1 Krónika 16

1 Mikor pedig bevitték az Isten ládáját és elhelyezék azt a sátor közepén, a melyet Dávid annak számára felállított vala: áldozának egészen égő- és hálaáldozatokkal az Isten előtt.

Nachdem man dann die Lade Gottes hineingebracht und sie im Innern des Zeltes, das David für sie hatte aufschlagen lassen, niedergesetzt hatte, brachte man Brandopfer und Heilsopfer vor Gott dar;

2 És mikor Dávid elvégezte az egészen égőáldozatot és a hálaáldozatot, az Úr nevében megáldá a népet.

und als David mit der Darbringung der Brand- und Heilsopfer fertig war, segnete er das Volk im Namen des HERRN

3 És osztogata minden Izráelitának, férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy kenyeret, és egy-egy darab húst és egy-egy kalácsot.

und ließ dann unter sämtliche Israeliten, sowohl an Männer wie an Frauen, an einen jeden einen Brotkuchen, ein Stück Fleisch und einen Rosinenkuchen austeilen.

4 És rendele az Úr ládája elé a Léviták közül szolgákat, a kik hirdessék, tiszteljék és dícsérjék az Urat, Izráel Istenét.

Hierauf bestellte er mehrere Leviten zu Dienern vor der Lade des HERRN, damit sie dem HERRN, dem Gott Israels, Preis, Dank und Lob darbrächten,

5 Asáf vala a fő, utána másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és cziterákkal, Asáf pedig czimbalmokkal énekel vala;

nämlich Asaph als Vorsteher und Sacharja als zweiten im Range nach ihm, ferner Jeghiel, Semiramoth, Jehiel, Matthithja, Eliab, Benaja, Obed-Edom und Jehiel, mit Musikinstrumenten, Harfen und Zithern, während Asaph die Zimbeln

6 Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének ládája előtt.

und die Priester Benaja und Jahasiel die Trompeten ständig vor der Lade mit dem Bundesgesetz Gottes erschallen ließen.

7 Azon a napon adott Dávid először éneket az Úrnak dícséretére Asáfnak és az ő atyjafiainak kezébe.

Damals, an jenem Tage, beauftragte David zum erstenmal Asaph und seine Amtsgenossen, das Danklied auf den HERRN zu singen:

8 Dícsérjétek az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek minden népek között az ő nagy dolgait.

Preiset den HERRN, ruft seinen Namen an, macht seine Taten unter den Völkern bekannt!

9 Énekeljetek néki, mondjatok dícséretet néki, beszéljetek minden csudálatos dolgairól.

Singet ihm, spielet ihm, redet von all seinen Wundern!

10 Dicsekedjetek az ő szent nevében; örvendezzen szívök azoknak, a kik az Urat keresik.

Rühmt euch seines heiligen Namens! Es mögen sich herzlich freuen, die da suchen den HERRN!

11 Keressétek az Urat és az ő erősségét; keressétek az ő orczáját szüntelen.

Fragt nach dem HERRN und seiner Stärke, suchet sein Angesicht allezeit!

12 Emlékezzetek meg az ő csudálatos dolgairól, a melyeket cselekedett, az ő csudáiról és az ő szájának ítéletiről.

Gedenkt seiner Wunder, die er getan, seiner Zeichen und der Urteilssprüche seines Mundes,

13 Óh Izráelnek, az ő szolgájának magva! Jákóbnak, az ő választottjának fiai!

ihr Kinder Israels, seine Knechte, ihr Söhne Jakobs, seine Erwählten!

14 Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész földön az ő ítéletei!

Er, der HERR, ist unser Gott, über die ganze Erde ergehen seine Gerichte.

15 Emlékezzetek meg örökké az ő szövetségéről, és az ő beszédéről, a melyet parancsolt, ezer nemzetségig;

Er gedenkt seines Bundes auf ewig, des Wortes, das er geboten auf tausend Geschlechter,

16 A melyet szerzett Ábrahámmal; és az Izsáknak tett esküjéről.

(des Bundes) den er mit Abraham geschlossen, und des Eides, den er Isaak geschworen,

17 Amelyet állíta Jákóbnak örök végzésül, Izráelnek örökkévaló szövetségül,

den für Jakob er als Satzung bestätigt und für Israel als ewigen Bund,

18 Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek.

da er sprach: »Dir will ich Kanaan geben, das Land, das ich euch als Erbbesitztum zugeteilt!«

19 Midőn ti számszerint kevesen valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön;

Damals wart ihr noch ein kleines Häuflein, gar wenige und nur Gäste im Land;

20 Mert járnak vala egyik nemzetségtől a másikhoz, és egyik országból más országba:

sie mußten wandern von Volk zu Volk und von einem Reich zur anderen Völkerschaft;

21 Mégsem engedé senkinek őket bántani, sőt még a királyokat is megbünteté érettök.

doch keinem gestattete er, sie zu bedrücken, ja, Könige strafte er um ihretwillen:

22 Ezt mondván: Az én felkentjeimet ne bántsátok, prófétáimnak se ártsatok.

»Tastet meine Gesalbten nicht an und tut meinen Propheten nichts zuleide!«

23 Mind ez egész föld énekeljen az Úrnak, napról-napra hirdessétek az ő szabadítását.

Singet dem HERRN, alle Lande, verkündet Tag für Tag sein Heil!

24 Beszéljétek a pogányok között az ő dicsőségét, minden népek között az ő csudálatos dolgait;

Erzählt von seiner Herrlichkeit unter den Heiden, unter allen Völkern von seinen Wundertaten!

