< 1 Korintusi 15 >

1 Eszetekbe juttatom továbbá, atyámfiai, az evangyéliomot, melyet hirdettem néktek, melyet be is vettetek, melyben állotok is,
Now I make known to you, brothers, the gospel that I preached to you, which you received, in which you stand,
2 A mely által üdvözültök is, ha megtartjátok, a minémű beszéddel hirdettem néktek, hacsak nem hiába lettetek hívőkké.
and by which you are being saved, if you hold fast to the message that I preached to you—unless you believed in vain.
3 Mert azt adtam előtökbe főképen, a mit én is úgy vettem, hogy a Krisztus meghalt a mi bűneinkért az írások szerint;
For I delivered to you as of first importance what I also received: that Christ died for our sins according to the Scriptures,
4 És hogy eltemettetett; és hogy feltámadott a harmadik napon az írások szerint;
that he was buried, that he was raised on the third day according to the Scriptures,
5 És hogy megjelent Kéfásnak; azután a tizenkettőnek;
and that he appeared to Cephas, and then to the twelve.
6 Azután megjelent több mint ötszáz atyafinak egyszerre, kik közül a legtöbben mind máig élnek, némelyek azonban el is aludtak;
Next he appeared to more than five hundred brothers at once, most of whom are still living, but some have fallen asleep.
7 Azután megjelent Jakabnak; azután mind az apostoloknak;
Next he appeared to James, then to all the apostles.
8 Legutolszor pedig mindenek között, mint egy idétlennek, nékem is megjelent.
Last of all, as to one born at the wrong time, he appeared to me as well.
9 Mert én vagyok a legkisebb az apostolok között, ki nem vagyok méltó, hogy apostolnak neveztessem, mert háborgattam az Istennek anyaszentegyházát.
For I am the least of the apostles, unworthy to be called an apostle, because I persecuted the church of God.
10 De Isten kegyelme által vagyok, a mi vagyok; és az ő hozzám való kegyelme nem lőn hiábavaló; sőt többet munkálkodtam, mint azok mindnyájan de nem én, hanem az Istennek velem való kegyelme.
But by the grace of God I am what I am, and his grace toward me was not in vain. On the contrary, I worked harder than all of them, yet not I, but the grace of God that was with me.
11 Akár én azért, akár azok, így prédikálunk, és így lettetek ti hívőkké.
Whether then it was I or they, this is what we preach, and this is what you have come to believe.
12 Ha azért Krisztusról hirdettetik, hogy a halottak közül feltámadott, mimódon mondják némelyek ti köztetek, hogy nincsen halottak feltámadása?
Now if it is preached that Christ has been raised from the dead, how can some among you say that there is no resurrection of the dead?
13 Mert ha nincsen halottak feltámadása, akkor Krisztus sem támadott fel.
If there is no resurrection of the dead, then not even Christ has been raised.
14 Ha pedig Krisztus fel nem támadott, akkor hiábavaló a mi prédikálásunk, de hiábavaló a ti hitetek is.
And if Christ has not been raised, then our preaching is in vain, and your faith is also in vain.
15 Sőt az Isten hamis bizonyságtevőinek is találtatunk, mivelhogy az Isten felől bizonyságot tettünk, hogy feltámasztotta a Krisztust; a kit nem támasztott fel, ha csakugyan nem támadnak fel a halottak.
We are even found to be false witnesses about God, because we have testified against God that he raised Christ, whom he did not raise if indeed the dead are not raised.
16 Mert ha a halottak fel nem támadnak, a Krisztus sem támadott fel.
For if the dead are not raised, not even Christ has been raised.
17 Ha pedig a Krisztus fel nem támadott, hiábavaló a ti hitetek; még bűneitekben vagytok.
And if Christ has not been raised, your faith is futile; you are still in your sins.
18 A kik a Krisztusban elaludtak, azok is elvesztek tehát.
Furthermore, those who have fallen asleep in Christ have also perished.
19 Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk.
If for this life only we have hoped in Christ, we are of all people most to be pitied.
20 Ámde Krisztus feltámadott a halottak közül, zsengéjök lőn azoknak, kik elaludtak.
