1 Korintusi 15
1 Eszetekbe juttatom továbbá, atyámfiai, az evangyéliomot, melyet hirdettem néktek, melyet be is vettetek, melyben állotok is,
Əmma, i ⱪerindaxlar, mǝn silǝrgǝ ǝslidǝ yǝtküzgǝn hux hǝwǝrni bayan ⱪilmaⱪqimǝn; silǝr bu hux hǝwǝrni ⱪobul ⱪilƣan wǝ uningda qing turuwatisilǝr;
2 A mely által üdvözültök is, ha megtartjátok, a minémű beszéddel hirdettem néktek, hacsak nem hiába lettetek hívőkké.
mǝn silǝrgǝ yǝtküzgǝn hux hǝwǝr bolƣan kalamda qing turƣan bolsanglar, — (ixǝngininglar bikarƣa kǝtmigǝn bolsa) — silǝr uning arⱪiliⱪ ⱪutⱪuzuluwatisilǝr.
3 Mert azt adtam előtökbe főképen, a mit én is úgy vettem, hogy a Krisztus meghalt a mi bűneinkért az írások szerint;
Qünki mǝn ɵzümgǝ amanǝt ⱪilinƣanlirini ǝng zɵrür ix süpitidǝ silǝrgimu tapxurdum; yǝni, Tǝwrat-Zǝburda aldin eytilƣinidǝk, Mǝsiⱨ gunaⱨlirimiz üqün ɵldi;
4 És hogy eltemettetett; és hogy feltámadott a harmadik napon az írások szerint;
U dǝpnǝ ⱪilindi; wǝ üqinqi küni yǝnǝ Tǝwrat-Zǝburdǝ aldin eytilƣinidǝk tirildürüldi;
5 És hogy megjelent Kéfásnak; azután a tizenkettőnek;
U Kefasⱪa, andin on ikkiylǝngǝ kɵründi;
6 Azután megjelent több mint ötszáz atyafinak egyszerre, kik közül a legtöbben mind máig élnek, némelyek azonban el is aludtak;
andin U bir sorunda bǝx yüzdin artuⱪ ⱪerindaxⱪa kɵründi; ularning kɵpinqisi bügünki kündǝ tirik, ǝmma bǝziliri ɵlümdǝ uhlawatidu;
7 Azután megjelent Jakabnak; azután mind az apostoloknak;
U Yaⱪupⱪa, andin rosullarning ⱨǝmmisigǝ kɵründi;
8 Legutolszor pedig mindenek között, mint egy idétlennek, nékem is megjelent.
Ⱨǝmmisidin keyin U huddi waⱪitsiz tuƣulƣan bowaⱪtǝk bolƣan mangimu kɵründi.
9 Mert én vagyok a legkisebb az apostolok között, ki nem vagyok méltó, hogy apostolnak neveztessem, mert háborgattam az Istennek anyaszentegyházát.
Qünki mǝn rosullar arisidiki ǝng tɵwinimǝn, rosul dǝp atilixⱪa layiⱪ ǝmǝsmǝn; qünki mǝn Hudaning jamaitigǝ ziyankǝxlik ⱪilƣanmǝn.
10 De Isten kegyelme által vagyok, a mi vagyok; és az ő hozzám való kegyelme nem lőn hiábavaló; sőt többet munkálkodtam, mint azok mindnyájan de nem én, hanem az Istennek velem való kegyelme.
Lekin ⱨazir nemila bolsam Hudaning meⱨir-xǝpⱪiti arⱪiliⱪ boldum; Uning manga kɵrsǝtkǝn xu meⱨir-xǝpⱪiti bikarƣa kǝtmidi; qünki mǝn [Hudaning hizmitidǝ] barliⱪ rosullardin bǝkrǝk japaliⱪ ixligǝnmǝn; ǝmǝliyǝttǝ ixligüqi mǝn ǝmǝs, bǝlki mǝn bilǝn billǝ bolƣan Hudaning meⱨir-xǝpⱪitidur.
11 Akár én azért, akár azok, így prédikálunk, és így lettetek ti hívőkké.
Demǝk, mǝyli mǝn yaki baxⱪa [rosullar] bolsun, ⱨǝmmimizning yǝtküzgǝnliri ohxax bolup, u dǝl silǝr ixinip ⱪobul ⱪilƣan hux hǝwǝrdur.
12 Ha azért Krisztusról hirdettetik, hogy a halottak közül feltámadott, mimódon mondják némelyek ti köztetek, hogy nincsen halottak feltámadása?
