba. Hadád pedig akkor még kis gyermek volt.

Hianagi ana'ma higeno'a Hadati'a nefa eri'za vahe'tamine freno Isipi vu'ne. Hagi ana knafina Hadati'a osi mofavre mani'negeno anara hu'ne.

18 Kik felkelvén Midiánból, menének Páránba, és melléjök vévén a Páránbeli férfiak közül, bemenének Égyiptomba a Faraóhoz, az Égyiptombeli királyhoz, a ki házat ada néki, és ételt, italt szolgáltata néki, és jószágot is ada néki.

Hagi Midieni mopafintira atre'za Parani e'za Paranitira mago'a vahe eme zamavare'za Isipi kini ne' Feronte ehanatizageno none ne'zana nezamino, mopa zamige'za mani'naze.

19 Igen kedvében lőn azért Hadád a Faraónak, úgyannyira, hogy feleségül adá néki az ő feleségének hugát, Táfnes királyasszonynak hugát.

Hagi Fero'a Hadatina tusiza huno avesinenteno, nenaro kuini a' Tapenesi negna amigeno ara eri'ne.

20 És a Táfnes huga szülé néki Génubátot, az ő fiát, és elválasztá azt Táfnes a Faraó házában, és Génubát ott volt a Faraó házában, a Faraó fiai között.

Hagi Tapenesi negna'a Hadatintetira mago ne' mofavre anteno Genubati'e huno agia antemi'ne. Higeno ana mofavrea Tapenesi avreno kegava higeno, Fero nompi Fero mofavreramine mani'ne.

21 Mikor pedig Hadád meghallotta Égyiptomban, hogy Dávid elaludt az ő atyáival, és hogy Joáb is, a seregnek fővezére, meghalt, monda Hadád a Faraónak: Bocsáss el engem, hadd menjek el az én földembe.

Hagi Deviti'ene sondia vahete kva ne' Joapu'enema fri'na'ema hiankema Hadati'ma nentahino'a, amanage huno Ferona antahige'ne, natrege'na mopanirega vaneno.

22 És felele néki a Faraó: Mi nélkül szűkölködöl én nálam, hogy a te földedbe igyekezel menni? Felele az: Semmi nélkül nem szűkölködöm, de kérlek bocsáss el engem.

Hianagi Fero'a huno, Na'anku atupara amafina hunenka mopakarega vunakura nehane. Higeno Hadati'a huno, ana hu'neanagi natrege'na va'neno.

23 És támaszta az Isten néki más ellenséget is, Rézont, az Eljada fiát, a ki elfutott vala Hadadézertől, a Sóbabeli királytól, az ő urától.

Hagi ana hukna huno Anumzamo'a Eliada nemofo Rezonina azeri otigeno, Solomonina ha'rente'ne. Hagi Rezoni'a Zoba kumate kini ne' Hadadezeri eri'za nekino kva'amofona atreno freno vuno,

24 És hadakozó férfiakat gyűjtött maga mellé, és ő vala a sereg hadnagya, mikor megölé őket Dávid; azután Damaskusba menvén ott lakának, és uralkodának Damaskusban.

kini ne'ma ha'ma hunentaza vahe'mofo kva umani'ne. Hagi Deviti'ma Hadadezerine Zoba kumate sondia vahe'anema aheno'ma eri hana'ma higeno'a, Rezoni'a kvama huzmante'nea vahe'tmina nezmavremo, fre'no vige'za Damaskasi kumate kinia ome azeri oti'naze.

25 És ellensége volt Izráelnek Salamonnak egész életében, a nyomorúságon kivül, a melyet Hadád szerze, és gyűlölte Izráelt, és uralkodott Siriában.

Hagi Solomoni'ma kinima mani'nea knafina Israeli vahe'mofona Rezoni'a hankvenentake ha' vahe'zmi mani'neno, Hadadi'ma hu'neaza huno tusi hazenke hunezamino Israeli vahetminkura agra tusiza huno agotezmanteno, Siria vahera kegava hu'ne.

26 Azután Jeroboám, a Nébát fia, Seredából való Efrateus, – a kinek anyja Sérua, egy özvegy asszony volt – a Salamon szolgája emelte fel kezét a király ellen.