But as it is, Christ has been raised from the dead; he has become the firstfruits of those who have fallen asleep.
21 Miután ugyanis ember által van a halál, szintén ember által van a halottak feltámadása is.
For since death came through a man, the resurrection of the dead has also come through a man.
22 Mert a miképen Ádámban mindnyájan meghalnak, azonképen a Krisztusban is mindnyájan megeleveníttetnek.
For just as all die in Adam, so all will be made alive in Christ.
23 Mindenki pedig a maga rendje szerint. Első zsenge a Krisztus; azután a kik a Krisztuséi, az ő eljövetelekor.
But each in his own order: Christ the firstfruits, then, at his coming, those who belong to Christ.
24 Aztán a vég, mikor átadja az országot az Istennek és Atyának; a mikor eltöröl minden birodalmat és minden hatalmat és erőt.
Then comes the end, when he hands the kingdom over to God the Father, after he has abolished all rule and all authority and power.
25 Mert addig kell néki uralkodnia, mígnem ellenségeit mind lábai alá veti.
For he must reign until he has put all his enemies under his feet.
26 Mint utolsó ellenség töröltetik el a halál.
The last enemy to be abolished is death.
27 Mert mindent az ő lábai alá vetett. Mikor pedig azt mondja, hogy minden alája van vetve, nyilvánvaló, hogy azon kívül, a ki neki mindent alávetett.
For God “has put everything in subjection under his feet.” Now when it says that “everything has been put in subjection,” it is evident that it does not include God himself, who put everything in subjection to Christ.
28 Mikor pedig minden alája vettetett, akkor maga a Fiú is alávettetik annak, a ki neki mindent alávetett, hogy az Isten legyen minden mindenben.
Now when everything has been subjected to him, the Son himself will also be subjected to him who subjected everything to him, so that God may be all in all.
29 Különben mit cselekesznek azok, a kik a halottakért keresztelkednek meg, a halottak teljességgel nem támadnak fel? Miért is keresztelkednek meg a halottakért?
Otherwise, what are people doing when they get baptized for the dead? If the dead are not actually raised, why are people getting baptized for them?
30 Mi is miért veszélyeztetjük magunkat minden pillanatban?
And why do we put ourselves in danger every hour?
31 Naponként halál révén állok. A veletek való dicsekedésre mondom, mely van nékem a Krisztus Jézusban a mi Urunkban.
I die daily! Yes, just as surely as I boast about you in Christ Jesus our Lord.
32 Ha csak emberi módon viaskodtam Efézusban a fenevadakkal, mi a hasznom abból, ha a halottak fel nem támadnak? Együnk és igyunk, holnap úgyis meghalunk!
If I fought with wild beasts at Ephesus with no more than human hopes, what did it benefit me? If the dead are not raised, “Let us eat and drink, for tomorrow we die.”
33 Ne tévelyegjetek. Jó erkölcsöt megrontanak gonosz társaságok.
Do not be deceived: “Bad company corrupts good morals.”
34 Serkenjetek fel igazán és ne vétkezzetek; mert némelyek nem ismerik Istent; megszégyenítéstekre mondom.
Come to your senses, as is right, and stop sinning. For there are some who are ignorant of God. I say this to your shame.
35 De mondhatná valaki: Mi módon támadnak fel a halottak? és minémű testtel jönnek ki?
But someone will say, “How are the dead raised? With what kind of body will they come?”
36 Balgatag! a mit te vetsz, nem elevenedik meg, hanemha megrothadánd.
Fool! What yoʋ sow does not come to life unless it dies.
37 És abban, a mit elvetsz, nem azt a testet veted el, a mely majd kikél, hanem puszta magot, talán búzáét, vagy más egyébét.
And what yoʋ sow is not the body that will be, but a bare kernel, perhaps of wheat or some other grain.
38 Az Isten pedig testet ád annak, a mint akarta, és pedig mindenféle magnak az ő saját testét.
But God gives it a body just as he has determined, and he gives to each of the seeds its own body.
39 Nem minden test azon egy test, hanem más az embereknek teste, más a barmoknak teste, más a halaké, más a madaraké.
Not all flesh is the same flesh, but there is one kind for humans, another for animals, another for fish, and another for birds.
