1 Korintusi 15
1 Eszetekbe juttatom továbbá, atyámfiai, az evangyéliomot, melyet hirdettem néktek, melyet be is vettetek, melyben állotok is,
Moreover, brethren, I declare to you the gospel which I preached to you, which also ye have received, and in which ye stand;
2 A mely által üdvözültök is, ha megtartjátok, a minémű beszéddel hirdettem néktek, hacsak nem hiába lettetek hívőkké.
By which also ye are saved, if ye keep in memory what I preached to you, unless ye have believed in vain.
3 Mert azt adtam előtökbe főképen, a mit én is úgy vettem, hogy a Krisztus meghalt a mi bűneinkért az írások szerint;
For I delivered to you first of all, that which I also received, that Christ died for our sins, according to the scriptures;
4 És hogy eltemettetett; és hogy feltámadott a harmadik napon az írások szerint;
And that he was buried, and that he rose again the third day according to the scriptures:
5 És hogy megjelent Kéfásnak; azután a tizenkettőnek;
And that he was seen by Cephas, then by the twelve:
6 Azután megjelent több mint ötszáz atyafinak egyszerre, kik közül a legtöbben mind máig élnek, némelyek azonban el is aludtak;
After that he was seen by above five hundred brethren at once; of whom the greater part remain to this present, but some have fallen asleep.
7 Azután megjelent Jakabnak; azután mind az apostoloknak;
After that he was seen by James; then by all the apostles.
8 Legutolszor pedig mindenek között, mint egy idétlennek, nékem is megjelent.
And last of all he was seen by me also, as by one born out of due time.
9 Mert én vagyok a legkisebb az apostolok között, ki nem vagyok méltó, hogy apostolnak neveztessem, mert háborgattam az Istennek anyaszentegyházát.
For I am the least of the apostles, who am not worthy to be called an apostle, because I persecuted the church of God.
10 De Isten kegyelme által vagyok, a mi vagyok; és az ő hozzám való kegyelme nem lőn hiábavaló; sőt többet munkálkodtam, mint azok mindnyájan de nem én, hanem az Istennek velem való kegyelme.
But by the grace of God I am what I am: and his grace which [was bestowed] upon me, was not in vain; but I labored more abundantly than they all: yet not I, but the grace of God which was with me.
11 Akár én azért, akár azok, így prédikálunk, és így lettetek ti hívőkké.
Therefore whether [it was] I or they, so we preach, and so ye believed.
12 Ha azért Krisztusról hirdettetik, hogy a halottak közül feltámadott, mimódon mondják némelyek ti köztetek, hogy nincsen halottak feltámadása?
Now if Christ is preached that he rose from the dead, how say some among you that there is no resurrection of the dead?
13 Mert ha nincsen halottak feltámadása, akkor Krisztus sem támadott fel.
But if there is no resurrection of the dead, then is Christ not raised.
14 Ha pedig Krisztus fel nem támadott, akkor hiábavaló a mi prédikálásunk, de hiábavaló a ti hitetek is.
And if Christ is not raised, then [is] our preaching vain, and your faith [is] also vain.
15 Sőt az Isten hamis bizonyságtevőinek is találtatunk, mivelhogy az Isten felől bizonyságot tettünk, hogy feltámasztotta a Krisztust; a kit nem támasztott fel, ha csakugyan nem támadnak fel a halottak.
And indeed we are found false witnesses of God; because we have testified concerning God that he raised up Christ: whom he raised not, if in truth the dead rise not.
16 Mert ha a halottak fel nem támadnak, a Krisztus sem támadott fel.
For if the dead rise not, then is not Christ raised:
17 Ha pedig a Krisztus fel nem támadott, hiábavaló a ti hitetek; még bűneitekben vagytok.
And if Christ is not raised, your faith [is] vain; ye are yet in your sins.
18 A kik a Krisztusban elaludtak, azok is elvesztek tehát.
Then they also who have fallen asleep in Christ have perished.
19 Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk.
If in this life only we have hope in Christ, we are of all men most miserable.