Əmma Mǝsiⱨ ɵlgǝnlǝr iqidin tirildürülgǝn dǝp jakarlanƣan bolsa, ⱪandaⱪmu aranglardiki bǝzilǝr ɵlgǝnlǝrning tirilixi degǝn yoⱪ ix, dǝydu?
13 Mert ha nincsen halottak feltámadása, akkor Krisztus sem támadott fel.
Əmma ɵlgǝnlǝrning tirilixi degǝn yoⱪ ix bolsa, Mǝsiⱨning tiriliximu yoⱪ ix bolƣan bolatti.
14 Ha pedig Krisztus fel nem támadott, akkor hiábavaló a mi prédikálásunk, de hiábavaló a ti hitetek is.
Xuningdǝk ǝgǝr Mǝsiⱨ ɵlümdin tirilgǝn bolmisa, jakarliƣan hǝwirimiz biⱨudǝ bolƣan, silǝrning etiⱪadinglarmu biⱨudǝ bolƣan bolatti.
15 Sőt az Isten hamis bizonyságtevőinek is találtatunk, mivelhogy az Isten felől bizonyságot tettünk, hogy feltámasztotta a Krisztust; a kit nem támasztott fel, ha csakugyan nem támadnak fel a halottak.
Ⱨǝtta bizmu Huda toƣrisidiki yalƣan guwaⱨqilar bolƣan bolattuⱪ — qünki biz Hudaning Mǝsiⱨni ɵlümdin tirildürgǝnlikigǝ guwaⱨliⱪ bǝrduⱪ. Əgǝr ⱨǝⱪiⱪǝtǝn ɵlümdin tirilix bolmisa, Huda Mǝsiⱨnimu ɵlümdin tirildürmigǝn bolatti.
16 Mert ha a halottak fel nem támadnak, a Krisztus sem támadott fel.
Qünki ɵlgǝnlǝr ⱪayta tirildürülmisǝ, Mǝsiⱨmu tirilmigǝn bolatti.
17 Ha pedig a Krisztus fel nem támadott, hiábavaló a ti hitetek; még bűneitekben vagytok.
Mubada Mǝsiⱨ tirilmigǝn bolsa, etiⱪadinglar kerǝksiz bolƣan, silǝr tehiqǝ gunaⱨliringlarda yürüwatⱪan bolattinglar,
18 A kik a Krisztusban elaludtak, azok is elvesztek tehát.
xundaⱪla Mǝsiⱨtǝ ɵlümdǝ uhlawatⱪanlarmu ⱨalakǝtkǝ yüz tutⱪan bolatti.
19 Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk.
Əgǝr ümidimizni pǝⱪǝt bu dunyadiki ⱨayatimiz üqünla Mǝsiⱨgǝ baƣliƣan bolsaⱪ, biz insanlar arisidiki ǝng biqarǝ adǝmlǝrdin bolƣan bolimiz.
20 Ámde Krisztus feltámadott a halottak közül, zsengéjök lőn azoknak, kik elaludtak.
Əmma ǝmǝliyǝttǝ, Mǝsiⱨ ɵlümdǝ uhliƣanlar iqidǝ «ⱨosulning tunji mewisi» bolup, ɵlümdin tirilgǝndur;
21 Miután ugyanis ember által van a halál, szintén ember által van a halottak feltámadása is.
Qünki bir insan arⱪiliⱪ ɵlüm [alǝmdǝ] pǝyda bolƣinidǝk, ɵlümdin tirilixmu bir insan arⱪiliⱪ [alǝmdǝ] pǝyda boldi.
22 Mert a miképen Ádámban mindnyájan meghalnak, azonképen a Krisztusban is mindnyájan megeleveníttetnek.
Adamatimizdin bolƣanlarning ⱨǝmmisi [uning tüpǝylidin] ɵlümgǝ mǝⱨkum bolƣanliⱪiƣa ohxax, Mǝsiⱨdǝ bolƣanlarning ⱨǝmmisi [Uning tüpǝylidin] ɵlümdin ⱨayatⱪa erixidu.
23 Mindenki pedig a maga rendje szerint. Első zsenge a Krisztus; azután a kik a Krisztuséi, az ő eljövetelekor.
Əmma ⱨǝmmǝylǝn ɵz nɵwǝt-ⱪatarida tirilidu; tunji ⱨosulning mewisi bolƣan Mǝsiⱨ birinqi; ikkinqilǝr bolsa Mǝsiⱨning dunyaƣa ⱪaytip kǝlginidǝ ɵzigǝ tǝwǝ bolƣanlar.
