< 1 Krónika 16 >
1 Mikor pedig bevitték az Isten ládáját és elhelyezék azt a sátor közepén, a melyet Dávid annak számára felállított vala: áldozának egészen égő- és hálaáldozatokkal az Isten előtt.
adtulerunt igitur arcam Dei et constituerunt eam in medio tabernaculi quod tetenderat ei David et obtulerunt holocausta et pacifica coram Deo
2 És mikor Dávid elvégezte az egészen égőáldozatot és a hálaáldozatot, az Úr nevében megáldá a népet.
cumque conplesset David offerens holocausta et pacifica benedixit populo in nomine Domini
3 És osztogata minden Izráelitának, férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy kenyeret, és egy-egy darab húst és egy-egy kalácsot.
et divisit universis per singulos a viro usque ad mulierem tortam panis et partem assae carnis bubulae et frixam oleo similam
4 És rendele az Úr ládája elé a Léviták közül szolgákat, a kik hirdessék, tiszteljék és dícsérjék az Urat, Izráel Istenét.
constituitque coram arca Domini de Levitis qui ministrarent et recordarentur operum eius et glorificarent atque laudarent Dominum Deum Israhel
5 Asáf vala a fő, utána másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és cziterákkal, Asáf pedig czimbalmokkal énekel vala;
Asaph principem et secundum eius Zacchariam porro Iahihel et Semiramoth et Ieihel et Matthathiam et Eliab et Banaiam et Obededom et Ieihel super organa psalterii et lyras Asaph autem ut cymbalis personaret
6 Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének ládája előtt.
Banaiam vero et Azihel sacerdotes canere tuba iugiter coram arca foederis Domini
7 Azon a napon adott Dávid először éneket az Úrnak dícséretére Asáfnak és az ő atyjafiainak kezébe.
in illo die fecit David principem ad confitendum Domino Asaph et fratres eius
8 Dícsérjétek az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek minden népek között az ő nagy dolgait.
confitemini Domino invocate nomen eius notas facite in populis adinventiones illius
9 Énekeljetek néki, mondjatok dícséretet néki, beszéljetek minden csudálatos dolgairól.
canite ei et psallite et narrate omnia mirabilia eius
10 Dicsekedjetek az ő szent nevében; örvendezzen szívök azoknak, a kik az Urat keresik.
laudate nomen sanctum eius laetetur cor quaerentium Dominum
11 Keressétek az Urat és az ő erősségét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
quaerite Dominum et virtutem eius quaerite faciem eius semper
12 Emlékezzetek meg az ő csudálatos dolgairól, a melyeket cselekedett, az ő csudáiról és az ő szájának ítéletiről.
recordamini mirabilium eius quae fecit signorum illius et iudiciorum oris eius
13 Óh Izráelnek, az ő szolgájának magva! Jákóbnak, az ő választottjának fiai!
semen Israhel servi eius filii Iacob electi illius
14 Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész földön az ő ítéletei!
ipse Dominus Deus noster in universa terra iudicia eius
15 Emlékezzetek meg örökké az ő szövetségéről, és az ő beszédéről, a melyet parancsolt, ezer nemzetségig;
recordamini in sempiternum pacti eius sermonis quem praecepit in mille generationes
16 A melyet szerzett Ábrahámmal; és az Izsáknak tett esküjéről.
quem pepigit cum Abraham et iuramenti illius cum Isaac
17 Amelyet állíta Jákóbnak örök végzésül, Izráelnek örökkévaló szövetségül,
et constituit illud Iacob in praeceptum et Israhel in pactum sempiternum
18 Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek.