20 Ámde Krisztus feltámadott a halottak közül, zsengéjök lőn azoknak, kik elaludtak.
But now is Christ raised from the dead, [and] become the first-fruits of them that slept.
21 Miután ugyanis ember által van a halál, szintén ember által van a halottak feltámadása is.
For since by man [came] death, by man [came] also the resurrection of the dead.
22 Mert a miképen Ádámban mindnyájan meghalnak, azonképen a Krisztusban is mindnyájan megeleveníttetnek.
For as in Adam all die, even so in Christ shall all be made alive.
23 Mindenki pedig a maga rendje szerint. Első zsenge a Krisztus; azután a kik a Krisztuséi, az ő eljövetelekor.
But every man in his own order: Christ the first-fruits; afterward they that are Christ's at his coming.
24 Aztán a vég, mikor átadja az országot az Istennek és Atyának; a mikor eltöröl minden birodalmat és minden hatalmat és erőt.
Then [cometh] the end, when he shall have delivered up the kingdom to God, even the Father; when he shall have put down all rule, and all authority, and power.
25 Mert addig kell néki uralkodnia, mígnem ellenségeit mind lábai alá veti.
For he must reign, till he hath put all enemies under his feet.
26 Mint utolsó ellenség töröltetik el a halál.
The last enemy [that] shall be destroyed [is] death.
27 Mert mindent az ő lábai alá vetett. Mikor pedig azt mondja, hogy minden alája van vetve, nyilvánvaló, hogy azon kívül, a ki neki mindent alávetett.
For he hath put all things under his feet. But when he saith, all things are put under [him], [it is] manifest that he is excepted who did put all things under him.
28 Mikor pedig minden alája vettetett, akkor maga a Fiú is alávettetik annak, a ki neki mindent alávetett, hogy az Isten legyen minden mindenben.
And when all things shall be subdued to him, then shall the Son also himself be subject to him that put all things under him, that God may be all in all.
29 Különben mit cselekesznek azok, a kik a halottakért keresztelkednek meg, a halottak teljességgel nem támadnak fel? Miért is keresztelkednek meg a halottakért?
Else what will they do, who are baptized for the dead, if the dead rise not at all? why are they then baptized for the dead?
30 Mi is miért veszélyeztetjük magunkat minden pillanatban?
And why stand we in jeopardy every hour?
31 Naponként halál révén állok. A veletek való dicsekedésre mondom, mely van nékem a Krisztus Jézusban a mi Urunkban.
I protest by your rejoicing which I have in Christ Jesus our Lord, I die daily.
32 Ha csak emberi módon viaskodtam Efézusban a fenevadakkal, mi a hasznom abból, ha a halottak fel nem támadnak? Együnk és igyunk, holnap úgyis meghalunk!
If after the manner of men I have fought with beasts at Ephesus, what advantage is it to me, if the dead rise not? let us eat and drink; for to-morrow we die.
33 Ne tévelyegjetek. Jó erkölcsöt megrontanak gonosz társaságok.
Be not deceived: Evil communications corrupt good manners.
34 Serkenjetek fel igazán és ne vétkezzetek; mert némelyek nem ismerik Istent; megszégyenítéstekre mondom.
Awake to righteousness, and sin not; for some have not the knowledge of God. I speak [this] to your shame.
35 De mondhatná valaki: Mi módon támadnak fel a halottak? és minémű testtel jönnek ki?
But some [man] will say, How are the dead raised? and with what body do they come?
36 Balgatag! a mit te vetsz, nem elevenedik meg, hanemha megrothadánd.
[Thou] fool, that which thou sowest is not vivified except it die:
37 És abban, a mit elvetsz, nem azt a testet veted el, a mely majd kikél, hanem puszta magot, talán búzáét, vagy más egyébét.
And that which thou sowest, thou sowest not that body that shall be, but bare grain; it may be of wheat, or of some other [grain]:
38 Az Isten pedig testet ád annak, a mint akarta, és pedig mindenféle magnak az ő saját testét.
But God giveth it a body as it hath pleased him, and to every seed its own body.