40 És vannak mennyei testek és földi testek; de más a mennyeiek dicsősége, más a földieké.
There are also heavenly bodies and earthly bodies, but the glory of heavenly bodies is one kind, and the glory of earthly bodies is another.
41 Más a napnak dicsősége és más a holdnak dicsősége és más a csillagok dicsősége; mert csillag a csillagtól különbözik dicsőségre nézve.
There is one glory of the sun, another glory of the moon, and another glory of the stars; for star differs from star in glory.
42 Épenígy a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban;
So it is with the resurrection of the dead. The body that is sown is perishable, but it is raised imperishable.
43 Elvettetik gyalázatosságban, feltámasztatik dicsőségben; elvettetik erőtelenségben, feltámasztatik erőben.
It is sown in dishonor; it is raised in glory. It is sown in weakness; it is raised in power.
44 Elvettetik érzéki test, feltámasztatik lelki test. Van érzéki test, és van lelki test is.
It is sown as a natural body; it is raised as a spiritual body. There is a natural body, and there is a spiritual body.
45 Így is van megírva: Lőn az első ember, Ádám, élő lélekké; az utolsó Ádám megelevenítő szellemmé.
And so it is written, “The first man Adam became a living being.” The last Adam became a life-giving spirit.
46 De nem a lelki az első, hanem az érzéki, azután a lelki.
However, the spiritual body is not first, but the natural body, then the spiritual body.
47 Az első ember földből való, földi; a második ember, az Úr, mennyből való.
The first man was from the earth, made of dust; the second man is the Lord from heaven.
48 A milyen ama földi, olyanok a földiek is; és a milyen ama mennyei, olyanok a mennyeiek is.
As was the man made of dust, so are those made of dust; and as is the heavenly man, so are those who are heavenly.
49 És a miképen hordtuk a földinek ábrázatját, hordani fogjuk a mennyeinek ábrázatját is.
Just as we have borne the image of the man made of dust, let us also bear the image of the heavenly man.
50 Azt pedig állítom atyámfiai, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság nem örökli a romolhatatlanságot.
Now I tell you, brothers, that flesh and blood cannot inherit the kingdom of God, nor does what is perishable inherit what is imperishable.
51 Ímé titkot mondok néktek. Mindnyájan ugyan nem aluszunk el, de mindnyájan elváltozunk.
Behold, I tell you a mystery: We will not all sleep, but we will all be changed,
52 Nagy hirtelen, egy szempillantásban, az utolsó trombitaszóra; mert trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi elváltozunk.
in an instant, in the twinkling of an eye, at the last trumpet call. For the trumpet will sound, and the dead will be raised imperishable, and we will be changed.
53 Mert szükség, hogy ez a romlandó test romolhatatlanságot öltsön magára, és e halandó test halhatatlanságot öltsön magára.
For this perishable body must put on imperishability, and this mortal body must put on immortality.
54 Mikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és e halandó halhatatlanságba öltözik, akkor beteljesül amaz ige, mely meg vagyon írva: Elnyeletett a halál diadalra.
Now when this perishable body has put on imperishability, and this mortal body has put on immortality, then this saying that is written will be fulfilled: “Death has been swallowed up in victory.”
55 Halál! hol a te fullánkod? Pokol! hol a te diadalmad? (Hadēs g86)
“O Death, where is yoʋr sting? O Hades, where is yoʋr victory?” (Hadēs g86)
56 A halál fullánkja pedig a bűn; a bűn ereje pedig a törvény.
Now the sting of death is sin, and the power of sin is the law.
57 De hála az Istennek, a ki a diadalmat adja nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által.
But thanks be to God, who gives us victory through our Lord Jesus Christ.
58 Azért szerelmes atyámfiai erősen álljatok, mozdíthatatlanul, buzgólkodván az Úrnak dolgában mindenkor, tudván, hogy a ti munkátok nem hiábavaló az Úrban.
So then, my beloved brothers, be steadfast and immovable, always abounding in the work of the Lord, knowing that your labor in the Lord is not in vain.

< 1 Korintusi 15 >