25 Mert nagy az Úr és igen dícsérendő, és rettenetes minden istenek felett;

Denn groß ist der HERR und hoch zu preisen, und mehr zu fürchten als alle anderen Götter;

26 Mert a pogányoknak minden isteneik csak bálványok, de az Úr teremtette az egeket.

denn alle Götter der Heiden sind nichtige Götzen, doch der HERR hat den Himmel geschaffen.

27 Dicsőség és tisztesség van ő előtte, erősség és vígasság az ő helyén.

Hoheit und Pracht gehn vor ihm her, Macht und Wonne füllen seine Wohnstatt.

28 Adjatok az Úrnak, népeknek nemzetségei, adjatok az Úrnak dicsőséget és erősséget!

Bringt dar dem HERRN, ihr Geschlechter der Völker, bringt dar dem HERRN Ehre und Preis!

29 Adjatok az Úr nevének dicsőséget, hozzatok ajándékot, és jőjjetek eleibe, imádjátok az Urat a szentség ékességében.

Bringt dar dem HERRN die Ehre seines Namens! Bringt Opfergaben und kommt vor sein Angesicht! Werft vor dem HERRN euch nieder in heiligem Schmuck!

30 Rettegjen az egész föld az ő orczájától; a föld kereksége is megerősíttetik, hogy ne ingadozzék.

Erzittert vor ihm, alle Lande! Auch den Erdkreis hat er gefestigt, daß er nicht wankt.

31 Örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, és mondják a pogányok között: az Úr uralkodik!

Des freue sich der Himmel, die Erde jauchze, und man sage unter den Heiden: »Der HERR ist König!«

32 Zengjen a tenger és az ő teljessége; örvendezzen a mező és minden, a mi azon van.

Es brause das Meer und was darin wimmelt! Es jauchze die Flur und was auf ihr wächst!

33 Akkor örvendezni kezdenek az erdőnek fái az Úr előtt, mikor eljövend megítélni a földet.

Dann werden auch jubeln die Bäume des Waldes vor dem HERRN, wenn er kommt, zu richten die Erde.

34 Tiszteljétek az Urat, mert igen jó, mert örökkévaló az ő irgalmassága.

Preiset den HERRN, denn er ist freundlich, ja, ewiglich währt seine Güte.

35 És mondjátok: Tarts meg minket, mi szabadító Istenünk, gyűjts össze minket, és szabadíts meg a pogányoktól, hogy a te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk a te dícséretedben!

Und betet: »Hilf uns, du Gott unsrer Hilfe! Bringe uns wieder zusammen und rette uns aus den Heiden, damit wir danken deinem heiligen Namen, uns deines Lobpreises rühmen!«

36 Áldott legyen az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké! És monda a sokaság: Ámen! és dícséré az Urat.

Gepriesen sei der HERR, der Gott Israels, von Ewigkeit zu Ewigkeit! Da rief alles Volk »Amen!« und »Preis sei dem HERRN!«

37 Ott hagyá azért Dávid az Úr szövetségének ládájánál Asáfot és az ő atyjafiait, hogy a láda előtt szüntelen minden napon szolgáljanak,

(David) ließ dann Asaph und seine Geschlechtsgenossen dort vor der Bundeslade des HERRN verbleiben, damit sie den Dienst vor der Lade ständig so verrichteten, wie ein jeder Tag es erforderte;

38 Obed-Edomot és az ő hatvannyolcz atyjafiát (Obed-Edom pedig a Jedithun fia) és Hósát pedig ajtónállóknak.

ebenso ließ er Obed-Edom, den Sohn Jeduthuns, und Hosa samt ihren Geschlechtsgenossen, achtundsechzig an der Zahl, als Torhüter dienen.

39 Sádók papot pedig és az ő pap atyjafiait, az Úr sátora előtt hagyá a magaslaton, mely Gibeonban vala;

Den Priester Zadok aber nebst seinen Geschlechtsgenossen, den Priestern, ließ er vor der Wohnung des HERRN auf der Höhe zu Gibeon weiter verbleiben,

40 Hogy áldozzanak az Úrnak szüntelen égőáldozattal az égőáldozatnak oltárán minden reggel és estve, és hogy mindent a szerint cselekedjenek, a mint megiratott az Úr törvényében, melyet parancsolt vala az Izráelnek,

damit sie dem HERRN regelmäßig, morgens und abends, Brandopfer auf dem Brandopferaltar darbrächten, und zwar genau so, wie es im Gesetz geschrieben steht, das der HERR den Israeliten geboten hat.

41 Hémánt is és Jédutunt velök hagyá, és többeket is választott, a kik nevök szerint megneveztettek, hogy az Urat dícsérjék, mert az ő irgalmassága örökkévaló.

Bei ihnen befanden sich auch Heman und Jeduthun nebst den übrigen, die auserwählt und mit Namen bezeichnet worden waren, um das »Danket dem HERRN, denn seine Güte währet ewiglich!« zu singen.

42 És ő velök Hémánt és Jédutunt kürtökkel, czimbalmokkal és az Isten énekének szerszámaival. A Jédutun fiait pedig kapunállókká tevé.

Dazu wurden ihnen Trompeten und Zimbeln gegeben zur Verwendung bei der Musik und Instrumente für die Gotteslieder; die Söhne Jeduthuns aber versahen den Dienst als Torhüter. –

43 Akkor eltávozék az egész nép, kiki az ő házához. Dávid pedig visszatére, hogy az ő háznépét is megáldja.

Darauf kehrte jedermann im Volk nach Hause zurück; David aber wandte sich dazu, seine Familie zu begrüßen.