dicens tibi dabo terram Chanaan funiculum hereditatis vestrae
19 Midőn ti számszerint kevesen valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön;
cum essent pauci numero parvi et coloni eius
20 Mert járnak vala egyik nemzetségtől a másikhoz, és egyik országból más országba:
et transierunt de gente in gentem et de regno ad populum alterum
21 Mégsem engedé senkinek őket bántani, sőt még a királyokat is megbünteté érettök.
non dimisit quemquam calumniari eos sed increpuit pro eis reges
22 Ezt mondván: Az én felkentjeimet ne bántsátok, prófétáimnak se ártsatok.
nolite tangere christos meos et in prophetis meis nolite malignari
23 Mind ez egész föld énekeljen az Úrnak, napról-napra hirdessétek az ő szabadítását.
canite Domino omnis terra adnuntiate ex die in diem salutare eius
24 Beszéljétek a pogányok között az ő dicsőségét, minden népek között az ő csudálatos dolgait;
narrate in gentibus gloriam eius in cunctis populis mirabilia illius
25 Mert nagy az Úr és igen dícsérendő, és rettenetes minden istenek felett;
quia magnus Dominus et laudabilis nimis et horribilis super omnes deos
26 Mert a pogányoknak minden isteneik csak bálványok, de az Úr teremtette az egeket.
omnes enim dii populorum idola Dominus autem caelos fecit
27 Dicsőség és tisztesség van ő előtte, erősség és vígasság az ő helyén.
confessio et magnificentia coram eo fortitudo et gaudium in loco eius
28 Adjatok az Úrnak, népeknek nemzetségei, adjatok az Úrnak dicsőséget és erősséget!
adferte Domino familiae populorum adferte Domino gloriam et imperium
29 Adjatok az Úr nevének dicsőséget, hozzatok ajándékot, és jőjjetek eleibe, imádjátok az Urat a szentség ékességében.
date Domino gloriam nomini eius levate sacrificium et venite in conspectu eius et adorate Dominum in decore sancto
30 Rettegjen az egész föld az ő orczájától; a föld kereksége is megerősíttetik, hogy ne ingadozzék.
commoveatur a facie illius omnis terra ipse enim fundavit orbem inmobilem
31 Örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, és mondják a pogányok között: az Úr uralkodik!
laetentur caeli et exultet terra et dicant in nationibus Dominus regnavit
32 Zengjen a tenger és az ő teljessége; örvendezzen a mező és minden, a mi azon van.
tonet mare et plenitudo eius exultent agri et omnia quae in eis sunt
33 Akkor örvendezni kezdenek az erdőnek fái az Úr előtt, mikor eljövend megítélni a földet.
tunc laudabunt ligna saltus coram Domino quia venit iudicare terram
34 Tiszteljétek az Urat, mert igen jó, mert örökkévaló az ő irgalmassága.
confitemini Domino quoniam bonus quoniam in aeternum misericordia eius
35 És mondjátok: Tarts meg minket, mi szabadító Istenünk, gyűjts össze minket, és szabadíts meg a pogányoktól, hogy a te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk a te dícséretedben!
et dicite salva nos Deus salvator noster et congrega nos et erue de gentibus ut confiteamur nomini sancto tuo et exultemus in carminibus tuis
36 Áldott legyen az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké! És monda a sokaság: Ámen! és dícséré az Urat.
benedictus Dominus Deus Israhel ab aeterno usque in aeternum et dicat omnis populus amen et hymnus Domino
37 Ott hagyá azért Dávid az Úr szövetségének ládájánál Asáfot és az ő atyjafiait, hogy a láda előtt szüntelen minden napon szolgáljanak,
dereliquit itaque ibi coram arca foederis Domini Asaph et fratres eius ut ministrarent in conspectu arcae iugiter per singulos dies et vices suas
38 Obed-Edomot és az ő hatvannyolcz atyjafiát (Obed-Edom pedig a Jedithun fia) és Hósát pedig ajtónállóknak.
porro Obededom et fratres eius sexaginta octo et Obededom filium Idithun et Osa constituit ianitores
39 Sádók papot pedig és az ő pap atyjafiait, az Úr sátora előtt hagyá a magaslaton, mely Gibeonban vala;
Sadoc autem sacerdotem et fratres illius sacerdotes coram tabernaculo Domini in excelso quod erat in Gabaon
40 Hogy áldozzanak az Úrnak szüntelen égőáldozattal az égőáldozatnak oltárán minden reggel és estve, és hogy mindent a szerint cselekedjenek, a mint megiratott az Úr törvényében, melyet parancsolt vala az Izráelnek,
ut offerrent holocausta Domino super altare holocaustomatis iugiter mane et vespere iuxta omnia quae scripta sunt in lege Domini quam praecepit Israheli
41 Hémánt is és Jédutunt velök hagyá, és többeket is választott, a kik nevök szerint megneveztettek, hogy az Urat dícsérjék, mert az ő irgalmassága örökkévaló.
et post eum Heman et Idithun et reliquos electos unumquemque vocabulo suo ad confitendum Domino quoniam in aeternum misericordia eius
42 És ő velök Hémánt és Jédutunt kürtökkel, czimbalmokkal és az Isten énekének szerszámaival. A Jédutun fiait pedig kapunállókká tevé.
Heman quoque et Idithun canentes tuba et quatientes cymbala et omnia musicorum organa ad canendum Deo filios autem Idithun fecit esse portarios
43 Akkor eltávozék az egész nép, kiki az ő házához. Dávid pedig visszatére, hogy az ő háznépét is megáldja.
reversusque est omnis populus in domum suam et David ut benediceret etiam domui suae