1 Krónika 18
1 Ezek után pedig megveré Dávid a Filiszteusokat, és megalázá őket, és Gáth városát faluival együtt elvevé a Filiszteusok kezéből.
Pea hili eni naʻe hoko ʻo pehē, naʻe teʻia ʻe Tevita ʻae kakai Filisitia, mo ne ikuna ʻakinautolu, mo ne kapasia ʻa Kati mo hono ngaahi kolo mei he nima ʻoe kakai Filisitia.
2 A Moábitákat is megveré; és a Moábiták Dávidnak adófizető szolgái lettek.
Pea naʻa ne teʻia ʻa Moape; pea naʻe hoko ʻae kakai Moape ko e kau hopoate kia Tevita, pea naʻa nau ʻomi ʻae ngaahi koloa.
3 Továbbá megveré Dávid Hámátban Hadadézert is, Sóbának királyát, mikor elindult vala, hogy az Eufrátes folyóvízig vesse birodalmának határát.
Pea naʻe teʻia ʻe Tevita ʻa Hetatesa ko e tuʻi ʻo Sopa ʻo aʻu ki Hamati, lolotonga ʻa ʻene ʻalu ke fakamālohi hono puleʻanga ʻi he veʻe vaitafe ko ʻIufaletesi.
4 Dávid pedig nyere ő tőle ezer szekeret és hétezer lovast és húszezer gyalogost; és minden szekeres lovaknak inait elvagdaltatá Dávid, és csak száz szekérbe valót tarta meg azokból.
Pea naʻe toʻo mai ʻe Tevita meiate ia ʻae ngaahi saliote ʻe afe, mo e kakai heka hoosi ʻe toko fitu afe, mo e kakai hāʻele ʻe toko ua mano: pea naʻe tuʻusi foki ʻe Tevita ʻae uoua ʻoe vaʻe ʻoe fanga hoosi kotoa pē ʻoe ngaahi saliote, ka naʻa ne tuku ha [hoosi ]ki he saliote ʻe teau.
5 És mikor eljövének Damaskusból a Siriabeliek, hogy megsegéllenék Hadadézert, a Sóba királyát: levága Dávid a Siriabeliek közül huszonkétezer férfit.
Pea ʻi he kuonga naʻe haʻu ai ʻae kakai Silia mei Tamasikusi, ke tokoni kia Hetatesa ko e tuʻi ʻo Sopa, naʻe tāmateʻi ʻe Tevita ʻae kakai Silia ʻae kau tangata ʻe toko ua mano mo e ua afe.
6 És rendele Dávid tiszttartókat Siriában, a hol Damaskus van; és lettek a Siriabeliek Dávidnak adófizető szolgái. És megsegíté az Úr Dávidot mindenütt, a merre csak ment.
Hili ia naʻe tuku ʻe Tevita [ha kautau ]ki Silia-Tamasikusi: pea naʻe hoko ʻae kakai Silia ko e kau hopoate kia Tevita, pea naʻa nau ʻomi koloa. Naʻe pehē ʻae fakamoʻui ʻa Tevita ʻe Sihova ʻi he potu kotoa pē naʻa ne ʻalu ki ai.
7 És vevé Dávid az arany paizsokat, a melyeket a Hadadézer szolgái viselének, és vivé Jeruzsálembe.
Pea naʻe toʻo mai ʻe Tevita ʻae ngaahi sifa koula naʻe kofuʻaki ʻe he kakai ʻo Hetatesa, ʻo ne ʻomi ia ki Selūsalema.
8 És hoza Dávid Tibhátból és Kúnból, a Hadadézer városaiból igen sok rezet. Abból csinálá Salamon a réztengert, az oszlopokat és a rézedényeket.
Pea mei Tipati foki, pea mei Kuni, ko e ongo kolo ʻa Hetatesa, naʻe ʻomi ʻe Tevita ʻae palasa lahi ʻaupito, ʻaia naʻe ngaohiʻaki ʻe Solomone ʻae fuʻu ʻaiʻanga vai lahi, mo e ngaahi pou, mo e ngaahi ipu palasa.