Ana hukna huno mago ne'ma Solomonima ha'ma rente'nea nera, Nebati nemofo Jeroboamu'e. Agra Efraemi nagapinti ne' Zereda kumate nemania nekino, Zerua'e huno nehia kento a'mofo mofavre.

27 Annak pedig, a miért felemelte kezét a király ellen, ez volt az oka: Mikor Salamon megépítette Millót, és berakatta az ő atyjának, a Dávid városának romlását;

Hagi ama'na agafare Jeroboamu'a Solomonina hararente'ne. Jerusalemi rankuma'mo'ma urami eramima hu'nea zama Solomoni'ma mopa katenteno eri agupo nehuno, nefa Deviti'ma hu'nea vihu keginama eri fatgoma hu'nea zanku anara hu'ne.

28 Jeroboám erős férfiú vala; és látván Salamon, hogy az ő szolgája az ő dolgában szorgalmatos, reá bízá a József háza gondviselésének egész terhét.

Hagi Jeroboamu'a maka eri'zana antahi ani hu'nea nehazavegino, Solomoni'ma keama maka eri'zama eriga'ma higeno'a, kva azeri otigeno Josefe nagatera agra kegava hu'nege'za eri'zana eri'naze.

29 És történt ebben az időben, hogy mikor kiment egyszer Jeroboám Jeruzsálemből, találkozék az úton Ahijával, a Silóbeli prófétával, és rajta új köpönyeg volt, és csak ketten valának a mezőn együtt.

Hagi ana knafina Jeroboamu'a Jerusalemi kumara atreno nevigeno, Silo kumateti kasnampa ne' Ahiza'a karanka eme keno eri fore higeke vahe omanipi vu'na'e. Ahiza'a kasefa nakreku antanineno vu'ne.

30 És megragadván Ahija az új ruhát, a mely azon volt, hasítá azt tizenkét részre.

Hagi Ahiza'a Jeroboamuma eme keno eri fore'ma nehuno'a, kasefa nakreku'ma antani'neana eme azerino amu'nompinti eri vararo higeno 12fu'a efore nehigeno,

31 És monda Jeroboámnak: Vedd el magadnak a tíz részt; mert ezt mondja az Úr, Izráel Istene: Ímé elszakasztom ez országot Salamon kezétől, és néked adom a tíz nemzetséget;

amanage huno asami'ne, Nakre kuka'ama 10ni'ama eri tagato'ma hutroana kagra erio. Na'ankure Ra Anumzana Israeli vahe Anumzamo'a amanage hie, ko, nagra Solomoni'ma kegavama hu'nea mopa hanare'na 10ni'afima naga nofira kami'nugenka kegava hugahane.

32 Egy nemzetséget hagyok pedig ő nála az én szolgámért, Dávidért, és Jeruzsálem városáért, a melyet magamnak választottam az Izráel minden nemzetségei közül,

Hianagi eri'za vahe'nemifo Devintinku'ene Jerusalemi kumaku'ma, maka Israeli naga'nofipinti'ma huhampri'noa kumaku'ene nentahina Solomonina atre'nugeno magoke naga'mofo kinia manigahie.

33 Még pedig azért, mert elhagytak engem, és imádták Astoretet, a Sídonbeliek istenét, és Kámost, a Moábiták istenét, és Milkomot, az Ammon fiainak istenét, és nem jártak az én utaimban, hogy azt cselekedték volna, a mi tetszett volna az én szemeimnek: az én rendelésimet és végzéseimet, a mint Dávid, az ő atyja.

Na'ankure zamagra zamefi hunami'za, Saidoni vahe'mofo a' havi anumza Astoretinte'ene, Moapu vahe havi anumza Kemosinte'ene, Amori vahe havi anumza Morekinte monora hunente'za, nagrira namagera nonte'za, nagri navurera knare zamavu'zmavara nosu'za, Solomoni nefa Deviti'ma hu'neaza hu'za kasegeni'ane trakeni'a ovariri'naze.

