1 Korintusi 2
1 Én is, mikor hozzátok mentem, atyámfiai, nem mentem, hogy nagy ékesszólással, avagy bölcseséggel hirdessem néktek az Isten bizonyságtételét.
Jitia moi apnikhan logote ahise, bhai khan, moi bisi kotha kobole jana nohoile bhi buddhi kotha khan pora Isor laga lukaikene thaka kotha prochar kori kene aha nohoi.
2 Mert nem végeztem, hogy egyébről tudjak ti köztetek, mint a Jézus Krisztusról, még pedig mint megfeszítettről.
Kilekoile moi nijor itcha pora apnikhan laga ki hoile bhi janibole mon thaka nai khali Jisu Khrista aru Taike Cross te morai diya laga he nohoile.
3 És én erőtlenség, félelem és nagy rettegés közt jelentem meg ti köztetek.
Moi apnikhan logote komjur, aru kapi kene bhoi te thakise.
4 És az én beszédem és az én prédikálásom nem emberi bölcseségnek hitető beszédiben állott, hanem léleknek és erőnek megmutatásában:
Moi laga kotha khan aru prochar khan buddhi laga kotha pora nohoi, kintu Isor laga Atma aru hokti pora kori kene dikhai dise,
5 Hogy a ti hitetek ne emberek bölcseségén, hanem Istennek erején nyugodjék.
eneka hoile apnikhan laga biswas to mangso laga buddhi te nathakibo, kintu Isor laga hokti te thakibo.
6 Bölcseséget pedig a tökéletesek között szólunk; ámde nem e világnak, sem e világ veszendő fejedelmeinek bölcseségét; (aiōn g165)
Etiya amikhan buddhi kotha kowa khan to buja manu khan majote kore, kintu etu jamana laga gyaan nohoi, nohoile bhi etu jamana laga cholawta, jun khan etu prithibi chari kene jai ase taikhan laga kotha nohoi. (aiōn g165)
7 Hanem Istennek titkon való bölcseségét szóljuk, azt az elrejtetett, melyet öröktől fogva elrendelt az Isten a mi dicsőségünkre; (aiōn g165)
Hoilebi, amikhan Isor laga buddhiman to bujhi bole napara kotha nisena lukai kene koi, juntu Isor Tai laga kaam nimite amikhan laga prithibi nabona age pora basi kene taiyar kori loise. (aiōn g165)
8 Melyet e világ fejedelmei közül senki sem ismert, mert ha megismerték volna, nem feszítették volna meg a dicsőség Urát: (aiōn g165)
Etu jamana laga cholawta khan kun bhi itu gyaan bujhi bole para nai, kele koile jodi taikhan etu bujhi loi, tinehoile taikhan asis laga Probhu ke Cross te mari dibole thaka nai. (aiōn g165)
9 Hanem, a mint meg van írva: A miket szem nem látott, fül nem hallott és embernek szíve meg se gondolt, a miket Isten készített az őt szeretőknek.
Kintu Shastro te eneka likhi kene ase, “Ki suku pora dikha nai, Aru kan pora huni panai, Aru manu khan laga monte jinda huwa nai, Eitu khan sob Isor pora utu khan nimite taiyar kori kene ase jun Taike morom kore.”
10 Nekünk azonban az Isten kijelentette az ő Lelke által: mert a Lélek mindeneket vizsgál, még az Istennek mélységeit is.
Kilekoile Isor pora eitu khan sob Tai laga Atma pora he dikhai dise. Kilekoile Atma to sob bisari loi, Isor laga ekdom bhitor kotha khan bhi.
11 Mert kicsoda tudja az emberek közül az ember dolgait, hanemha az embernek lelke, a mely ő benne van? Azonképen az Isten dolgait sem ismeri senki, hanemha az Istennek Lelke.
Kile mane kun pora ekta manu laga bhabona janibole pare, tai laga bhitor te atma thaka ke chari kene? Thik etu nisena, kun manu bhi Isor laga bhabona janibo napare khali Tai laga bhitor te thaka Atma pora he jane.
12 Mi pedig nem e világnak lelkét vettük, hanem az Istenből való Lelket; hogy megismerjük azokat, a miket Isten ajándékozott nékünk.
Kintu amikhan etu prithibi laga atma ke luwa nai, hoile bhi Isor laga Atma jun Tai amikhan ke dise, titia juntu jinis Isor pora amikhan ke eku daam noloikene dise eitu khan ke jani lobo.
13 Ezeket prédikáljuk is, nem oly beszédekkel, melyekre emberi bölcseség tanít, hanem a melyekre a Szent Lélek tanít; lelkiekhez lelkieket szabván.
Aru amikhan manu laga gyaan pora kotha khan nakoi, Atma pora sikhai diya kotha khan he koi, juntu kotha khan Atma pora amikhan ke koi, etu kotha khan atma te thaka manu khan ke bujhai diye.
14 Érzéki ember pedig nem foghatja meg az Isten Lelkének dolgait: mert bolondságok néki; meg sem értheti, mivelhogy lelkiképen ítéltetnek meg.
Kintu ekjon prithibi manu to Isor laga Atma laga kaam khan lobole na paribo, kele koile eitu khan tai nimite murkho kotha ase, taikhan eitu khan nabuje kelemane taikhan ke bujhai dibole atma to nai.
15 A lelki ember azonban mindent megítél, de ő senkitől sem ítéltetik meg.
Kintu jun manu Atma te ase taikhan eitu khan sob bujhi bo pare, hoile bhi jun atma te nai, kintu tai nijorke dusra kun bhi bujhi bole napare.
16 Mert ki érte fel az Úrnak értelmét, hogy megoktathatná őt? Bennünk pedig Krisztus értelme van.
“Kilekoile kun pora Probhu laga bhabona jane? Kun pora Taike bujhai dibole pare? Kintu amikhan logote Khrista laga bhabona ase.