24 Aztán a vég, mikor átadja az országot az Istennek és Atyának; a mikor eltöröl minden birodalmat és minden hatalmat és erőt.
Andin ahirǝt bolidu; xu qaƣda U barliⱪ ⱨɵkümranliⱪni, barliⱪ ⱨoⱪuⱪ wǝ ⱨǝrhil küqlǝrni ǝmǝldin ⱪaldurup, padixaⱨliⱪni Huda-Atiƣa tapxuridu.
25 Mert addig kell néki uralkodnia, mígnem ellenségeit mind lábai alá veti.
Qünki U barliⱪ düxmǝnlǝrni [mǝƣlup ⱪilip] ayiƣi astida ⱪilƣuqǝ ⱨɵküm sürüxi kerǝktur;
26 Mint utolsó ellenség töröltetik el a halál.
ǝng ahirⱪi yoⱪitilidiƣan düxmǝn bolsa ɵlüm ɵzidur.
27 Mert mindent az ő lábai alá vetett. Mikor pedig azt mondja, hogy minden alája van vetve, nyilvánvaló, hogy azon kívül, a ki neki mindent alávetett.
Qünki [Zǝburda] «[Huda] pütkül mǝwjudatni Uning ayiƣi astiƣa boysundurƣan» [dǝp pütüklüktur]. Əmma «pütkül mǝwjudat Uningƣa boysundurulƣan» deyilginidǝ, roxǝnki, xu «pütkül» degǝn sɵz «ⱨǝmmini Uningƣa Boysundurƣuzƣuqi»ning ɵzini iqigǝ alƣan ǝmǝstur.
28 Mikor pedig minden alája vettetett, akkor maga a Fiú is alávettetik annak, a ki neki mindent alávetett, hogy az Isten legyen minden mindenben.
Əmma ⱨǝmmǝ Uningƣa boysundurulƣandin keyin, Oƣul ⱨǝmmini ɵzigǝ boysundurƣuqiƣa boysunidu; xuning bilǝn Huda ⱨǝmmining ⱨǝmmisi bolidu.
29 Különben mit cselekesznek azok, a kik a halottakért keresztelkednek meg, a halottak teljességgel nem támadnak fel? Miért is keresztelkednek meg a halottakért?
Ɵlümdin tirilix bolmisa, bǝzilǝrning ɵlgǝnlǝr üqün qɵmüldürülüxini ⱪandaⱪ qüxinix kerǝk? Ɵlgǝnlǝr zadi tirilmisǝ, kixilǝr ular üqün nemǝ dǝp qɵmüldürülidu?
30 Mi is miért veszélyeztetjük magunkat minden pillanatban?
Bizlǝr nemǝ dǝp [ⱨǝr küni] ⱨǝr saǝttǝ hǝwp-hǝtǝrgǝ duq kelip yürimiz?
31 Naponként halál révén állok. A veletek való dicsekedésre mondom, mely van nékem a Krisztus Jézusban a mi Urunkban.
Rǝbbimiz Mǝsiⱨ Əysada silǝrdin pǝhirlinixim rast bolƣandǝk, [i ⱪerindaxlirim], mǝn ⱨǝrküni ɵlümgǝ duq kelimǝn.
32 Ha csak emberi módon viaskodtam Efézusban a fenevadakkal, mi a hasznom abból, ha a halottak fel nem támadnak? Együnk és igyunk, holnap úgyis meghalunk!
Əgǝr insanlarning nuⱪti’inǝziridin eytⱪanda «Əfǝsus xǝⱨiridǝ wǝⱨxiy ⱨaywanlar bilǝn elixtim» desǝm, ɵlgǝnlǝr ɵlümdin tirilmisǝ, buning manga nemǝ paydisi? «Ətǝ bǝribir ɵlüp ketidiƣan bolƣandin keyin, yǝp-iqip yürüwalayli» degǝn sɵz yolluⱪ bolmamti?
33 Ne tévelyegjetek. Jó erkölcsöt megrontanak gonosz társaságok.
Aldanmanglar; qünki «Yaman ⱨǝmraⱨlar ǝhlaⱪni buzidu».