34 De nem veszem el az egész birodalmat az ő kezétől, hanem akarom, hogy fejedelem legyen életének minden idejében, Dávidért az én szolgámért, a kit választottam; mivelhogy megőrizte az én parancsolatimat és rendeléseimet;

Hianagi Solomoni'ma ana maka mopama kegavama hu'nea mopa ru vahera hanare omigosuanki, atresugeno kini mani'neno ufrigahie. Na'ankure eri'za ne'ni'a Devitinku nagri eri'za vahe mani'ne hu'na hugeno kasegeni'ane tra keni'ama avriri'nea zanku hu'na anara hugahue.

35 Hanem az ő fiának kezétől már elveszem a királyságot, és néked adom azt, tudniillik a tíz nemzetséget.

Hianagi Solomoni nemofo azampintira kegavama hu'nea 10ni'a naga nofira hanare'na kagri kaminugenka kegava huzmantegahane.

36 Az ő fiának pedig egy nemzetséget adok, hogy Dávidnak, az én szolgámnak legyen előttem szövétneke mindenkor Jeruzsálemben, a városban, a melyet magamnak választottam, hogy ott helyheztessem az én nevemet.

Hianagi nemofona magoke naga nofi amisugeno kegava nehina, eri'za ne'ni'a Deviti nagapintike nagima erisga hugahazema hu'noa kumapina, Jerusalemia tavi kna hu'za mani'za vugahaze.

37 Téged pedig felveszlek, és uralkodol mindenekben a te lelkednek kívánsága szerint, és király lész az Izráelen.

Hagi kagrira Israeli vahe kini trate kavrenta'nena, maka kagri'ma kavesinia mopa kegava hugahane.

38 És ha te minden parancsolatimnak engedéndesz, és járándasz az én utaimban, és azt cselekedénded, a mi tetszik nékem, megőrizvén az én rendelésimet és parancsolatimat, a mint Dávid, az én szolgám cselekedett: én veled leszek, és építek néked állandó házat, a mint Dávidnak építettem, és néked adom az Izráelt.

Hagi eri'za ne'ni'a Deviti'ma hu'neaza huo hu'na kasamisua kema kagrama antahinka nagri navu'navama nevaririnka, fatgo avu'ava'ma nehunka tra ke'ni'ane kasegeni'anema avaririsanke'na, maka zupa kagri'ene mani'nena Devitima hu'noaza hu'na kagri nagapintike Israeli vahe kinia azeri onetina, Israeli mopa kagri kamigahue.

39 És megsanyargatom ezért a Dávid magvát: de még sem örökre.

Ana nehu'na Solomoni'ma hu'nea kumitera Devitipinti'ma fore'ma hanaza vahera hazenkezanu zamazeri haviza hugahuanagi, zamazeri haviza hu vava hu'na ovugahue.

40 Igyekezik vala pedig Salamon megölni Jeroboámot; ezért felkelvén Jeroboám, futa Égyiptomba, Sésákhoz, az Égyiptombeli királyhoz, és ott volt Égyiptomban, Salamon haláláig.

E'inama higeno'a Solomoni'a Jeroboamuna ahenaku hu'neanagi, Jeroboamu'a freno Isipi kini ne' Sisaki'ene umaninegeno, Solomoni'a fri'ne.

41 Salamonnak egyéb dolgai pedig és minden cselekedetei, a melyeket cselekedett, és bölcsesége avagy nem írattattak-é meg a Salamon cselekedeteiről írott könyvben?

Hagi Solomoni'ma kinima mani'nea knafima fore'ma hu'nea zantamine, Solomoni'ma knare antahintahi'areti'ma hu'nea zantamina Solomoni agi agenkema krenentaza avontafepi krente'naze.

42 Az az idő pedig, a melyben uralkodott Salamon Jeruzsálemben az egész Izráelen: negyven esztendő.

Hagi Solomoni'a Jerusalemi kumate kinia mani'neno 40'a kafufi Israeli vahera kegava hu'ne.

43 És elaluvék Salamon az ő atyáival, és eltemetteték az ő atyjának, Dávidnak városában. És Roboám, az ő fia uralkodék helyette.

Hagi Solomoni'ma frigeno'a, Deviti rankumapi Jerusalemi afahe'mofoma asente'nazafi asentazageno, nemofo Rehoboamu'a agri nona erino kinia mani'ne.