39 Nem minden test azon egy test, hanem más az embereknek teste, más a barmoknak teste, más a halaké, más a madaraké.
All flesh [is] not the same flesh; but [there is] one [kind of] flesh of men, another flesh of beasts, another of fishes, [and] another of fowls.
40 És vannak mennyei testek és földi testek; de más a mennyeiek dicsősége, más a földieké.
[There are] also celestial bodies, and bodies terrestrial: but the glory of the celestial [is] one, and the [glory] of the terrestrial [is] another.
41 Más a napnak dicsősége és más a holdnak dicsősége és más a csillagok dicsősége; mert csillag a csillagtól különbözik dicsőségre nézve.
[There is] one glory of the sun, and another glory of the moon, and another glory of the stars; for [one] star differeth from [another] star in glory.
42 Épenígy a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban;
So also [is] the resurrection of the dead. It is sown in corruption, it is raised in incorruption:
43 Elvettetik gyalázatosságban, feltámasztatik dicsőségben; elvettetik erőtelenségben, feltámasztatik erőben.
It is sown in dishonor, it is raised in glory: it is sown in weakness, it is raised in power:
44 Elvettetik érzéki test, feltámasztatik lelki test. Van érzéki test, és van lelki test is.
It is sown a natural body, it is raised a spiritual body. There is a natural body, and there is a spiritual body.
45 Így is van megírva: Lőn az első ember, Ádám, élő lélekké; az utolsó Ádám megelevenítő szellemmé.
And so it is written, The first man Adam was made a living soul, the last Adam [was made] a vivifying spirit.
46 De nem a lelki az első, hanem az érzéki, azután a lelki.
However, that [was] not first which is spiritual, but that which is natural; and afterward that which is spiritual.
47 Az első ember földből való, földi; a második ember, az Úr, mennyből való.
The first man [is] from the earth, earthy: the second man [is] the Lord from heaven.
48 A milyen ama földi, olyanok a földiek is; és a milyen ama mennyei, olyanok a mennyeiek is.
As [is] the earthy, such [are] they also that are earthy: and as [is] the heavenly, such [are] they also that are heavenly.
49 És a miképen hordtuk a földinek ábrázatját, hordani fogjuk a mennyeinek ábrázatját is.
And as we have borne the image of the earthy, we shall also bear the image of the heavenly.
50 Azt pedig állítom atyámfiai, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot.
Now this I say, brethren, that flesh and blood cannot inherit the kingdom of God; neither doth corruption inherit incorruption.
51 Ímé titkot mondok néktek. Mindnyájan ugyan nem aluszunk el, de mindnyájan elváltozunk.
Behold, I show you a mystery; We shall not all sleep, but we shall all be changed,
52 Nagy hirtelen, egy szempillantásban, az utolsó trombitaszóra; mert trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi elváltozunk.
In a moment, in the twinkling of an eye, at the last trumpet; for the trumpet shall sound, and the dead shall be raised incorruptible, and we shall be changed.
53 Mert szükség, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságot öltsön magára, és e halandó test halhatatlanságot öltsön magára.
For this corruptible must put on incorruption, and this mortal [must] put on immortality.
54 Mikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és e halandó halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesül amaz ige, mely meg vagyon írva: Elnyeletett a halál diadalra.
So when this corruptible shall have put on incorruption, and this mortal shall have put on immortality, then shall be brought to pass the saying that is written, Death is swallowed up in victory.
O death, where [is] thy sting? O grave, where [is] thy victory? (Hadēs g86)
56 A halál fullánkja pedig a bűn; a bűn ereje pedig a törvény.
The sting of death [is] sin; and the strength of sin [is] the law.
57 De hála az Istennek, a ki a diadalmat adja nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által.
But thanks [be] to God, who giveth us the victory, through our Lord Jesus Christ.
58 Azért szerelmes atyámfiai erősen álljatok, mozdíthatatlanul, buzgólkodván az Úrnak dolgában mindenkor, tudván, hogy a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban.
Therefore, my beloved brethren, be ye steadfast, immovable, always abounding in the work of the Lord, forasmuch as ye know that your labor is not in vain in the Lord.