34 Serkenjetek fel igazán és ne vétkezzetek; mert némelyek nem ismerik Istent; megszégyenítéstekre mondom.
Ⱨǝⱪⱪaniy bolux üqün oyƣininglar, gunaⱨdin ⱪol üzünglar; qünki bǝziliringlarda Huda toƣruluⱪ hǝwǝr yoⱪtur — buni eytsam silǝr üqün uyat ǝmǝsmu?
35 De mondhatná valaki: Mi módon támadnak fel a halottak? és minémű testtel jönnek ki?
Bǝlkim birsi: «Ɵlüklǝr ⱪandaⱪ tirildürilǝr? Ular ⱪandaⱪ tǝn bilǝn tirilǝr?» — dǝp sorixi mumkin.
36 Balgatag! a mit te vetsz, nem elevenedik meg, hanemha megrothadánd.
I ǝhmǝⱪ kixi, sening teriƣining, ɵlmǝy turup ⱪaytidin tirilmǝydu.
37 És abban, a mit elvetsz, nem azt a testet veted el, a mely majd kikél, hanem puszta magot, talán búzáét, vagy más egyébét.
Ⱨǝm sening teriƣining, ɵsümlükning teni ǝmǝs, bǝlki uning yalingaq deni — mǝsilǝn, buƣdayning yaki baxⱪa birǝr ziraǝtning deni, halas.
38 Az Isten pedig testet ád annak, a mint akarta, és pedig mindenféle magnak az ő saját testét.
Wǝ keyin Huda Ɵz haⱨixi boyiqǝ uningƣa mǝlum bir tǝnni beridu; xundaⱪla uruⱪ danlirining ⱨǝrbirigǝ ɵzining tenini ata ⱪilidu.
39 Nem minden test azon egy test, hanem más az embereknek teste, más a barmoknak teste, más a halaké, más a madaraké.
Janiwarlarning ǝtliri bolsa bir-birigǝ ohximaydu; insanlarning ɵzigǝ has ǝtliri bar, ⱨaywanlarning ɵzigǝ has ǝtliri bar, uqar-ⱪanatlarningmu bar, beliⱪlarningmu bar.
40 És vannak mennyei testek és földi testek; de más a mennyeiek dicsősége, más a földieké.
Asmanda jisimlar bar, yǝr yüzidimu jisimlar bar; ǝmma asmandikisining jula-xǝripi baxⱪiqǝ, yǝr yüzidikisiningmu baxⱪiqǝ bolidu;
41 Más a napnak dicsősége és más a holdnak dicsősége és más a csillagok dicsősége; mert csillag a csillagtól különbözik dicsőségre nézve.
Ⱪuyaxning xan-xǝripi bir hil, ayning xǝripi yǝnǝ bir hil, yultuzlarning xan-xǝripi yǝnǝ bir hildur; qünki yultuzlar xan-xǝrǝpliridǝ bir-biridin pǝrⱪlinidu.
42 Épenígy a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban;
Ɵlümdin tirilix ⱨǝm xundaⱪtur. [Tǝn] qirix ⱨalitidǝ terilidu, qirimas ⱨalǝttǝ tirildürülidu;
43 Elvettetik gyalázatosságban, feltámasztatik dicsőségben; elvettetik erőtelenségben, feltámasztatik erőben.
Uyatliⱪ ⱨalǝttǝ terilidu, xan-xǝrǝp bilǝn tirildürülidu; ajiz ⱨalǝttǝ terilidu, ǝmma küq-ⱪudrǝt bilǝn tirildürülidu.
44 Elvettetik érzéki test, feltámasztatik lelki test. Van érzéki test, és van lelki test is.
U tǝbiǝtkǝ tǝwǝ bir tǝn süpitidǝ terilidu; roⱨⱪa tǝwǝ bir tǝn bolup tirildürülidu; ǝslidǝ tǝbiǝtkǝ tǝwǝ bir «janliⱪ» tǝn bolƣan bolsa, ǝmdi roⱨiy bir tǝn bolidu.
45 Így is van megírva: Lőn az első ember, Ádám, élő lélekké; az utolsó Ádám megelevenítő szellemmé.
Xunga [Tǝwratta] mundaⱪ pütülgǝnki: «Tunji insan Adǝm’atimiz tirik bir jan ⱪilip yaritildi»; ǝmma «ahirⱪi Adǝm’ata» bolsa ⱨayatliⱪ bǝrgüqi Roⱨ boldi.
46 De nem a lelki az első, hanem az érzéki, azután a lelki.
Əmma awwal kǝlgini roⱨiy adǝm ǝmǝs, bǝlki «tǝbiǝtkǝ tǝwǝ bolƣuqi» adǝm idi, keyin «roⱨiy adǝm» kǝldi.