9 Mikor meghallotta volna pedig Tóhu, a Hamáthbeli király, hogy Dávid megverte Hadadézernek, a Sóba királyának egész hadát:
Pea ko eni, ʻi heʻene fanongo ʻe Tou ko e tuʻi ʻo Hamati ki he teʻia ʻe Tevita ʻae kautau kotoa pē ʻo Hetatesa ko e tuʻi ʻa Sopa;
10 Küldé Dávid királyhoz az ő fiát, Hadorámot, hogy köszöntené őt és megáldaná, mivelhogy megharczolt vala Hadadézerrel és megverte vala őt; mert Tóhu is hadakozik Hadadézer ellen. És külde Dávidnak sok arany, ezüst és rézedényt,
Naʻa ne fekau ʻa Hatolami ko hono foha ke [ʻalu ]kia Tevita, ke ʻaʻahi fakakāinga kiate ia, mo ne lea lelei kiate ia, koeʻuhi ko ʻene tauʻi ʻa Hetatesa, mo ne teʻia ia; (he naʻe faʻa tau ʻa Hetatesa mo Tou; ) pea naʻe [ʻoange ]mo ia ʻae ngaahi ipu koula mo e siliva mo e palasa.
11 És Dávid király ezeket is az Úrnak szentelé, az ezüsttel és az aranynyal együtt, a melyet nyert vala minden pogányoktól, az Edomitáktól, a Moábitáktól, az Ammon fiaitól, a Filiszteusoktól és Amálekitáktól.
Naʻe fakatapui foki ia ʻe Tevita kia Sihova, ʻaia mo e siliva mo e koula naʻa ne ʻomi mei he ngaahi puleʻanga [ko ia]; mei ʻItomi, pea mo Moape, pea mei he fānau ʻa ʻAmoni, pea mei he kakai Filisitia, pea mei ʻAmaleki.
12 Abisai pedig, a Séruja fia, az Edomiták közül a Sónak völgyében megvere tizennyolczezeret.
Pea naʻe tāmateʻi ʻe ʻApisai foki ko e tama ʻa Seluia ʻae kau ʻItomi ʻe tokotaha mano mo e toko valu afe ʻi he potu talalo ʻoe māsima.
13 És rendele Edomban Dávid tiszttartókat, és lettek az Edombeliek mind Dávidnak szolgái. És megsegíté az Úr Dávidot mindenütt, a merre csak ment.
Pea naʻa ne fakanofo ʻae ngaahi kautau ʻi ʻItomi; pea naʻe hoko ʻo tamaioʻeiki kia Tevita ʻae kakai ʻItomi kotoa pē. naʻe pehē ʻae fakamoʻui ʻa Tevita ʻe Sihova ʻi he potu kotoa pē naʻa ne ʻalu ki ai.
14 Így uralkodék Dávid az egész Izráel felett, és ítéletet és igazságot szolgáltat vala egész népének.
Ko ia, naʻe pule ʻa Tevita ki ʻIsileli kātoa, mo ne fai ʻae fakamaau mo e pule totonu ʻi he lotolotonga ʻo ʻene kakai kotoa pē.
15 Joáb pedig, Séruja fia, a sereg előljárója volt, Jósafát, az Ahilud fia pedig emlékíró.
Pea naʻe pule ʻa Soape ko e tama ʻa Seluia ki he kautau; pea ko Sihosafate ko e foha ʻo ʻAhilute ko e tangata tohi meʻa fakapuleʻanga ia.
16 Sádók, az Akhitub fia és Abimélek, az Abjátár fia, voltak a papok; Sausa az íródeák.
Pea ko Satoki ko e foha ʻo ʻAhitupe, mo ʻApimeleki ko e foha ʻo ʻApiata, ko e ongo taulaʻeiki ʻakinaua; pea ko Savisa ko e tangata tohi ia;
17 És Benája, a Jójada fia, a Kereteusok és Peleteusok előljárója volt; a Dávid fiai pedig elsők a király mellett.
Pea naʻe pule ʻa Penaia ko e foha ʻo Sihoiata ki he kakai Keliti mo e kakai Peleti; pea ko e ngaahi foha ʻo Tevita naʻe tuʻu ʻo ofi ki he tuʻi.