47 Az első ember földből való, földi; a második ember, az Úr, mennyből való.
Dǝslǝpki insan bolsa yǝrdin, tupraⱪtin apiridǝ ⱪilinƣan; ikkinqi insan bolsa asmandin kǝlgǝndur;
48 A milyen ama földi, olyanok a földiek is; és a milyen ama mennyei, olyanok a mennyeiek is.
Tupraⱪtin apiridǝ ⱪilinƣini ⱪandaⱪ bolƣan bolsa, [uningdin] [bolƣan] «tupraⱪliⱪ»larmu xundaⱪ bolidu; asmandin kǝlgini ⱪandaⱪ bolsa, uningdin bolƣan «asmanliⱪlar»mu xundaⱪ bolidu.
49 És a miképen hordtuk a földinek ábrázatját, hordani fogjuk a mennyeinek ábrázatját is.
Bizlǝr «tupraⱪliⱪ adǝm» süritidǝ bolƣinimizdǝk, «asmanliⱪ adǝm» süritidimu bolalaymiz.
50 Azt pedig állítom atyámfiai, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot.
Əmma xuni eytimǝnki, i ⱪerindaxlar, ǝt wǝ ⱪandin tɵrǝlgǝnlǝr Hudaning padixaⱨliⱪiƣa warisliⱪ ⱪilalmaydu; qirigüqi qirimaydiƣanƣa warisliⱪ ⱪilalmaydu.
51 Ímé titkot mondok néktek. Mindnyájan ugyan nem aluszunk el, de mindnyájan elváltozunk.
Mana, mǝn silǝrgǝ bir sirni eytip berimǝn; biz ⱨǝmmimizla [ɵlümdǝ] uhlaydiƣanlardin bolmaymiz; biraⱪ ⱨǝmmimiz ɵzgǝrtilimiz!
52 Nagy hirtelen, egy szempillantásban, az utolsó trombitaszóra; mert trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi elváltozunk.
Bir dǝⱪiⱪidila, kɵzni bir yumup aqⱪuqǝ, ǝng ahirⱪi kanay qelinƣanda ɵzgǝrtilimiz; qünki kanay qelinsila ɵlgǝnlǝr qirimas ⱨayatⱪa tirildürülidu, xundaⱪla ɵzgǝrtilimiz;
53 Mert szükség, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságot öltsön magára, és e halandó test halhatatlanságot öltsön magára.
Qünki bu qirip kǝtküqi qirimas ⱨayatni kiyiwelixi, bu ɵlgüqi ɵlmǝslikni kiyiwelixi kerǝk;
54 Mikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és e halandó halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesül amaz ige, mely meg vagyon írva: Elnyeletett a halál diadalra.
Əmma qirip kǝtküqi qirimas ⱨayatni kiygǝndǝ, bu ɵlgüqi ɵlmǝslikni kiygǝndǝ, xu qaƣda bu sɵz ǝmǝlgǝ axurulidu: «Ɵlüm ƣǝlibǝ tǝripidin yutulup yoⱪutulidu!».
«Aⱨ, ɵlüm, sening nǝxtiring ⱪeni?! Aⱨ, ɵlüm, sening ƣǝlibǝng ⱪeni?!» (Hadēs g86)
56 A halál fullánkja pedig a bűn; a bűn ereje pedig a törvény.
Ɵlümdiki nǝxtǝr — gunaⱨtur, gunaⱨning küqi bolsa, Tǝwrat ⱪanuni arⱪiliⱪ namayan bolidu.
57 De hála az Istennek, a ki a diadalmat adja nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által.
Lekin bizni Rǝbbimiz Əysa Mǝsiⱨ arⱪiliⱪ bularning üstidin ƣǝlibigǝ erixtürgüqi Hudaƣa tǝxǝkkür!
58 Azért szerelmes atyámfiai erősen álljatok, mozdíthatatlanul, buzgólkodván az Úrnak dolgában mindenkor, tudván, hogy a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban.
Xuning üqün, sɵyümlük ⱪerindaxlirim, qing turup tǝwrǝnmǝs bolunglar, Rǝbning hizmitidiki ixliringlar ⱨǝmixǝ kǝng ziyadilǝxsun; qünki Rǝbdǝ bolƣan ǝjir-japayinglar ⱨǝrgiz biⱨudǝ kǝtmǝydiƣanliⱪini bilisilǝr.
